A főpolgármester érdekes módon mindig akkor a leghevesebb, ha kormányzati beruházásról van szó Budapesten. Karácsony Gegrely azzal, hogy keresztbe feküdne a Grand Budapest-projektnek, megint csak a saját városának ártana.
Hatalmas vihart kavart az elmúlt héten az elkeserítő állapotban lévő rákosrendezői pályaudvarra és környékére tervezett óriásberuházás ügye.
A téma alapját az szolgáltatta, hogy a magyar állam megállapodott az Egyesült Arab Emírségekkel, amelynek keretében új zöld városrész épülhet a területen az arab ország által kijelölt vállalat beruházása révén. A 85 hektáros területet az onnan érkező Eagle Hills Csoport vette meg 50,9 milliárd forintért.
Az üzlet pedig élesedett, amelyre reagálva egyszer csak észbe kapott Karácsony Gergely főpolgármester is, aki először tiltakozott, majd közölte, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van a területre, és ezzel élni is fog. Tette mindezt úgy, hogy
eddig egy szalmaszálat sem tett keresztbe a terület rehabilitációjáért, és korábban eszébe sem jutott megvásárolni a területet.
Hogy milyen is a pályaudvar környezete, arról nemrég Szentkirályi Alexandra osztott meg egy beszédes videót, amelyen bemutatja
amelyeket hajléktalanok, drogosok vettek birtokukba.
A főpolgármester érdekes módon mindig akkor a leghevesebb, ha kormányzati beruházásról van szó Budapesten. A legemlékezetesebb a Városliget-projekt volt, ami ellen folyamatosan tiltakozott, miközben az eredmény önmagáért beszél. De a Magyar Zene Házáról tett vállalhatatlan kijelentése mellett a Néprajzi Múzeum, a Puskás Aréna, az Atlétikai stadion, a Duna Aréna, valamint a Budai Várnegyed felújítása kapcsán is csak az ellenkezésre futotta tőle. Olyan beruházásokat támadott, amelyek egyértelműen a város javára váltak, és népszerűek is lettek nem csak a magyarok, hanem az idelátogató külföldiek körében is.
Karácsony a jelek szerint a mostani tiltakozása során is számíthat korábbi szövetségeseire, a Ligetvédőkre, akiknek a közösségi oldalán megjelent bejegyzésekből arra lehet következtetni, hogy az aktivisták a rákosrendezői beruházást is megpróbálják majd megakadályozni.
Ezt is ajánljuk a témában
A főpolgármester már össze is mosta a két beruházást, a régi forgatókönyv szerint tehát lassan le is telepedhetnek a Városliget egykori sátorlakói Rákosrendezőn.
Karácsony viszont azzal, hogy keresztbe feküdne a Grand Budapest-projektnek, megint csak a saját városának ártana. A szerződésben ugyanis olyan fejlesztéseket szerepelnek, mint
gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró építése, a vasúti pálya fejlesztése, annak befedése úgy, hogy felette egy park is kialakítható legyen. A beruházás részeként meghosszabbítanák a kisföldalattit, kerékpár- és gyalogutakat építenének, Emellett a jövőben elkészülő reptéri gyorsvasúttal való közvetlen kapcsolat kialakítását elvégeznék a vasútállomás és a repülőtér között.
Arról az akár több ezer munkahelyről nem is beszélve, amely az építkezéssel keletkezne, valamint az ingatlanokról, amelyek enyhítenék a fővárosi lakásgondokat. Sőt, nem lehet figyelmen kívül hagyni a Grand Budapesttel kiépülő új gazdasági negyed által a fővárosnak termelt bevételeket sem.
Karácsony kirohanása azt is jelzi ugyanakkor, hogy a budapesti vezetés nem érti, mi áll a szerződésben, vagy szándékosan félreértelmezi, így keltve a politikai hangulatot,
elterelve ezzel a figyelmet a főváros csődközeli helyzetéről.
A két állam közötti megállapodás – mint felsőbb szintű és speciális jogszabály – nem teszi lehetővé, hogy a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) éljen az elővásárlási jogával. Mégpedig azért, mert erősebb a jogszabály a Ptk. elővásárlásról szóló rendelkezéseinél. De ha ez nem is lenne, akkor sem tudná a főváros vevőként megjelenni a szerződésbe, mert az ingatlan adásvételi szerződés valamennyi feltételét teljes terjedelmében, feltétel nélkül kellene elfogadnia, ráadásul úgy, hogy azt képes teljesíteni is. Tehát a BKM Nonprofit Zrt.-nek ugyan van egy Polgári Törvénykönyvön alapuló elővásárlási joga, azonban az a Gazdasági Megállapodás, mint felsőbb szintű és speciális jogszabály fent hivatkozott, az ingatlanok értékesítésére vonatkozó rendelkezése alapján az adott helyzetben nem teszi lehetővé a BKM elővásárlási jogának érvényes gyakorlását.
Lázár János mindenesetre reagált Karácsony ötletére. „Egy csekk és más semmi: rajta 5000 milliárd, és viheti a főváros a területet, amivel egyébként 30 éve nem csinált semmit” – írja posztjában az építési és közlekedési miniszter. Hozzátette: „Karácsony Gergely ma jó híreket közölt, ugyanis pénzt talált, és egy jogi lehetőséget, hogy végre felszámolja az általa vezetett város közepén éktelenkedő szeméttelepet, ami eddig sem kerületi polgármesterként, sem pedig főpolgármesterként nem zavarta.”
Lázár azt is megüzente a főpolgármesternek, hogy az egyeztetésre hozza magával a telekvásárlás fedezetének, a terület teljes takarításának, rekultivációjának, kármentesítésének, valamint a külföldi ingatlanfejlesztőjével azonos, vagy azt meghaladó mértékű városfejlesztési projekt pénzügyi garanciáit igazoló dokumentumokat.
Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy a csődköltségvetéssel működő fővárosnak mégis miből lenne pénze a terület megvásárlására? Ebben a cikkünkben ezeket a lehetőségeket is sorba vettük.
Karácsonyt Budapest főispánja, Sára Botond is helyre tette, mondván, a rákosrendezői Grand Budapest-projekt egy komoly fejlesztés, komoly jogi háttérrel, és jobban tenné a főpolgármester, ha nem kezdené el feszegetni a dolgokat, mert rosszul jöhet ki belőle. „Karácsony Gergely hazardírozik” – jelentette ki a főispán, mert míg
a projekt körül jogilag minden rendben van, Karácsony önkormányzata törvénytelenül működik.
Ezt is ajánljuk a témában
Karácsony Gergely öt év alatt nem tudott egy parkot kialakítani a Városháza mellett, de most nagy mellénnyel méretes beruházást ígér Rákosrendezőre. Utánanéztünk, milyen körök lehetnek érdekeltek a főpolgármester Rákosrendezőért folyatott „szabadságharcában”. Akár Bajnai Gordon is újra előkerülhet.
Kőrösi Koppány városfejlesztési szakember a Mandinernek elmondta: Rákosrendező funkciója is azért szűnt meg, mert az ipari szerepek idővel leépültek, átalakultak, elköltöztek. Ez a környék most már egy 30-40 éve funkcióját vesztett terület, egyfajta ékként elhelyezkedve a fővárosban.
Minden rozsdaövezet jellemzője, hogy a talaj szennyezetté válik, ebből kifolyólag minden barnamezős beruházásban van egy környezeti ártalom-mentesítési kötelezettség, kényszer – húzta alá a szakértő. Ezért ezek a projektek alapvetően sosem tudnak tisztán piaci alapon megvalósulni, hiszen hova is szeret építeni egy beruházó: ahol nincsenek ilyen követelmények, sőt még a közműveket is helybe hozza a város. Ezzel együtt ugyanakkor a barmanezős beruházások alapvetően nem is állami befektetéssel kell, hogy megvalósuljanak, hiszen nem közfunkciókat hoznak létre. Amikor lakásfunkcióban gondolkodunk – ahogy jelen esetben is –, az állam befektetőt keres, a költségeket pedig úgy szeretné felosztani, hogy mindenki jól járjon.
A terület szennyezésmentesítésen túl az is fontos szempont, hogy a város ne folyjon szét, hanem épüljön annak szövetében elegendő lakás
– húzta alá.
Kőrösi Koppány szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy Budapest egyedülálló architektúrája mind magánépítkezésekkel jött létre – gondoljunk például a bérpalotákra. Kiemelte: bőven van igény – elsősorban megfelelő nagyságú – lakások építésére a fővárosban. Mint fogalmazott, buta hergelés folyik a Grand Budapest körül, hiszen a befektetőnek az az érdeke, hogy pénzt keressen. Ha viszont olyan lakásokat építene, amire nem lesz fizetőképes kereslet, akkor veszít az üzleten.
Rákosrendező
A pályaudvari terület nagysága 90 hektár. Rákosrendező klasszikus rozsdazóna, barnazóna: kiváló városépítészeti potenciállal rendelkező, jól megközelíthető, de alulhasznosított terület, melynek közepén vasúti közlekedés zajlik. Ezzel egy városszerkezeti gátat is képez: élesen elválasztja Zugló és Angyalföld az utóbbi évtizedekben amúgy erősen fejlődő területeit. De Rákosrendező a közúti közlekedési hálózatot tekintve is gátként működik erős elválasztó hatással. A terület talaja erősen szennyezett az évtizedes-évszázados vasútüzemi tevékenység miatt, a MÁV számításai szerint 250 ezer köbméter szennyezett talajt kell veszélyes hulladékként elszállítani.
Az ügy Karácsony ígérete alapján a Fővárosi Közgyűlés soron következő ülésén is téma lesz. Sára Botond szerint a főváros ezzel talán élete legfontosabb döntése előtt áll. Karácsony javaslata viszont veszélyes, hiszen az amúgy is törvénytelenül működő, és csődközeli helyzetben lévő Budapest olyan terhet venne a nyakába, amelynek a megoldására nem képes.
A közgyűlésnek arról kell dönteni, hogy megakadályozza-e, hogy új lakások épüljenek, új munkahelyek jöjjenek létre, vagy támogatja a fejlesztést, amely pénzt hoz
– emelte ki a főispán.
Nyitókép: a Rákosrendezői pályaudvar és környéke (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése igen mozgalmasnak ígérkezik.
Orbán Viktor miniszterelnökre fontos további tárgyalások várnak az Egyesült Arab Emírségekben.
A miniszter szerint már az örömteli, hogy a főpolgármester észrevette a szemétkupacot a város közepén.
Megüzenték a főpolgármesternek, hogy az utasokkal együtt figyelni fogják az új utasbiztonsági rendszert.
Már azt is tudni lehet, mikor dől el a botrányt kavart terület sorsa.
Donald Trump, Orbán Viktorhoz hasonlóan, meghívta Benjamin Netanjahut.
Egyszer csak lepottyant az égről a súlyos milliárdokat érő masina.
