Nagy durranásra készül: Hámori Luca a Mandinernek lerántotta a leplet az ördögi tervéről
A párizsi olimpián ötödikként végző ökölvívó csodálatos, egyben sorsfordító évet zár, de az igazán komoly változás csak most következik az életében.
„Volt egy-két álmatlan éjszakánk, amikor kiderült, hogy Imané Halif lesz Luca lányunk következő ellenfele” – mondta az édesanya.
A Csisztu Sport Cast exkluzív interjújában Hámori Tünde –Hámori Luca édesanyja – mellett Illés Fanni paralimpiai úszóbajnok édesanyja, Illés Tihamérné Erzsébet, valamint az olimpiai bajnoki címet aranytussal megszerző párbajtőröző, Siklósi Gergő édesanyja, Siklósiné Szabó Katalin is mesél gyermekük sportágválasztásáról, valamint a sikerhez vezető út nehézségeiről és örömeiről.
Volt egy-két álmatlan éjszakánk, amikor kiderült, hogy Imané Halif lesz Luca lányunk következő ellenfele”
– mondta Hámori Luca édesanyja, Tünde részletesen mesélt arról, milyen megpróbáltatásokon mentek keresztül az olimpiai bokszbotrány kellős közepén. Különösen nehéz volt számukra a soha nem tapasztalt ellenséges légkör, és az a pillanat, amikor világossá vált, hogy lányának egy férfierővel rendelkező ellenféllel kellene megküzdenie a ringben.
Ezt is ajánljuk a témában
A párizsi olimpián ötödikként végző ökölvívó csodálatos, egyben sorsfordító évet zár, de az igazán komoly változás csak most következik az életében.
„Nagyon féltettem a lányomat, volt is bennem egy olyan, hogy arra bíztatom, hogy kislányom, ne állj ki ellene! De hát, ilyet nem mondhatok, amikor az egész életét arra tette fel, hogy olimpián induljon, nem?!” – tette hozzá.
Ezt megelőzte az a kibírhatatlan hecckampány, amelyet az internetes fórumokon kellett elszenvedniük a családtagoknak, tele életveszélyes fenyegetésekkel.
„Azt üzenték: A lányod vére áztatja majd Algéria földjét!”
– ilyen és ehhez hasonló üzenetek özönlöttek a családtagok közösségi fiókjaiba és eközben tartaniuk kellett Lucában a lelket, aki ilyen körülmények között is vállalta a megméretést.
Illés Fanni paralimpiai úszóbajnok édesanyja az interjúban arról mesélt, milyen feszültséggel és izgalommal kísérte lánya tokiói és párizsi szereplését, beleértve a begörcsölő ujjakat és a szinte rosszullétet okozó érzelmi megpróbáltatásokat.
A két paralimpia között hatalmas különbséget jelentett, hogy Párizsban Erzsébet nemcsak jelen volt, hanem unokájára, Fanni kétéves kisfiára, Mórra is ő vigyázott a játékok alatt.
Mindeközben nem tudta félretenni az anyai aggódást lánya történelmi vállalása miatt, ugyanis Fanni édesanyaként szeretett volna érmet nyerni egy paralimpián.
Nyitókép: Hámori Luca-archívum
A teljes beszélgetést itt nézhetik meg: