Buta hergelés folyik
Kőrösi Koppány városfejlesztési szakember a Mandinernek elmondta: Rákosrendező funkciója is azért szűnt meg, mert az ipari szerepek idővel leépültek, átalakultak, elköltöztek. Ez a környék most már egy 30-40 éve funkcióját vesztett terület, egyfajta ékként elhelyezkedve a fővárosban.
Minden rozsdaövezet jellemzője, hogy a talaj szennyezetté válik, ebből kifolyólag minden barnamezős beruházásban van egy környezeti ártalom-mentesítési kötelezettség, kényszer – húzta alá a szakértő. Ezért ezek a projektek alapvetően sosem tudnak tisztán piaci alapon megvalósulni, hiszen hova is szeret építeni egy beruházó: ahol nincsenek ilyen követelmények, sőt még a közműveket is helybe hozza a város. Ezzel együtt ugyanakkor a barmanezős beruházások alapvetően nem is állami befektetéssel kell, hogy megvalósuljanak, hiszen nem közfunkciókat hoznak létre. Amikor lakásfunkcióban gondolkodunk – ahogy jelen esetben is –, az állam befektetőt keres, a költségeket pedig úgy szeretné felosztani, hogy mindenki jól járjon.
A terület szennyezésmentesítésen túl az is fontos szempont, hogy a város ne folyjon szét, hanem épüljön annak szövetében elegendő lakás
– húzta alá.
Kőrösi Koppány szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy Budapest egyedülálló architektúrája mind magánépítkezésekkel jött létre – gondoljunk például a bérpalotákra. Kiemelte: bőven van igény – elsősorban megfelelő nagyságú – lakások építésére a fővárosban. Mint fogalmazott, buta hergelés folyik a Grand Budapest körül, hiszen a befektetőnek az az érdeke, hogy pénzt keressen. Ha viszont olyan lakásokat építene, amire nem lesz fizetőképes kereslet, akkor veszít az üzleten.
Rákosrendező
A pályaudvari terület nagysága 90 hektár. Rákosrendező klasszikus rozsdazóna, barnazóna: kiváló városépítészeti potenciállal rendelkező, jól megközelíthető, de alulhasznosított terület, melynek közepén vasúti közlekedés zajlik. Ezzel egy városszerkezeti gátat is képez: élesen elválasztja Zugló és Angyalföld az utóbbi évtizedekben amúgy erősen fejlődő területeit. De Rákosrendező a közúti közlekedési hálózatot tekintve is gátként működik erős elválasztó hatással. A terület talaja erősen szennyezett az évtizedes-évszázados vasútüzemi tevékenység miatt, a MÁV számításai szerint 250 ezer köbméter szennyezett talajt kell veszélyes hulladékként elszállítani.
Az ügy Karácsony ígérete alapján a Fővárosi Közgyűlés soron következő ülésén is téma lesz. Sára Botond szerint a főváros ezzel talán élete legfontosabb döntése előtt áll. Karácsony javaslata viszont veszélyes, hiszen az amúgy is törvénytelenül működő, és csődközeli helyzetben lévő Budapest olyan terhet venne a nyakába, amelynek a megoldására nem képes.
A közgyűlésnek arról kell dönteni, hogy megakadályozza-e, hogy új lakások épüljenek, új munkahelyek jöjjenek létre, vagy támogatja a fejlesztést, amely pénzt hoz
– emelte ki a főispán.
Nyitókép: a Rákosrendezői pályaudvar és környéke (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)