Napra pontosan 100 éve született Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat csatára, aki az édesapja vitézi címe miatt bajba is kerülhetett volna a kommunista rendszerben, ám Sebes Gusztáv közbenjárásával sztahanovistát „csináltak” az édesanyjából, így nyugodtan rúghatta a gólokat.
1922. március 3-án látta meg a napvilágot, egy óbudai polgári családban. Az édesapja az I. világháborúban tanúsított bátorságáért vitézi címet kapott, ennek ellenére nem éltek nagylábon. A kis Nándi hatévesen már az óbudai grundokon rúgta a labdát, ám a magassága miatt általában a kapuba állították. Aztán leigazolta az Újlaki FC, ahol viszont már középcsatárként számoltak vele. Ott végre már nem rongylabdával, hanem igazi bőr lasztival focizhatott.
Idővel az NB I-es Elektromos Művek játékosa lett, ám hiába lőtte a gólokat, a megélhetéshez
„Naponta sok száz emeletet kellett megmásznom, és ez bizony igen nehéz és fáradságos munka volt” – emlékezett erre az időszakra később. 1944-ben már az újságok is írtak a fiatal tehetségről és Vitéz Hidegkuti Nándorként emlegették, az esküvőjéről is így számoltak be. Aztán jött 1945 és a kommunisták előretörése. Hidegkuti több kiscsapat után 1947-ben került az MTK-hoz, pedig a szíve szerint a Ferencvárosba ment volna, ám mikor megjelent az Üllői úton, meghallotta, hogy valaki azon értetlenkedik, hogy őt akarják leigazolni, ezért fogta magát és átment a Hungária körútra. Sosem bánta meg.
Hidegkuti édesanyja és édesapja. A sztahanovista és a vitéz... Fotó: Arcanum/Béke és Szabadság
Az MTK-t a kommunista rezsim is támogatta, Hidegkuti pedig érezte, az édesapja vitézi címe miatt gondjai lehetnek. Éppen ezért megkérte Sebes Gusztávot, a későbbi Aranycsapat befolyásos szövetségi kapitányát, hogy tegyen valamit. Sebes azt találta ki, hogy forgassanak egy propagandafilmecskét, amelyben az óbudai téglagyárban dolgozó édesanyját mutassák be, mint jófajta sztahanovistát. Így is történt. A lapok is beszámoltak „Hidegkuti néni munkájáról” s ettől kezdve
Kényszerből abba is belement, hogy mikor megjelent Sztálin legújabb könyve 1949-ben, akkor örömmel újságolta az egyik lapnak, hogy feliratkozott a listára, hamarosan hozzá juthat a nagy műhöz. 1951-ben az Államvédelmi Hatóság sportszázadába is bekerült több válogatott labdarúgóval együtt. Persze nem érdekelte Sztálin, meg a diktátor könyve, az ÁVH pedig főleg, őt csak a labdarúgás izgatta, ám ahhoz, hogy békén hagyják, tudomásul kellett vennie, hogy a rendszer felhasználja a nevét. Így fordulhatott elő az is, hogy 1954-ben, mikor fiatal labdarúgóknak mesélt, a következőt mondta az újságok szerint: „Itt van például az édesanyám. Hatvanegy éves, de ereje teljében van, túltesz a munkában sok fiatalon is. Művezető az Újlaki Téglagyárban és a sztahanovista címet 58 esztendős korában érdemelte ki.”
Hidegkuti Nándor a feleségével és a gyermekeivel 1956-ban. Fotó: Arcanum/Béke és Szabadság
1953-ban, a londoni 6:3 után, ahol Hidegkuti három gólt lőtt, az egyik lap a családját is meglátogatta Óbudán, a Kiscelli úti lakásban. A felesége és az akkor nyolcéves fia, Nándi és az ötéves kislánya, Anikó a rádión keresztül hallgatták az évszázad mérkőzését és büszkék voltak a családfőre. „Együtt sírtunk a boldogságtól” – mondta a felesége, megemlítve, hogy hamarosan egy tágas Pozsonyi úti lakásba költöznek Óbudáról. Érdekesség, hogy a meccs után azt is megkérdezték a gólgyárostól a lapok, hogy az 1954-es világbajnokságon kik lehetnek a legfőbb riválisai a magyar válogatottnak. Angliát, Ausztriát, Brazíliát és Uruguayt említette. A többi ismert, a magyar csapat Nyugat-Németországtól szenvedett vereséget a döntőben.
, ám ő maradni akart s tovább játszott az MTK-ban. 1957-ben aztán azért került be a neve az újságokba, mert az Opel Record típusú autójával az Üllői úton hátulról neki ment egy motorkerékpárosnak. Az „áldozat” egy ügyvéd volt, aki azt mondta neki, ha kap egy márkás magnetofont és 6900 forintot, akkor megúszhatja az ügyet. Nem ment bele. Aztán a bíróságon az is kiderült, a motoros hamis orvosi papírokkal akarta bizonyítani, hogy hosszú időre kiesett a munkából. Hidegkutit végül elmarasztalták, pénzbüntetésre ítélték.
Az Aranycsapat tagjaként. Az álló sorban, balról a harmadik Hidegkuti Nándor. Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor.
Aztán befejezte a labdarúgást és edzőnek állt. Hamar kiderült, nem csak a pályán érzi a focit, hiszen az olasz Fiorentina trénereként még a Kupagyőztesek Európa-kupáját (KEK) is megnyerte, a Győrrel magyar bajnok lett, Egyiptomban pedig sikert sikerre halmozott éveken át a klubcsapatával. Hidegkuti Nándor végül 2002 februárjában, 79 éves korában aludt el örökre. Olimpiai bajnokként, világbajnoki ezüstérmesként és örökös gólgyárosként. Az óbudai grundon kapusként kezdő kisfiú, aki aztán legendás csatár és edző lett, örökre megpihent.
Nyugodj békében, Hidegkuti Nándor!
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Egy magyar a top 10-ben, miközben Robbie Keane a legjobb százban sincs.
Az egykori futballista legendája, élettörténete és pályafutása hazánk egyik legfontosabb értéke, s örökségének ápolása az egyik legfontosabb feladat ma is – közölte a külügyminiszter.
Napjainkban a kommunista–liberális–globalista erők Brüsszelből magyar szövetségeseket találtak.
Édesanyja kedvéért öltötte magára tiszta fekete szerelését.
Hogy ne léphessünk ugyanabba a folyóba többször, mindig emeljük fel még létező mutatóujjunkat, ha valaki Ceausescut élteti: eddig és ne tovább! Ungváry Zsolt írása.
A volt államtitkár szerint az Igazságügyi Minisztériumban senki sem lobbizott K. Endre ügyében.
Tapsolnak Magyar Péter hívei, hogy a miniszterelnök felbontja Krausz Ferenc alapítványával kötött kormányzati szerződést; azt azonban élesen kritizálják, hogy Karikó Katalin legyen az egészségügyi tárca tanácsadója.
