Új gazdaságpolitikát hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök: a szétszakadó világ kihívásaira a gazdasági semlegesség a jó válasz.
Nyitóképen: Orbán Viktor a XVII. Szakma sztár fesztivál megnyitóján idén áprilisban. A miniszterelnök nemrég közölte, hogy jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Gazdasági semlegességre van szüksége Magyarországnak – jelentette be a kötcsei pikniken tartott beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök ezzel új gazdaságpolitikát hirdetett, amelynek lényege, hogy nem politikai szemüvegen keresztül kell néznünk a gazdaságot, hanem az életképességét szem előtt tartva. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a világban zajló blokkosodásból, ameddig csak lehetséges.
A kormányfő kijelentette: a legfontosabb távol tartanunk magunkat azoktól a konfliktusoktól, amelyek arra kényszerítenek, hogy válasszunk a Nyugat és a Kelet között. Orbán Viktor ismét leszögezte, hogy Magyarország elválaszthatatlan része a nyugati szövetségi rendszernek, a NATO-nak és az Európai Uniónak, ám ez nem jelenti azt, hogy csak a nyugati országokkal szabad fenntartanunk a gazdasági kapcsolatainkat, főképp, hogy a Kelet, elsősorban Ázsia óriási fejlődésen megy keresztül, Kína pedig a világ legnagyobb gazdasága.
A miniszterelnök öt pontban foglalta össze, mi kell a gazdasági semlegességhez: finanszírozási, beruházási, piaci, technológiai és energiasemlegesség.
Nem lehet egyetlen pénzpiacról kielégíteni hazánk hiteligényét”
Az elsővel kapcsolatban Orbán Viktor kitért arra, hogy Magyarország finanszírozási kényszerben lévő, kitett gazdaságú ország, ezért a pénzügyi biztonsághoz szüksége van külső segítségre. Ebben szavai szerint nem lehet csak Brüsszelre és Londonra támaszkodnunk, nem lehet csak egyetlen pénzpiacról fedezni hazánk hiteligényét. A beruházási és a piaci semlegességről kifejtette: nincs azzal probléma, ha az Európai Unió piacaira termelünk, de például Kína is ugyanannyit fizet a termékeinkért és a szolgáltatásainkért, vagyis mindenkivel érdemes kiépíteni és fenntartani a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat, ameddig erre lehetőségünk van.
A technológiai semlegességgel kapcsolatban a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, nem az a fontos, hogy az adott technológiát ki gyártja. Ahogy fogalmazott, nem fogunk csak azért nyugati technológiát használni, mert nyugati, ha Kínának vagy más nem nyugati országnak a technológiája jobb. Végül az energiasemlegesség kapcsán kiemelte: 2032-re Magyarország nagyjából önellátóvá válik.
„Magyarország gazdaságilag kitett ország, ezen csak úgy tudunk enyhíteni a mind zordabb, vasfüggönyök leeresztésén munkálkodó, Európa gazdasági pozícióinak elvesztéséhez vezető környezetben, ha kapcsolatokat alakítunk ki a Nyugat és a Kelet, a Dél és az Észak között, vagyis ha gazdaságilag semlegesek leszünk – hangsúlyozza a Mandiner megkeresésére Kovács Árpád, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja, a Költségvetési Tanács korábbi elnöke. – Közben itthon tesszük a magunk dolgát azzal, hogy kezeljük a kis- és a középvállalkozói szektor versenyképességi hiányosságait, vagy az energiabiztonságot elősegítendő folytatjuk a beruházásokat a megújuló energiába. Ezen a téren jól állunk: Magyarország az egyik legnagyobb mértékben növelte a megújuló energia arányát. A tömbökre szakadó világban minden lehetőséget megragadunk a hidak építésére, a finanszírozási kapcsolatok diverzifikálására, divatos szóval a konnektivitásra.”
A 2010 és 2019 közötti időszakhoz képest gyökeresen megváltozott a világ a koronavírus-járvány és még inkább az orosz–ukrán háború kitörésével. A magyar gazdaság az elemzők egyöntetű véleménye szerint idén csupán 1-2 százalékkal nőhet, de jövőre már visszatérhet a dinamikus, 3-5 százalékos bővüléshez, ami Európa élmezőnyét jelentené.
A legfontosabb azonban, hogy az ország finanszírozása biztosítva van. Emellett az Európai Unió költségvetési szabályainak megfelelően a következő években 3 százalék alá kerül a büdzsé hiánya, és csökken az államadósság is.
Az EU vezetésének be kellene látnia, hogy Európa nem lehet egyszerre zöld, szociális és versenyképes”
Magyarországnak nincsenek olyan erőforrásai, amelyek lehetővé tennék a szükségletek fedezését külső források nélkül. Hazánkra nézve Németország mint első számú kereskedelmi partner hatása a legerőteljesebb. Az ország a recesszió közelébe került. Az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy az energiaárak az orosz–ukrán háború előtti szinthez képest a három-ötszörösükre emelkedtek. Szintén gondot jelent, hogy a német autóipar lemaradt a beruházásokkal, az e-járművek piacán ráadásul Kína jelentős állami támogatások mellett gyorsan terjeszkedik.
Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása és a Moszkva ellen hozott szankciók miatt gyakorlatilag megszakadtak az ipari, kereskedelmi és energetikai kapcsolatok Németország és Oroszország között. A német költségvetésnek súlyos kiadást jelentett Ukrajna támogatása, a zöldintézkedések pedig a bevételi oldalt vetették vissza. Az alkotmány ráadásul kifejezetten tiltja, hogy a kormányzat eleressze a gyeplőt, és a beruházások ösztönzésére átmenetileg növelje a költségvetési hiányt vagy az államadósságot.
Az unió lemaradt a globális versenyben. Az Egyesült Államok inflációellenes csomagja vagy Kína globális szerepének növekedése mellett az EU az utóbbi években csak olyan intézkedéseket hozott, amelyek hatására a gazdasága stagnál. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke a közelmúltban mutatta be azt a több mint négyszáz oldalas jelentést, amely feltárja, az uniónak milyen területeken kell sürgősen beavatkoznia a versenyképességének javításához.
A jelentés is megállapítja, hogy a legnagyobb gondot az energiaárak okozzák. Azzal, hogy az EU az orosz energiaforrásokról áttért az amerikaiakra, elsősorban a cseppfolyósított földgázra, az áram ára a három-négyszerese, a földgázé pedig az öt-hatszorosa lett az egyesült államokbelinek. Ez azt jelenti, hogy a tengerentúli gyártás jelentős versenyelőnyben van, az uniós vállalatok helyett pedig sok helyen a kínai és az orosz versenytársak szereznek piacokat.
Az EU vezetésének be kellene látnia, hogy Európa nem lehet egyszerre zöld, szociális és versenyképes. Ha nem hoz gyors és határozott intézkedéseket a huszonhét tagállam, akkor veszélybe kerül a kontinens jóléte – figyelmeztetett Draghi.
A pénzügyi mágusnak tekintett szakember olyan megoldásokat javasol, amelyek gyakorlatilag kivitelezhetetlenek. Ezek közé tartozik egy újabb – a covidválság utánihoz hasonló – közös hitelfelvétel, amellyel az EU a beruházásokat ösztönözné. Ezek a befektetések nagyrészt a védelmi és a hadiiparban valósulnának meg, ezzel erősítve a kontinens biztonságát. Az újabb uniós kölcsön azonban problémás, mivel egyrészt a korábbi piaci konstrukció visszafizetése is nagy terhet ró a költségvetésre, másrészt Németország részéről alkotmányellenes lenne a javaslat támogatása.
Egy másik tervezet szerint a tagállamoknak kellene nagyobb hozzájárulást fizetniük az uniós kasszába, a közös költségvetés harmadát kitevő agrártámogatási rendszert pedig átformálnák. A visszaosztott pénzekből a zöldátállást segítené elő az EU, de úgy, hogy a beruházások a korábbiaktól eltérően ne vessék vissza a versenyképességet.
Draghi világossá teszi: az unió az utóbbi években olyan döntéseket hozott, amelyek hatására tartósan kispadra került a globális versenyben, a leszakadás pedig folyamatos, elsősorban az orosz energiahordozók kiesése miatt. Az inflációt sikerült ugyan visszaszorítani, egy újabb áremelkedésekkel járó időszak fenyeget.
A magyar miniszterelnök is beszélt Mario Draghi jelentéséről. „A világrendszerváltás létező dolog Draghi szerint is” – hangsúlyozta, hozzátéve: vagy benevezünk ebbe a versenybe, vagy lezárjuk a határokat, és blokkosodunk. „Magyarország érdekét a blokkosodás nem szolgálja, az tragédia lenne” – jelentette ki. Kiemelte: szövetségeseket kell gyűjteni a hasonló gondolkodású országok között. Spanyolország kormányfője például nemrég arról beszélt Kínában, hogy a védővám elhibázott lépés.
Orbán Viktor az utóbbi hetekben többször is szót ejtett a jövő évi költségvetésről. Világossá tette, jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, s a kormány célja, hogy megduplázza a családi adókedvezmény mértékét legkésőbb 2026-ra. Az is kiderült, hogy a kormány munkáshitel bevezetését tervezi, amelyet azok vehetnének igénybe, akik már fiatal koruktól dolgoznak, és kimaradtak a diákhitel konstrukciójából.
A legnagyobb gondot az energiaárak okozzák”
A miniszterelnök azt mondta, tisztában van azzal, hogy az előző évek gazdasági nehézségeit megérzik a családok, ezért emelni kell az emberek életszínvonalát, amire a bérek növelésével van lehetőség. Közben támogatni kell a kis- és a középvállalkozásokat is, amihez már több programot bejelentett a kormány, és a következő időszakban is várhatók részletek.
Orbán Viktor végezetül ismét kiemelte, hogy abban az esetben jöhet európai fellendülés, ha az ukrajnai háború véget ér. A folyamat szerinte akkor indulhat el érdemben, ha a novemberi amerikai elnökválasztáson Donald Trump legyőzi Kamala Harrist. Az elnökválasztás a beszámolók és az elemzői várakozások szerint rendkívül szoros eredményt hozhat.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Az Országgyűlésnek benyújtott 2025. évi költségvetés kiemelt tétele továbbra is a családok támogatása
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
„Sajnos ez a fegyver kifejezetten az élőerő ellen van, illetve a civil lakosság ellen” – kommentálta a biztonságpolitikai szakértő.
Úgy tűnik, az amerikai liberálisok a poklok poklát kénytelenek elszenvedni, így inkább Európába menekülnének Trump elől.
