A német gazdaság összeomlóban, új vasfüggöny készül – Magyarország számára egy járható út maradt
Új gazdaságpolitikát hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök: a szétszakadó világ kihívásaira a gazdasági semlegesség a jó válasz.
Közismert, hogy hazánkra első számú kereskedelmi partnerünkként Németország hatása a legerőteljesebb. Épp ezért ad aggodalomra okot, amire Orbán Viktor is rámutatott.
Nyitókép: Eva MANHART / APA / AFP
Valakinek meg kell mentenie a német gazdaságot – jelentette ki Orbán Viktor a Gerhard Schröder korábbi német kancellárral folytatott beszélgetésén a minap.
A magyar miniszterelnök szerint ugyan multipoláris világ van, de a valóság az, hogy egy európai cég a gázért négyszer annyit fizet, mint egy amerikai cég, az áramért pedig kétszer annyit. Az európai gazdaság ilyen energiaárak mellett halálra van ítélve.” Orbán Viktor szerint kell valaki, aki új stratégiával megmenti az európai gazdaságot, de „ez nem Magyarország lesz, ennek valaki nagynak kell lennie”.
Közismert, hogy hazánkra első számú kereskedelmi partnerünkként Németország hatása a legerőteljesebb. Épp ezért ad aggodalomra okot, hogy Németország a recesszió közelébe került. Ahogy arról szeptember végén írtunk,
az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy az energiaárak az orosz–ukrán háború előtti szinthez képest a három-ötszörösükre emelkedtek. Szintén gondot jelent, hogy a német autóipar lemaradt a beruházásokkal, az e-járművek piacán ráadásul Kína jelentős állami támogatások mellett gyorsan terjeszkedik.
Ezt is ajánljuk a témában
Új gazdaságpolitikát hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök: a szétszakadó világ kihívásaira a gazdasági semlegesség a jó válasz.
Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása és a Moszkva ellen hozott szankciók miatt gyakorlatilag megszakadtak az ipari, kereskedelmi és energetikai kapcsolatok Németország és Oroszország között. A német költségvetésnek súlyos kiadást jelentett Ukrajna támogatása, a zöldintézkedések pedig a bevételi oldalt vetették vissza. Az alkotmány ráadásul kifejezetten tiltja, hogy a kormányzat eleressze a gyeplőt, és a beruházások ösztönzésére átmenetileg növelje a költségvetési hiányt vagy az államadósságot.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője augusztusban arról írt,
a német gazdaság problémái immár hosszabb ideje korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat is,
közvetlenül az exportorientált feldolgozóipari ágakon, közvetve pedig az ipari beszállítókon, valamint az ipart támogató szolgáltató ágazatokon keresztül. Emiatt az export nem képes támogatni a gazdasági növekedést.
Ezt is ajánljuk a témában
A német gazdaság problémái immár hosszabb ideje korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat – értékeli KSH friss adatait a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője. És bár júniusban is jelentős, 1,1 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi mérlegben, ez mégis 472 millió eurós romlás az előző évhez képest.
A Die Welt már szeptemberben megkongatta a vészharangot: olyan gazdasági problémákat tapasztalnak Kínában,
amelyeket végső soron a németek fognak pánztárcáikon érezni.
Ezt is ajánljuk a témában
Kína problémái is Németországnak fognak fájni.
Mint írták, ha Kína gazdasága válságba kerül, akkor „kiesik, mint a világ gazdasági motorja”, és „ennek legnagyobb vesztese Németország lenne”.
A lap szerint
a jelen piaci körülmények között a Kínába exportáló német vállalatok nem számíthatnak túl sok jóra.
2023-ban már tapasztalható volt, hogy a Kínába irányuló német export majdnem tíz százalékkal visszaesett, s az idei első félév is alulmúlta a tavalyi adatokat. „Németország az egyik nagy haszonélvezője volt a globalizációnak, annak, hogy Kínát bevonták a világgazdaságba. Most viszont a népköztársaság lefelé tartó spirálban van, a globalizáció legalábbis leállt, de talán vissza is fordult. Ezáltal Németországot az fenyegeti, hogy ő lesz a nagy vesztes” – összegez a Die Welt.
A német gazdaság egyes bajait – például a magas energiaárakat – egyértelműen a blokkosodás okoza, éppen ezért fontos, hogy Orbán Viktor kötcsei beszédében kijelentette: Magyarországnak gazdasági semlegességre van szüksége.
A miniszterelnök ezzel új gazdaságpolitikát hirdetett, amelynek lényege, hogy nem politikai szemüvegen keresztül kell néznünk a gazdaságot, hanem az életképességét szem előtt tartva. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a világban zajló blokkosodásból, ameddig csak lehetséges.
„Magyarország gazdaságilag kitett ország, ezen csak úgy tudunk enyhíteni a mind zordabb, vasfüggönyök leeresztésén munkálkodó, Európa gazdasági pozícióinak elvesztéséhez vezető környezetben, ha kapcsolatokat alakítunk ki a Nyugat és a Kelet, a Dél és az Észak között, vagyis ha gazdaságilag semlegesek leszünk” – nyilatkozta nemrég a Mandiner megkeresésére Kovács Árpád, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja, a Költségvetési Tanács korábbi elnöke korábban.
„Közben itthon tesszük a magunk dolgát azzal, hogy kezeljük a kis- és a középvállalkozói szektor versenyképességi hiányosságait, vagy az energiabiztonságot elősegítendő folytatjuk a beruházásokat a megújuló energiába. Ezen a téren jól állunk: Magyarország az egyik legnagyobb mértékben növelte a megújuló energia arányát.
A tömbökre szakadó világban minden lehetőséget megragadunk a hidak építésére, a finanszírozási kapcsolatok diverzifikálására, divatos szóval a konnektivitásra”
– tette hozzá.