Karácsony viszont azzal, hogy keresztbe feküdne a Grand Budapest-projektnek, megint csak a saját városának ártana. A szerződésben ugyanis olyan fejlesztéseket szerepelnek, mint
gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró építése, a vasúti pálya fejlesztése, annak befedése úgy, hogy felette egy park is kialakítható legyen. A beruházás részeként meghosszabbítanák a kisföldalattit, kerékpár- és gyalogutakat építenének, Emellett a jövőben elkészülő reptéri gyorsvasúttal való közvetlen kapcsolat kialakítását elvégeznék a vasútállomás és a repülőtér között.
Arról az akár több ezer munkahelyről nem is beszélve, amely az építkezéssel keletkezne, valamint az ingatlanokról, amelyek enyhítenék a fővárosi lakásgondokat. Sőt, nem lehet figyelmen kívül hagyni a Grand Budapesttel kiépülő új gazdasági negyed által a fővárosnak termelt bevételeket sem.
Megy a félremagyarázás
Karácsony kirohanása azt is jelzi ugyanakkor, hogy a budapesti vezetés nem érti, mi áll a szerződésben, vagy szándékosan félreértelmezi, így keltve a politikai hangulatot,
elterelve ezzel a figyelmet a főváros csődközeli helyzetéről.
A két állam közötti megállapodás – mint felsőbb szintű és speciális jogszabály – nem teszi lehetővé, hogy a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) éljen az elővásárlási jogával. Mégpedig azért, mert erősebb a jogszabály a Ptk. elővásárlásról szóló rendelkezéseinél. De ha ez nem is lenne, akkor sem tudná a főváros vevőként megjelenni a szerződésbe, mert az ingatlan adásvételi szerződés valamennyi feltételét teljes terjedelmében, feltétel nélkül kellene elfogadnia, ráadásul úgy, hogy azt képes teljesíteni is. Tehát a BKM Nonprofit Zrt.-nek ugyan van egy Polgári Törvénykönyvön alapuló elővásárlási joga, azonban az a Gazdasági Megállapodás, mint felsőbb szintű és speciális jogszabály fent hivatkozott, az ingatlanok értékesítésére vonatkozó rendelkezése alapján az adott helyzetben nem teszi lehetővé a BKM elővásárlási jogának érvényes gyakorlását.
Lázár János mindenesetre reagált Karácsony ötletére. „Egy csekk és más semmi: rajta 5000 milliárd, és viheti a főváros a területet, amivel egyébként 30 éve nem csinált semmit” – írja posztjában az építési és közlekedési miniszter. Hozzátette: „Karácsony Gergely ma jó híreket közölt, ugyanis pénzt talált, és egy jogi lehetőséget, hogy végre felszámolja az általa vezetett város közepén éktelenkedő szeméttelepet, ami eddig sem kerületi polgármesterként, sem pedig főpolgármesterként nem zavarta.”
Lázár azt is megüzente a főpolgármesternek, hogy az egyeztetésre hozza magával a telekvásárlás fedezetének, a terület teljes takarításának, rekultivációjának, kármentesítésének, valamint a külföldi ingatlanfejlesztőjével azonos, vagy azt meghaladó mértékű városfejlesztési projekt pénzügyi garanciáit igazoló dokumentumokat.
Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy a csődköltségvetéssel működő fővárosnak mégis miből lenne pénze a terület megvásárlására? Ebben a cikkünkben ezeket a lehetőségeket is sorba vettük.
Karácsonyt Budapest főispánja, Sára Botond is helyre tette, mondván, a rákosrendezői Grand Budapest-projekt egy komoly fejlesztés, komoly jogi háttérrel, és jobban tenné a főpolgármester, ha nem kezdené el feszegetni a dolgokat, mert rosszul jöhet ki belőle. „Karácsony Gergely hazardírozik” – jelentette ki a főispán, mert míg
a projekt körül jogilag minden rendben van, Karácsony önkormányzata törvénytelenül működik.