Tényleg indulhat-e Varju az időközi választáson és hogyan taktikázhatnak a pártok? – megkérdeztük az elemzőket

Nyitókép: Varju László meggyanúsítása után a Központi Nyomozó Főügyészség épülete előtt 2020. január 27-én (Fotó: Szigetváry Zsolt)

Miután a DK-s Varju Lászlót jogerősen is elítélték garázdaság, testi sértés valamint választás rendje elleni bűntettben, egyértelmű vált, hogy időközi országgyűlési választást kell tartani Budapest 11. számú egyéni választókörzetében, miután a törvény szerint nem lehet képviselő az, akit – megbízatásának ideje alatt – bűntett miatt jogerősen elítéltek.

A DK már az ítélet napján bejelentette, hogy az ítélet ellenére újraindítja a körzetben Varjut. Megkérdeztük az Alapjogokért Központot, hogy erre valóban van-e jogi lehetőség?

Nem jogi, hanem erkölcsi aggályok

Szikra Levente az AK vezető elemzője megkeresésünkre közölte: Varju újraindulásának nincs jogi akadálya. Ez pedig azért van így, 

„A Demokratikus Koalíció tehát egy alapvető erkölcsi parancsot hagy figyelmen kívül, amikor egy jogerősen elítélt politikust indít jelöltként. Jellemző a működésükre, hogy olyan környezetet alakítanak ki maguk körül, amelyben a »rendszer« áldozataiként bemutatva magukat úgy érzik, bármit megtehetnek” – fogalmazott Szikra Levente. 

Hozzátette: valójában a közügyektől eltiltás lenne szükséges ahhoz, hogy valakit kizárjanak a passzív választójogból (azaz, hogy eltiltsák a jelöltségtől), hiszen az Alaptörvény szerint ha a bíróság nem tiltott el ettől valakit, akkor indulhat a választáson. Jelen esetben ez a helyzet. Raádásul az országgyűlési törvény vonatkozó szakasza, miszerint ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek, akit képviselői megbízatásának ideje alatt bűntett miatt jogerősen elítéltek, szintén nem akadálya Varju indulásának.

Ha ugyanis megválasztják, akkor ez egy új mandátum lesz. A törvény éppen ezért specifikálja a rendelkezését úgy, hogy arra vonatkozik az összeférhetetlenség, akit éppen fennálló megbízatása alatt ítélnek el. Az új, jövőben létrejövő megbízatást ez nem érinti, hiszen akkor a törvény tiltaná el a közügyektől az adott személyt, márpedig ez olyan alapjog-korlátozás lenne, amely erős kérdéseket vetne fel.

„A gond itt tehát nem elsősorban jogi, hanem erkölcsi: a DK, amely magát az európaiság és a demokrácia iránti elkötelezettség letéteményeseként szokta feltüntetni, valójában egy politikai szekta, amely akkor is mentegeti tagját, ha bűncselekményeket követ el. Emellett abban, hogy egy jogerősen elítélt politikust újraindítanak, az is megmutatkozik, 

– fejtette ki Szikra Levente.

A DK biztosra menne 

Varju újraindítása ezzel együtt nem meglepő a DK-tól, hiszen a politikus a 2022-es országgyűlési választáson valamivel több, mint a szavazatok felét megszerezve nyerte el a mandátumot a fideszes Wintermantel Zsolt előtt. Varju négy évvel korábban is sikeres volt a körzetben, igaz 2018-ban csak 40 százalékkal lett első a 35 százalékos Zsigmond Barna Pál előtt. 

Gyurcsányék arra is alapozhatnak, hogy az önkormányzati választáson is DK-s győzelem született 2024 -ben Újpesten (amely magában foglalja a 11. számú országgyűlési körzetet): Trippon Norbert lett a polgármester 46 százalékos támogatottság mellett. Előtte pedig az a Déri Tibor vezette a kerületet, aki 2022-ben éppen a DK-ba ült át.

Gyurcsányék később bejelentették azt is, hogy „nem alkusznak Orbán rendszerével” és nem várják meg a rendes eljárást az összeférhetetlenség kimondására. 
„Nem engedjük, hogy ne legyen időközi választás és azt sem akarjuk, hogy a könnyű úton járva az egyéni képviselőt listáról pótoljuk” – közölték melldöngetve Gyurcsányék.

Egyelőre csupán annyit tudni, hogy a DK biztosan elindulna az időközi választáson, a Tisza Párt pedig biztosan nem. Magyar Péterék már a tolnai időközi választás kapcsán  kijelentették, hogy nem vesznek részt időközi választásokon. 

Előválasztási nyomásgyakorlás

Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint is abból kell kiindulni, hogy ez egy baloldali adottságú körzet, a baloldal hazai pályán játszik.

Ha Varjut visszaszavazzák a parlamentbe, az nyilván nagy siker lenne a DK-nak, amit aztán 2026-ig lehetne lobogtatni, a kirakatba tenni, akármit mutassanak is a közvélemény-kutatások – mondta az elemző. 

Gyurcsányék érdeke ugyanakkor az is, hogy amennyiben a többi kisebb baloldali párt is bejelentené indulását, jelöltjeiket előválasztásba kényszerítsék. Ezt szinte borítékolhatóan megnyerné Varju, ami erősítené pozícióját. Ezzel ugyanakkor a többiek is nyernének, hiszen elmondhatnák magukról hogy volt önálló jelöltünk, de az előválasztáson nem ő nyert.

Kiszelly hangsúlyozta: a Tisza Párt éppen azért nem indul az időköziken, mert akkor a DK rögtön bedobná az előválasztás ötletét. 

Az elemző szerint lehetnek olyan pártok, amelyek nem vennének részt egy előválasztáson, de indulásukkal megmutathatják magukat, elmondva ráadásul, hogy ők nem részei a dollárbaloldalnak. A Fidesz tudja, hogy nehéz lenne nyerni ebben a körzetben, ezért az sem elképzelhetetlen, hogy amennyiben elindulnak, beállnak egy független jelölt mögé – vélekedett Kiszelly.