Megtelt a Millenáris: Orbán szerint Brüsszel bábkormányt akar a nyakunkba ültetni

Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd

Ahogy előzetes programismertetőnkben is írtuk, a Millenárison mond beszédet október 23-a alkalmából Orbán Viktor. A park megtelt a kormányfő beszédére.

„Ha veszedelem közeledik, össze kell fogni”

A miniszterelnök köszöntötte a résztvevőket, majd rámutatott: a mai ünnep rendhagyó, mert részt vettek rajta azok is, akik megvédték Magyarországot a dunai árvíztől. Köszönetet mondott a katonáknak, az önkénteseknek, rendőröknek, tűzoltóknak és mindenkinek, aki részt vett a védekezésben. Mint fogalmazott: más országokban 24-en meghaltak az árvízben és 10 milliárd eurós kár keletkezet. Magyarországon egyetlen ember sem halt meg, és a károkat minimálisra sikerült szorítani

– szögezte le. Hozzátette: összefogás nélkül nincs sem biztonságunk, sem szabadságunk.

Történelem és folyó

Mint mondta: az 1956-os forradalmat sorscsapások előzték meg: januárban földrengés volt, márciusban jeges ár volt a Dunán. Felhívó jel volt ez, ideje volt készülni az összefogást követelő nagy időkre. „1956 októberében a történelem is kilépett a medréből. Végigmegy a maga útján a saját törvényei szerint” – mondta. Hozzátette: így lettek hősök a földművesekből és a gyári munkásokból, az egyetemistákból és a cipészekből.  

„A birodalmak szeretik elrejteni brutális arcvonásaikat”

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a birodalom szolgálatába akarta állítani a nemzetet a szovjetek uralma. „Bábkormány került a nyakunkra, és kollaboráns magyarok voltak a vezetői” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy koholt vádakkal börtönbe vetették a nem kommunista vezetőket is. Amikor a magyarok dacoltak velük, akkor választási csalással nyertek, és így sikerült a moszkvai kádereket a magyarok nyakára ültetni.

A kormányfő elmondta: hiába van a hatalom minden fegyvere a kezükben, a magyarok nem tűrik a megaláztatást.

Ma a történelem ismét kilépni készül medréből

Mint mondta: a következő években nem a vizet, hanem a történelmet kell mederben tartani, mert a szomszédban háború zajlik, amely egyre véresebb, elkeseredettebb. „A fronton már százezrek vesztek oda, az európai gazdaság tüdőlövést kapott. Megállt a fejlődés, az európai vállalatok szenvednek. A szankciók bennünket véreztetnek ki, a befektetők Amerikába mennek, az európai vezetők a háborús győzelem ideájába ingatják magukat” – fogalmazott.

Hozzáfűzte: közben nő az esély a háború szétterjedésére.

Orbán szerint az egész EU-t akarják betolni a háborúba.

Azzal folytatta: van új győzelmi terv is, ennek lényege szerinte a háború kiterjesztése. Ebben Ukrajna azonnali NATO-meghívása szerepel, és Oroszország lesz az új színtere a háborúnak. Ukrajnának a győzelem után az amerikaiakat kellene helyettesítenie a saját seregével, ami azt jelentené elmondása szerint, hogy mi magyarok arra ébredünk, hogy megint keleti szláv katonák állomásoznak Magyarország területén”.

A kormányfő szerint dönteni kell, hogy akarunk-e háborúzni. Az ellenfélnek az a tanulság, hogy harcolni kell Ukrajnáért, Ukrajnában. A kormánynak viszont az a tanulság, hogy csak a magyarokért, a magyar szabadságért szabad harcolni. 

„A szabadságért azzal tehetjük a legtöbbet, ha nem veszünk részt más háborújában, ha nem hagyjuk, hogy háborús felvonulási területté alakítsák az országunkat” – mondta Orbán Viktor.

– húzta alá a miniszterelnök.

Brüsszel és a bábkormány

Beszédét azzal folytatta: „Brüsszel számára nem fontos a független Magyarorország, és egy brüsszeli bábkormányt akarnak az ország nyakára ültetni”. Most a fő  kérdés szerinte, hogy 

Hangsúlyozta: „nem hiszünk a világboldogító ideológiákban, csak egyetlen dolgot akarunk: békében akarunk élni a Kárpát-medencében. Tudjuk, hogy

– mondta a kormányfő.  

„Aki hazafi, az ma is harcol a magyar szabadságért, de attól nem lesz szabadságharcos valaki, ha lyukat vág egy zászlóba, a tettek beszélnek” – mondta a kormányfő. „Az egész ország láthatta ki mit csinált az EP-ben, mi a magyar szabadságot védtük, és eközben a magyar ellenzék felajánlotta az országot a birodalomnak” – tette hozzá.

Szerinte az új ellenzék is idegeneket hív az országba, és ott ül az asztaluknál. „A brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét, a többit mindenki láthatta. Ez az ő hagyományuk” – fogalmazott.

Orbán Viktor közölte: 1956-ban megvolt a közös akarat, de az erő nem volt elég a szuverén cselekvésre. Ma azonban van közös akarat, egység, akarat és erő, és ezzel élni is kell.

Orbán Viktor ünnepi beszédét itt nézheti vissza: