Kirobbantanák Bidenék a harmadik világháborút, mielőtt Trump visszatér – dollármilliárdos biznisz múlik rajta
„Emberéletek vesznek oda! Félkegyelműek!” – reagált a hírre Donald Trump Jr.
A biztonságpolitikai szakértő szerint sírni kellene azon, hogy az Egyesült Államok élén két hónapig még egy bűbájos, öreg, beteg szenilis bácsi áll, aki alkalmatlan arra, hogy a világ első számú hatalmát vezesse.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Matthys
Nógrádi György az Ultrahang adásában az utóbbi napok aktuális külföldi hírei közül elsőként azt emelte ki, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter nem indul a szociáldemokrata párt színeiben a februári előrehozott választásokon a kancellári posztért, aminek szerinte az az oka, hogy rendkívül gyenge az SPD, mindössze 16-17 százalékon áll, s hozzátette, Olaf Scholznak az esélye minimális.
A biztonságpolitikai szakértő ezután azt emelte ki, hogy Joe Biden ötmilliárd dollár visszafizetését elengedte Ukrajnának, ezzel pedig kész helyzet elé akarják állítani a január közepén hivatalba lépő Donald Trumpot.
Ezt is ajánljuk a témában
„Emberéletek vesznek oda! Félkegyelműek!” – reagált a hírre Donald Trump Jr.
Nógrádi felhívta a figyelmet, hogy Oroszország londoni nagykövete közölte, miután a britek is megengedték az ukránoknak, hogy orosz területeket lőjenek a rakétáikkal, ezért mostantól célpontnak tekintik Nagy-Britanniát. Az ukrán Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők korábbi főparancsnoka, jelenleg pedig szintén londoni nagykövet kijelentette,
2024-ben elkezdődött a harmadik világháború.
A biztonságpolitikai szakértő ezt a hírt úgy kommentálta, hogy szörnyű nehéz, ha egy értelmes katona elkezd politizálni, ahhoz ugyanis nem ért. Abban persze igaza van, jelentette ki, hogy Észak-Korea, Irán, Kína segíti Oroszországot, de legalább 20-25 ország támogatja Ukrajnát. Tehát Zaluzsnij akkor lett volna korrekt szerinte, ha felsorolja az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot, a skandináv, valamint a balti országokat és a többieket. Ennek ellenére Nógrádi szerint Zaluzsnij szerepet játszhat a későbbi Ukrajna politikai életében, de most nem kellene „csacsiságokat” mondania.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A műsorvezető idézte a brit védelmi vezérkar helyettes főnökét, aki a londoni parlament alsóház bizottsági ülésén azt mondta, „ha a brit hadsereget felkérik, hogy harcoljon, harcolni fog, amennyiben az oroszok ’ma’ este megtámadják Kelet-Európát, akkor találkozunk velük abban a harcban”.
A biztonságpolitikai szakértő közölte, ezt a tisztséget általában értelmes ember tölti be, de csak általában, és feltette a kérdést: hol támadják meg Kelet-Európát?
Ahhoz, hogy az oroszok meg tudják támadni ezeket az országokat, először el kellene foglalni Ukrajnát.
Ez megint egy hangzatos bejelentés, ami a sajtónak szól, ezzel a lakosságot lehet hergelni – tette hozzá.
Nógrádi most egyértelműen rosszabbnak tartja a helyzetet, mint az három héttel ezelőtt volt, úgy véli, befelé megyünk a konfliktusba, a Nyugat vezetői ki akarják használni, hogy január 20-ig az Egyesült Államok élén egy bűbájos, öreg, beteg szenilis bácsi áll, aki alkalmatlan arra, hogy a világ vezető hatalmát vezesse, emiatt pedig az embernek sírni lenne kedve.
Trump beiktatása után egyértelműen javulni fog a helyzet, az új elnök azonnal tárgyalni fog az orosz vezetéssel, s innentől Európa visszaszorul – tette hozzá. Zelenszkij megjegyzésére – aki azt mondta, ha nem kap több pénzt és támogatást, Ukrajna akkor is kitart, csak veszít – kijelentette, ha az ukrán elnökbe csak egy minimális tisztesség szorult, akkor
Ezt is ajánljuk a témában
„Donald Trump véget vethet a háborúnak” – fogalmazott az ukrán elnök.
hogy nem veszi észre, hogy naponta hány száz ukrán hal, sebesül meg, lesz lelkibeteg, depressziós.
Ezt a háborút Ukrajna nem tudja megnyerni – szögezte le.
A biztonságpolitikai szakértő figyelemre méltónak tartja azt is, hogy Szlovákia küld katonákat a KFOR-ba (Kosovo Force, a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő – a szerk.), eddig ezt nem tette, de továbbra sem hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét. S érdekesnek nevezte, hogy 25 évvel a háború után azok az országok nem ismerik el a balkáni országot, amelyekben nemzetiségek élnek.