Karácsony Gergely megbénult – nagy kérdés, hogy fog ez így működni

Nyitókép: Mandiner-grafika

A Fővárosi Közgyűlés a magyar politika laboratóriuma lesz a 2026-os választásig – jósolta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója augusztusban. 

A laboratórium múlt pénteken megkezdte működését, ám az, hogy mit fognak kotyvasztani a képviselők, egyelőre kérdés. A helyiség mindenesetre még egy darabban van, a kavargó vegyületek ez idáig nem váltak robbanó eleggyé. Az első ülésnap lezajlott úgy, hogy a szövetségeket illetően semmi nincs eldöntve, semmi nem visszavonhatatlan, de ezt-azt már sikerült így is elfogad­niuk a városatyáknak és -anyáknak. Bár sokan úgy vélekedtek, hogy Magyar Péteréknek érdekük lenne kiharcolni egy új választást, az első nap után erre nem utalnak jelek a Tisza Párt részéről, tehát ha akarnak is ilyet, egyelőre inkább kivárnak.

A megbénult „elnök”

A szűk többséggel újraválasztott fő­polgármester imázsának fontos eleme, hogy képes kompromisszumot összehozni ellenérdekelt felek között. Eljött az idő, hogy Karácsony Gergely bizonyítsa, ez nem pusztán marketingszöveg, a közgyűlésben ugyanis senkinek nincs abszolút többsége.

A főpolgármester most hasonló helyzettel nézhet szembe, mint az elnöki rendszer államfői, amikor bírják a nép közvetlen felhatalmazását, de a szintén a nép által megválasztott törvényhozó szervben nincs meg a felhatalmazásuk. Lakner Zoltán politológusnak az ATV Egyenes beszéd című műsorában például a francia kormányforma jutott az eszébe az első fővárosi ülésnap után. Mint mondta, fontos, hogy van-e „elnöki többség”, mert attól függ, hogy az elnök át tudja-e vinni a programját a parlamenten – esetünkben a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésen. Lakner megjegyezte, ilyen helyzet 1990 óta nem volt a városházán. Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, egykori SZDSZ-es politikus egyébként éppen az 1990 és 1994 közötti fővárosi ciklusra hivatkozva beszélt optimistán az ATV híradójának. „Demszky ugyanolyan helyzetben volt, mint most Karácsony, nem volt többsége a fővárosban, szinte naponta kellett megállapodnia a konkrét programok mentén, és az sikeres időszak volt. Tehát önmagában a helyzetet nem látom megoldhatatlannak” – fogalmazott.

A Karácsony-csapat mindenesetre már kifundálta, hogy miként lehet pozitívan kommunikálni a helyzetet. Barabás Richárd, a Párbeszéd – A Zöldek Pártja fővárosi frakcióvezetője a pénteki ülés után az ATV-ben azt magyarázta, ez az eddigi legdemokratikusabb közgyűlés, mert senkinek nincs többsége. A Fidesz frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra viszont ezzel párhuzamosan a Hír TV Napi aktuális című műsorában inkább bénázásnak titulálta a baloldali „sokszínűség” megnyilvánulásait a közgyűlésben. Többek közt a továbbra is hiányzó főpolgármester-helyettes ügyére hivatkozott.

Még egy fontos kérdésre rá kell világítani a közgyűlés és a főpolgármester viszonyát illetően: miként lehetséges, hogy a főpolgármestert felhatalmazták a választók, de az őt indító pártokat nem? Szakértők egybehangzó véleménye szerint az anomáliát a Tisza-szavazóknál érdemes keresni, akiknek túlnyomó része Karácsonyra ikszelhetett, tehát tulajdonképpen ők tarthatták hivatalban a főpolgármestert, a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd alkotta konglomerátum támogatói ehhez kevesen lettek volna. Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője lapunk hasábjain fejtette ki véleményét: „Ne legyen kétségünk, valamikor meg fognak egymással egyezni, hiszen a Karácsony–Tisza-szavazóbázis nagyjából egy tömböt alkot.” Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy Magyar részéről eredményes politika lehet Karácsonnyal szembemenve alakítani a közgyűlési munkát. „Úgy tűnik tehát, hogy a kardcsörtetés ellenére egymásra van utalva Magyar Péter és Karácsony Gergely” – vélekedett.

Folytatódik a one man show

Bár Magyar Péter a Fővárosi Közgyűlésbe nem ült be, az alakuló ülésen azért megjelent. A jelenet ahhoz hasonlított, amikor Gyurcsány Ferenc a 2019-es alakuló ülésen szintén jelen volt megfigyelőként.

A Tisza Párt elnöke nem bízta rá Ordas Eszter frakció­vezetőre a feladatot, maga tartott sajtótájékoztatót a Város­házán. Fontosnak tartotta hangoztatni, hogy az alakuló ülésen megdőlt a teória, mely szerint nagykoalícióra fognak lépni Karácsony Gergelyékkel. 

Egyelőre igazolódni látszik Kiszelly Zoltán egyik korábbi értékelése: Magyar Péter továbbra is úgy akar előtérben maradni, mint pártja egyetlen arca. A politológus többek között ennek tudta be azt is, hogy Magyar jó előre kijelentette, nem akarnak a fővárosi cégek vezetőségeibe embereket küldeni. Ha a cégvezetőségekbe nem ült is be senki közülük, azért nem maradt fővárosi pozíció nélkül a párt, egyelőre ugyanis az egyetlen tanácsnoki poszt a Tisza Párt frakciójában politizáló Bovier Györgyé lett, amit a párbeszédes Barabás Richárd nagyon jó lépésnek nevezett az ülés után.

Magyar Péter egyébként hiába igyekezett a Tisza Párt egyetlen megjegyezhető arca maradni, a formáció eddig ismeretlen politikusai közül néhányan azért bekerültek a hírekbe. Más kérdés, hogy nem éppen pozitív összefüggésben említették őket, ami nem biztos, hogy ellenére van Magyarnak, ha valóban féltve őrzi a Tisza színpadán játszott szerepét. Ahogy azt a Mandiner megírta, Ordas Eszter például társaival egy menetrend szerinti hajóüzemeltetés tárgyában 2020 nyarán kiírt BKV-tendert próbált megcsapolni, amiért 16,5 millió forintos büntetést kaptak a Gazdasági Versenyhivataltól. Egy másik tiszás képviselő, Kollár Kinga pedig azzal került be a hírekbe, hogy egy Facebook­-kommentjében azt írta: „Sajnos amíg az oktatás nem változik, addig mi is ugyanolyan agymosott nép leszünk, mint az oroszok.”

Időnyerés

Az alakuló ülés legnagyobb vitája egy elsőre jelenték­telennek tűnő dologról robbant ki: a szervezeti és működési szabályzatról. Mint ismeretes, végül nem sikerült elfogadni az szmsz-t, amit Barabás Richárd azzal magyarázott, hogy Vitézy Dávid még „kampányüzemmódban van”. 

A Párbeszéd-frakcióvezető úgy foglalta össze, „jogtechnikai vita van a közgyűlésben azzal kapcsolatban, hogy van-e a főpolgármesternek jogköre a módosításokat önhatalmúlag nem beengedni a közgyűlés elé”. Barabás próbálta ugyan kisebbíteni a vita jelentőségét, érthető, hogy Vitézynek nem érdeke, hogy a jelenlegi szmsz maradjon. Ki tudja, a továb­biakban Vitézy talán éppen Barabásnak a „legdemokratikusabb közgyűlésről” szóló szavaival fog érvelni azon álláspontja mellett, hogy a főpolgármester mégse dönthessen egyedül a módosítókról.

A vitával kapcsolatban Kiszelly Zoltán az alakuló ülés után a Mandinernek azt nyilatkozta, mindez amiatt történt, mert elmaradt az alku. Karácsony az apró kérdésekben engedett ugyan, a nagyobbakban már nem, mert meg akarja őrizni a befolyását. Van némi jelentősége annak, hogy a képviselők három helyett öt percet beszélhetnek, de az sokkal lényegesebb, hogy sem ők, sem a bizottságok nem kaptak erősebb jogosítványokat, a főpolgármester ugyanis nem akar fogatlan oroszlán lenni.

Nagy Attila Tibor politikai elemző az ATV híradójának nyilatkozva kifejtette: Karácsony Gergely taktikai győzelmet aratott, hiszen hatályban maradt az szmsz, amely a fő­polgármester jogkörét jelentősen megnövelte, a kormányhivatal viszont a jogvitában nagy eséllyel Vitézy Dávidéknak ad majd igazat. „Karácsonynak még mindig marad egy félelmetes fegyvere, amit az önkormányzati törvény biztosít számára: akármeddig visszadobhatja a közgyűlés által elfogadott határozatokat és döntéseket, tehát nem köteles aláírni őket” – hívta fel a figyelmet.

Főpolgármester-helyettes kerestetik

Az szmsz-nél is nagyobb gondot okoz a városházán, hogy nem tudtak főpolgármester-helyettest választani, pedig a törvény előírja. Ám mivel Karácsony egyelőre nem tud maga mellé állítani tizenhat embert a többséghez, nehezen elképzelhető, hogy a következő ülésen sikerrel járnak – jelenti ki Kiszelly Zoltán. A politológus úgy vélekedik, ennek részben az az oka, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Vitézy-féle Podmaniczky Mozgalom politikailag látható akar maradni, mert ha beállna egy koalícióba, azt a tízfős Tisza Párt és – pozíciójuknál fogva – Karácsonyék dominálnák, amit a két kisebb frakció mindenképp el akar kerülni. Vitézy Dávidék és Kovács Gergelyék nem akarnak az állandó többség részévé válni, ügyek mentén azonban készek együttműködni.

Kiszelly szerint a megoldás az lehet, hogy egy csomagban állapodnak meg – amelybe beletartozna az szmsz-en, a főpolgármester-helyetteseken és a költségvetésen kívül több személyi kérdés is –, de egyelőre nem látszik erre a politikai akarat. Mint ismeretes, az újraválasztott főpolgármester eddigi helyettesét, Kiss Ambrust gyakorlatilag senki nem akarta a pozíciójában tartani Karácsony Gergelyéken kívül. Kiss bizonyára sokat tudhat, hiszen Karácsony megmentette azzal, hogy a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójává tette. 

A városvezető jobbkeze ebben a szerepben lényegében eddigi feladatait látja el, és ehhez minden jogi felhatalmazást megkapott, ezt maga a főpolgármester közölte az Inforádióban. A Századvég igazgatója úgy véli, a végén Karácsony Gergelynek kell engednie, ahogy abba is belement, hogy harmadára csökkentsék a tanácsadói számát, és hogy Kiss Ambrusból ne legyen főpolgármester-helyettes.

Az első a rend

Szentkirályi Alexandra a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetőjeként minden fórumon hangoztatja, igyekeznek majd konstruktív munkát végezni a következő öt évben. A kormánypártoknak jól jön, hogy máris fel tudnak mutatni valamit, ami ígéretük hitelét támasztja alá: az alakuló ülésen elfogadták azt a fideszes előterjesztést, hogy állítsák vissza a korábbi szintre, vagyis fokozzák a fővárosi rendészek és a rendőrség közös járőrözését.

A fővárost öt évig vezető baloldal érezheti, hogy az utóbbi időben romlott Budapest biztonsága, hiszen egy másik „rendpárti” javaslatot is elfogadott Karácsony Gergely módosítóival a közgyűlés, ez pedig a BKK-rendészet felállítása lesz. A javaslatot Vitézy Dávid nyújtotta be – emlékezetes, hogy ez volt főpolgármester-jelölti programjának egyik legnépszerűbb eleme.

Nem lehetetlen tehát a valódi problémák megoldása felé terelni a városvezetést a jelenlegi keretek között. Kérdés, hogy érdekében áll-e mindenkinek a Fővárosi Közgyűlésben.