Az Európai Unió legfontosabb stratégiai célja hogy hosszútávon Ukrajnára bízza Európa biztonságát.
Nyitókép: Andre Luis Alves/ANADOLU/Anadolu via AFP
Nem csak vízió Orbán Viktor miniszterelnök október 23-ai figyelmeztetése, valóban felmerült és folyamatosan téma uniós szinten, hogy Ukrajna a jövőben miként segíti elő Európa biztonságát.
Ezt is ajánljuk a témában
„Meghajolunk az idegen akart előtt, vagy ellenállunk neki? Ez a súlyos döntés vár most Magyarországra. A válaszunk legyen olyan világos és egyértelmű, mint 1956-ban volt” – fogalmazott a kormányfő. Összefoglalónk.
Már a háború kezdetétől azzal érvel Brüsszel és Kijev Ukrajna támogatása és a fegyveres konfliktus fenntartása mellett, hogy Oroszországot egyedül az ukrán hadsereg tartóztatja fel, ezzel egész Európa biztonságát garantálva.
A magyar kormányfő a nemzeti ünnepen tartott beszédében arra irányította rá a figyelmet, hogy az Európai Unió állam és kormányfőinek egy jelentős része és a brüsszeli elit egésze úgy tekint Ukrajnára, mint az európai biztonság- és védelempolitika jövőbeli főszereplőjére.
Orbán Viktor miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legújabb békejavaslatából idézett, amikor arra figyelmeztetett, újra keletről érkező szláv katonák állomásozhatnak Magyarországon.
Zelenszkij békejavaslatában – amelynek egy része titkosított – a háború lezárását követően veti fel, hogy az akkor már elviekben NATO-tag Ukrajna harcedzett, a modern fegyvereket ismerő és használni tudó, tapasztalt hadserege válthatná fel a kontinensen jelenleg állomásozó amerikai kontingenseket.
Noha a baloldali sajtó azzal támadja a miniszterelnököt, hogy szláv csapatokat víziónál és azzal próbálják Orbán Viktor helyzetértékelését hitelteleníteni, hogy a Zelenszkij-tervet elutasították az uniós döntéshozók, a valóság az, hogy ezek a felvetések sosem teljesen megalapozatlanok.
A Bruegel Intézet, amelynek javaslatait, helyzetértékeléseit hagyományosan figyelembe veszi az Európai Bizottság a programalkotása során több elemzésében is az EU első és legfontosabb prioritásaként tekint Ukrajna folyamatos támogatására.
Hasonló véleményen van a szintén brüsszeli központú European Policy Centre is, amely szintén irányadó tanácsokat szolgáltat az EU döntéshozatalának. A két meghatározó politikai intézet egyöntetűen és határozottan arra szólítja fel Európát, hogy
a 2028-tól induló új uniós költségvetési ciklusban az EU teljes pénzügyi tervezését alapozza meg Ukrajna korlátok nélküli támogatása, vagyis ez a cél legyen szinte minden pénzügyi döntés középpontjában. Ezzel szavatolva a kontinens hosszútávú biztonságát.
Az elérhető elemzések ugyan kevés részletet árulnak el a pontos célokról, de az világosan kiderül, hogy az Európai Unió és az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság az európai biztonságpolitika jövőjének főszereplőjét Kijevben látja.
Emellett az EU várhatóan egyre inkább egyedül marad Ukrajna támogatásában, beleértve a fegyvereket és a pénzügyi támogatást, valamint a későbbiekben az ország újjáépítését is.
A brüsszeli elemzőközpontok és az uniós tisztségviselők nyilatkozataiból tehát egyértelműen levonható az a következtetés, hogy
Ukrajna feltétel nélküli támogatása nem pusztán az ország védelmi erőfeszítéseit szolgálja, hanem hosszútávú stratégiát lát Kijevben a Nyugat, elsősorban a biztonságpolitika és a gazdaságpolitika terén.
Ezzel szemben arról nincs jelenleg elérhető ajánlás, hogy az EU hogyan garantálná saját biztonságát és versenyképességét Ukrajna nélkül.
Bizakodásra ad okot, hogy az Orbán Viktor által ismertetett kijevi tervek egyelőre süket fülekre találtak az unió vezetőinek körében, de a brüsszeli agytrösztök tanácsait miniszterelnök szavait értelmezve nem nehéz rájönni, hogy mi Brüsszel hosszútávú terve Ukrajna támogatásával.
Négyszemközti, majd plenáris tárgyalásokra kerül sor, ezt követően Irakli Kobakhidze és Orbán Viktor közös sajtónyilatkozatot tesz.
Idén márciusában kellett volna választást tartani Ukrajnában, azonban a hadiállapot miatt elhalasztották.
A miniszterelnök úgy beszélt ’56-ról, hogy rávezessen bennünket a mára.
A modern harci körülmények között a tűzgyakorlatok kulcsfontosságúak – írták.
Az oroszok nem tudták feltartóztatni a lengyelek csapatait és kiürítették az állásaikat.
Shigeru Ishiba miniszterelnök Liberális Demokrata Pártja a 465 képviselői helyből 20 kivételével mindegyiket megszerezte.
E mesepszichológiai kötet talán jelenthet egy lépést a világ „visszavarázsosítása” és lelki jóllétünk felé. Szilvay Gergely írása.
Az izraeli kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, az Irán elleni szombat hajnali légitámadás elérte minden célját.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
A riadókürtök zaja Ukrajna-szerte hallatszott.
A német hadsereg az 1970-es években állította hadrendbe a Mardereket, amelyek korszerűsített formában máig szolgálatban vannak.
Az orosz elnök ugyanakkor hozzátette, „nincsenek érdemi tárgyalások, a szemben álló fél elutasítja ezeket”.
