Honnan tudhatjuk, hogy valóban jól járunk egy akcióval? Milyen jogaink vannak online vásárláskor? Kitől kérhetünk segítséget, ha egy webáruház nem akar igazat adni nekünk? Ezekre a kérdésekre adott választ a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nyitókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP
„Rohamosan közeledik a Black Friday és számos vállalkozás már most meghirdette »hatalmas akcióit«, »kivételes árleszállításait«, »óriási kedvezményeit«. Az elsőre szépnek hangzó ígéretek mögött sok esetben semmilyen, vagy éppen sokkal alacsonyabb kedvezmény áll, mint ami a reklámban olvasható, így bárki könnyen átverés áldozatává válhat. Kellő tudatossággal és odafigyeléssel azonban elkerülhető a felesleges bosszúság” – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-nek eljuttatott sajtóközleményében a napokban.
Idén a Black Friday november 29-ére esik, a tárca pedig már jó előre összeszedte, mikre lesz érdemes figyelni aznap.
A Nemzetgazdasági Minisztérium emlékeztetett:
2022 májusától kezdődően a kereskedőknek egyértelmű tájékoztatási kötelezettsége van akciózás esetén.
Így nemcsak az eladási árat kell feltüntetniük, hanem az árcsökkentés bejelentése esetében az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat is, amelyhez viszonyítva kell meghatározniuk a leértékelés mértékét. Ily módon biztosítható, hogy a vásárlók valós akciókkal találkozzanak. Folyamatos leértékelés esetén pedig a korábbi kezdeti árhoz mérten kell feltüntetni az akció mértékét.
Az árleszállítások idején mindig célszerű az árakat összehasonlítani, mert könnyen előfordulhat, hogy az akciós termékek máshol, eredeti árukon is ugyanannyiba kerülnek, vagy esetleg olcsóbbak.
Minden esetben érdemes megnézni, hogy a kereskedő által adott kuponok, leértékelések érdemi kedvezményt tartalmaznak-e.”
A tárca közleményében arra is felhívja a figyelmet, hogy számtalan, „csak ma és csak Önnek” típusú kedvezménnyel nemcsak a hagyományos boltokban lehet találkozni, hanem webáruházakban is. A téves döntések megelőzése érdekében nem árt tudni, mire szükséges odafigyelni online vásárlás esetén, hogyan szűrhetőek ki előzetesen akár a csaló, megtévesztő webshopok is.
Online vásárlás előtt először javasolt a „Kapcsolat” menüpontra kattintani, innen ugyanis ki kell derülnie, hogy hazai webáruházról van-e szó – mutat rá a minisztérium.
Külföldi webáruházból történő vásárlás esetén probléma felmerülésekor a fogyasztói jogok érvényesítése számottevően nehezebb lehet.
Azt is célszerű figyelembe venni, hogy egy tengerentúli vagy távol-keleti rendelés esetén nem biztos, hogy a megrendelt termék megérkezik a szükséges időre. Feltétlenül kerülendőek az olyan webshopok, amelyek honlapján nem szerepel cégnév, vagy elérhetőségi adat. A jogsértést elkövető e-kereskedőkről a Jogsértő webáruházak kormányzati oldalon lehet tájékozódni, de érdemes a fogyasztói kommenteket is elolvasni a vásárlást megelőzően.
A Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezte: online vásárlás során hasonló jogok illetik meg a fogyasztókat, mint az üzletben történő vásárláskor, azonban ezeken felül
lényeges többletjogosultságként jelenik meg a 14 napon belüli, indokolási nélküli elállási jog. Ez akár szubjektív okok miatt is gyakorolható, például akkor is, ha nem tetszik az adott termék.
Az elállásra nyitva álló határidőn belül a termék kibontható, kipróbálható annak érdekében, hogy a fogyasztó meg tudja állapítani, az számára megfelelő-e, azonban a kipróbálás csak olyan mértékű lehet, amennyire arra egy hagyományos üzletben is lehetőség lenne. Ha tehát az elállási jog gyakorlása során a fogyasztó a terméket sérülten vagy hiányosan szolgáltatja vissza a kereskedő részére, esetleg jelentősen leamortizálja azt, akkor a vállalkozás nem köteles a teljes vételárat visszafizetni. Az indokolás nélküli elállási jog alól továbbá vannak kivételek, ilyenek például a személyre szabott, egyedi igények alapján készült termékek, a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző áruk.
Ha a tudatos és körültekintő vásárlás ellenére mégis probléma merülne fel, amit a webáruházzal nem sikerül rendezni, akkor
a fogyasztóvédelmi hatóságtól, a békéltető testületektől, vagy más, uniós tagállamból történt online vásárlás esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül működő Európai Fogyasztói Központtól kérhető segítség.
A tárca közleményében hangsúlyozza:
„A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium elkötelezett a fogyasztók magas szintű védelme mellett. Ezért a tárca, illetve a 2025. január 1-jével létrehozásra kerülő Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság szakmai irányítása alatt álló, fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok idén és jövőre is egész évben vizsgálják az árfeltüntetési és akciózási gyakorlatokat, hogy egy fogyasztót se érhessen kár a vásárlása során.”
A Trump–Orbán találkozó után látványosan stabilizálódott a forint, és ezzel a magyar gazdaság egész dinamikája megváltozott. Palóc André szerint az amerikai jelenlét nem gesztus, hanem valós pénzügyi tényező, amely azonnal megjelenik a piacokon.
Az Egyesült Államokból indult kezdeményezés szerint november negyedik péntekjén indul a karácsonyi bevásárlási időszak, érdemes odafigyelniük a vásárlóknak.
Megemelte a kormány a Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram keretét.
A kormány számításai szerint 30 milliárd forint megtakarítás marad majd a családok kasszájában.
Intézkedett a kormány.
Kármán András a közösségi oldalán tett beismerő vallomást.
A korábbi miniszterelnök-helyettes is benne volt az energetikai rendszer szétlopásában.
