Elárulta a MÁV főigazgatója, mi lesz a vasútállomásokkal

Nyitókép: Bognár Tibor/Photononstop via AFP

Nem csupán az állomásokat és a pályaudvarokat újítják fel, hanem az is cél, hogy az ingatlanok és környezetük hosszú ideig fenntarthatóan és gazdaságosan üzemeljenek, új funkciókat vonjanak be, mindemellett a településfejlesztés is fontos szempont a MÁV napokban kiírt és nagy vihart kavart pályázatának – mondta el a Világgazdaságnak Fekete Zoltán, a MÁV ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatója, és hozzátette, a MÁV a konstrukción keresztül részesedni fog a jövőbeli vagyongyarapodásból. 

Fekete kijelentette, az a program, amelyet az állomások megújítására nyilvános pályázaton meghirdettek, három szinten valósulna meg. 

vidéken pedig Debrecen, Győr és Szeged állomásai, illetve a körülöttük lévő területek.

A második csoportba kilenc nagy forgalmú, de kisebb állomás került, többek között Vác, Székesfehérvár és Siófok. A harmadik pillér a kis és a közepes méretű állomások megújítása. Olyan, hosszú távú bérleti szerződést kínálnak, amelynek keretében a bérlőnek megéri, hogy költsön az ingatlanok állagának javítására. Az a cél, hogy a bérlők jó gazdái legyenek az állomásoknak, így a tartalom és a forma egyaránt előnyére változzon: az ingatlan megújuljon, de egyúttal többet, jobbat is kínáljon az utasoknak, illetve az érintett településrészek, városnegyedek lakóinak, mint ma.

A főigazgató elmondta, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, illetve fejlesztése, ebből elvenni, ennek rovására fejleszteni nem lehet. Ugyanakkor 

Az ingatlan értékét éppen a lokációja és a forgalma határozza meg, a forgalmat pedig a MÁV-csoport generálja az általuk nyújtott közszolgáltatásokkal, vagyis az utazással.

A szakember utalt arra, hogy hasonló elgondolás mentén kezelik, fejlesztik az ingatlanokat a nálunk fejlettebb országokban is, amelyek hosszú távon fenntartható, eredményes üzleti modell szerint működnek. Sok helyen ki is növik a vasútállomás szerepet, és a környezetük központjává, kész kis városrésszé fejlődnek. Jó példa erre London, Bécs. 

A Déli pályaudvar fejlesztése is jelentheti Buda új központjának a megépítését, hiszen a közlekedési csomópont vonzerejére alapozva számos más funkció is a területre telepíthető – állítja –, ráadásul úgy, hogy ez nem az adófizetőknek kerül pénzükbe, és a létrejövő érték is a közvagyon része marad.

A főigazgató elmondta, 

vagy akár hosszabb távon lenne erre a célra. Ha nem állnak elő valamilyen kreatív megoldással, akkor belátható időn belül nem újulnának meg a magyar állomások, főleg nem ilyen nagy számban és egyszerre.

„Aki elutasítja ezt a programot – amely pedig számos garanciát kínál arra, hogy itt ne a közösből vegyenek ki vállalkozók, hanem oda betegyenek pénzt, szaktudást és munkát is –, az valójában azt mondja, hogy a mai helyzet maradjon fenn még hosszú évekig, évtizedekig. Ez azonban ellentétes az utasok érdekeivel – fogalmazott. 

S kijelentette, a külső befektetők manapság már zöld, fenntartható módon fejlesztenek. A központi helyeken lévő vasútállomások környezetében is kialakíthatók parkok, kerékpárutak, amivel hozzájárulhatunk a városok fejlesztéséhez. Ezt az önkormányzatok bevonásával kell tenniük, miután január végéig megérkeznek a javaslatok. 

Fekete megerősítette, 

A MÁV minden egyes fejlesztésre külön projektcéget hoz létre, tulajdona külső befektetőnek csak ezekben a cégekben lehet, nem pedig a fejlesztendő ingatlanokban. Ezek a közös projektcégek kapják meg 99 évre az építmények vagyonkezelési és a fejlesztési terület földhasználati jogát, és ezek veszik le az állam válláról közel száz évre azt a terhet is, hogy az állomásokat fejlesszék és üzemeltessék.

A projektcégeknek induláskor kizárólag MÁV-tulajdonban lesznek, majd ezekbe fektetnek tőkét a mostani pályázatokon kiválasztott cégek. Ezzel fejlesztői tudást is bevonnak. Így minden egyes állomási területen létrejönnek olyan közös vállalkozások, amelyekben a MÁV és a beruházó is tulajdonos.

amelyek alapján a közös munka során alakulnak ki a végleges tervek, már az önkormányzatok bevonásával. Február végére választják ki a partnereiket, április végére pedig minden kiválasztott vállalkozással szindikátusi megállapodást kötnek. Ezekben részletesen és szigorúan szabályozni fogják, hogy a partner hogyan valósítja meg az elképzeléseit. 

E megállapodások olyan garanciákat tartalmaznak majd a MÁV számára, amelyek biztosítják a társaság – ezáltal az állam – szempontjainak érvényesülését és a beruházás tervek szerinti megvalósulását. Fontos, hogy a beruházó mondhassa meg, hogy a saját pénzéből milyen fejlesztésre költ. Ugyanakkor nincs értelme olyan fejlesztést végigvinni, amelyet a környék nem fogad el. A helyi közösségek ellenében fejlesztés nem valósulhat meg – jelentette ki a főigazgató.

***