Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között, de a részletekre még várni kell.
Nyitókép: MTI/Buzák Noémi
Gyakorlatilag megszületett a megállapodás a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek között a minimálbér és a garantált bérminimum következő évekre tervezett összegéről. A legutóbbi, hétfői egyeztetésen ugyanakkor a hosszú hónapok tárgyalássorozatát követően megállapodtak a felek, ám a több éves egyezség végleges változatát csak szerdán hozza nyilvánosságra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) – tudta meg a Mandiner.
Információink szerint a legfontosabb kérdésben megállapodtak a felek, vagyis arról a minimálbér és garantált bérminimum-emelési pályáról, amely lehetővé teszi, hogy 2027-2028-ra
A megállapodás részleteiről ugyanakkor még informálisan is egyeztetnek a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormányoldal, mivel – úgy tudjuk – nem minden részletről alakult ki konszenzus. Éppen ezért a jövő évi emelés mértékéről megjelent sajtóinformációk sem tekinthetők irányadónak, mivel szerdáig még az éves emelés mértékéről, vagy a vállalkozói oldal követeléseiről folyamatosak lesznek a háttérben az egyeztetések, akár 1-1 százalékról is hosszas vita folyhat. Ennek oka, hogy
bármekkora is lesz a minimálbér és a bérminimum emelése 2025-ben, a mérték érdemben meghaladja a gazdaság teljesítményét.
Az szinte biztos, hogy a minimálbér a következő években – 2028-ra – több, mint 40 százalékkal lesz magasabb a jelenlegi, bruttó 266 800 forintos összegnél. A jóval több munkavállalót, így a munkáltatók költségvetésének jóval nagyobb terhet jelentő garantált bérminimum jövője a Mandiner értesülése szerint az egyik központi témája a felek utolsó pillanatig elhúzódó egyezkedésének. A kormány korábban bemutatott tervei és a szakértők egybehangzó véleménye szerint ugyanakkor
ahhoz, hogy az átlagkereset belátható időn belül meghaladja az egymillió forintot, a garantált bérminimumnak évente átlagosan legalább 9-10 százalékkal kell emelkednie.
Ezt is ajánljuk a témában
Már a jövő héten véglegesíthetik a lendületes béremeléseket megalapozó hosszútávú bérmegállapodást: tényleg jön az ezer eurós minimálbér és az egymilliós átlagfizetés.
A minimálbér Magyarországon nagyjából 250-300 ezer munkavállaló fizetését jelenti, ami a közel ötmilliós alkalmazotti létszám töredéke. A következő években ugyanakkor a kötelező legkisebb kereset összege sokkal körülhatároltabb feltételek mentén változik: az Európai Unió minimálbér-irányelve ugyanis meghatározza, milyen referenciaértékhez kell igazítani a minimálbért.
A szociális partnerek döntése alapján ez az érték Magyarországon a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka lesz. A rendszeres bruttó átlagkereset nem tartalmazza az egyszeri kifizetéseket, pótlékokat és bónuszokat és nem összekeverendő a nem rendszeres bérelemeket is magában foglaló bruttó átlagkeresettel, ami hamarosan egymillió forint fölé kerül.
A Mandiner úgy értesült, hogy a szerdai ülésen is születhet olyan kormányzati döntés, amely elősegíti a bérmegállapodás véglegesítését és aláírását.
Legutóbb 2023 decemberétől emelkedtek a kötelező legkisebb bérek. A minimálbér 15 százalékkal 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal 326 ezer forintra nőtt. Az egy hónappal előrehozott minimálbér-emelésekkel részben kompenzálták a 2023-as, 17,6 százalékos éves inflációt is. Idén ekkora drágulással már nem kellett számolni, az infláció az év egészében valamivel 3 százalék fölött alakulat idén.
A minimálbér-megállapodás minden évben mérföldkőnek számít, mivel irányadó a magasabb fizetések rendezéséről szóló, akár hónapokig is elhúzódó bértárgyalásokon.
Ezt is ajánljuk a témában
Jövőre is jelentős, a gazdaság teljesítményét érdemben meghaladó béremelésre számíthat a munkavállalók többsége.
Magyar Péter 12 napja tartó kormányzása egy szempontból biztosan sikeres. Kovács András írása.
A miniszterelnök ténykérdésekben nem a pontos fogalmazásáról híres, de azt elhihetjük neki, ha ő mondja, hogy mindenkinek csökkenni fog a fizetése.
Szóba kerültek az elmúlt évek politikai és médiabeli törésvonalai, a jogállamiság állapota, a Fidesz választási veresége, valamint az is, hogyan alakult át a magyar nyilvánosság az új politikai korszakban.
Nem maradt tehát más, mint a bűnbakkeresés.
Eddig az „elnyomó fasiszta diktatúra” arca voltam, de már „szexi” ellenzéki politikus vagyok – jelentette ki a műsorban Takács Péter.
Ami elmondhatatlanul nehéz volt.
Lavrov szerint ez válaszként történik majd a „kijevi rezsim” által az orosz területen élő békés lakosság és polgári célpontok ellen folytatott „terrorcselekményekre”.
A kormányfő az uniós pénzek hazahozatalának közelgő határidejéről is beszámolt, valamint a kegyelmi ügyről is kifejtette a véleményét, de azt is megkérdezték tőle, mit gondol a közvetlen elnökválasztásról.