Alkoholistaként, elfeledve halt meg a Sztahanov-modell névadója

Nyitókép: Sztahanov hős bányászként és idős korában. Fotó: Arcanum/Új Világ/Ország-Világ

1977. november 5-én csupán rövidhírben írták meg a hazai lapok, hogy 72 éves korában meghalt Alekszej Sztahanov, a szocialista munka egykori hőse. Azt már nem tették hozzá, hogy idős korában az alkohol rabja lett. Ma már tudjuk, Sztahanov a sztálini propaganda terméke volt. A történet szerint 1935. augusztus 31-én a donyecki bányában dolgozó férfi az 5 óra 45 perces műszak során nem kevesebb, mint 102 tonna szenet bányászott ki egymagában, a tervezett mennyiség 14-szeresét. 

Sztahanov pillanatok alatt a munka hőse lett. A párt intézkedett, hogy kapjon egy teljesen berendezett lakást, amelybe a telefont is bevezették, elmehetett a feleségével egy hétre üdülni és Donyeck összes színházában és mozijában is ingyenjegy várta. No meg maga Sztálin Moszkvában. 

A szovjet lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a szocialista termelés csodájával, s azt is megírták, Sztahanov 1905-ben született, még a cári Oroszország egy kis falujában, és a rendszer rabszolgájaként élt. 1917-ben viszont „Sztahanov szeme előtt játszódott le a világtörténelem legnagyobb jelentőségű tömegmegmozdulása: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom” – írták a lapok. Sztahanov azt is elmesélte, milyen volt a nagy találkozás a szeretett vezérrel, Sztálin elvtárssal: „Megérkeztünk a Kreml-be. Mindenki az elnökségi asztal közelében igyekezett helyet foglalni, mivel tudta, hogy ennél az asztalnál új majd Sztálin elvtárs. (…) 

– fogalmazott nem kevés pátosszal a vájár, aki szerint semmi titok nem volt abban, hogy egy műszak alatt 102 tonna szenet termelt ki, mint mondta: „Ennyit termelhet minden tapasztalt fejtő, aki uralja munkája technikáját.” És ez volt a kulcsmondat.

Sztálinék ugyanis bevezették a Sztahanov-modellt, ha valaki pedig nem csatlakozott, akár az életével is fizethetett. Még ebben az évben ugyanis Cseljabinszkban halálra ítéletek egy bányamérnököt, öt másikat pedig 10 év fegyházra ítéltek, mert szabotálták a Sztahanov-mozgalmat. 

Sztahanov pillanatok alatt szimbólummá vált, ő lett a proletár dolgozók első számú példaképe a Szovjetunióban. A sztálingrádi traktorgyár dolgozói is jó sztahanovistának bizonyultak, a rádióban elhangzó Sztálin-beszéden felbuzdulva az éjjeli hét órás műszakban nem kevesebb, mint 180 traktort szereltek össze. 1942-ben elterjedt Magyarországon, hogy Sztahanov elesett a II. világháborúban, a nekrológjában azt írta az egyik magyar lap, hogy „a valóságban nem példaképnek tették, hanem egyszerűen kísérleti nyúlnak használták fel a nagyobb haszon és kevesebb bér jegyében.” A halálhíre nem volt igaz, 1945-től, szovjet utasításra pedig Magyarországon is elkezdték hirdetni Sztahanov legendáját. Az Új Szó például ezt írta: 

Ugyancsak az Új Szó írta két évvel később, hogy a szerkesztőségbe naponta tucatjával érkeznek a munkások levelei, akik a sztahanovi módszert szeretnék elsajátítani. Sztahanov maga válaszolt, mikor a brit Tribune nevű lap nem hitt a történetének és a Sztahanov-rendszert kényszermunkaként aposztrofálta: „Önök bizonyára tudják, hogy a kimagasló eredményeket elérő munkások a Szocialista Munka Hőse kitüntetésben részesülnek, a sajtó róluk ír, dalokban megéneklik őket. Kérdem önöktől, őszintén, lehetséges volna e kénszermunkát ilyen módon magasztalni?” – kérte ki magának a gyanúsítgatást a szovjet munka hőse. Maga Sztálin is szót kért, aki szerint 

Sztálin 1953-as halála után Sztahanov sem lett már annyira fontos. 1957-ben az Érdekes Újság munkatársa meglátogatta Moszkvában az akkor 52 éves férfit, aki egy lakótelepen élt a családjával. Mint elmondta, a Központi Bizottság irodájában dolgozik és munkaverseny-ügyekkel és díjak odaítélésével tölti a napjait. Sztahanov nem felejtette el megemlíteni a beszélgetés végén, hogy „ha hazaérnek, adják át forró üdvözletemet a magyar bányászoknak.” A munka elfeledett hőse, akiről mindenki tudta Moszkvában, hogy az alkohol rabja lett, végül 1977. november 5-én, 72 éves korában halt meg. A halálhíre elsiklott. Már nem volt rá szükség...