Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára tiszta vizet öntött a pohárba.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Megnöveli a hazai üzemanyag-kiskereskedők adófizetési kötelezettségét az energiahatékonysági törvény küszöbönálló módosítása, emelkedő kiadásaik miatt pedig emelni fogják a benzin és a gázolaj árát a jövő évtől. Steiner Attilát, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárát kérdezte a Világgazdaság az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerről, illetve az energiahatékonysági törvény módosításáról – utóbbi esetében célzottan arról is, hogy
mekkora áremelést generál a jövő évtől a 95-ös benzin és a gázolaj árában a törvénymódosítás.
Steiner Attila a portálnak kifejtette:
Brüsszel nagyarányú energiamegtakarításra, az e célt szolgáló energiahatékonysági intézkedésekre kötelezi a tagállamokat.
„Ha nem teszünk meg bizonyos lépéseket, kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk, és büntetést kell fizetnünk, vagy forrásokat vonnak meg hazánktól. A szigorú uniós elvárást legutóbb abban egyértelműsítették, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálata során kifejezetten ragaszkodtak a korábbinál alacsonyabb végső energia felhasználási célszám kitűzéséhez” – fogalmazott az államtitkár, aki azt is elárulta, hogy Magyarországnak ezért kellett a néhány hete benyújtott dokumentumban az eredeti szándékainkhoz képest erőteljesebb vállalást tennie.
„Az átdolgozott klímaterv szerint az ország végső energiafogyasztása 2030-ra 740 petajoule lesz. Ezt a lakossági és ipari energiaigények várható növekedését is ellensúlyozva úgy kell elérnünk, hogy az energiaválság előtti utolsó évben, 2021-ben kimutatott 787 petajoule-hoz képest fokozatos, de markáns csökkentést produkálunk” – számszerűsítette Steiner.
Mint elmondta: a kötelezettség kétféleképpen teljesíthető:
egyrészt a közös teherviselés okán az egyik legnagyobb energiafogyasztó ágazatot, az energiaszektort bevonva 2021-ben elindították az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert.
Másrészt a kormány számos programmal tesz a hatékonyabb energiafelhasználásért: például az otthonfelújítási program a lakóépületek korszerűsítésében segíti a családokat, így takarítva meg energiát, és csökkentve a rezsiterheket, a Zöld Busz Program a közösségi közlekedés tiszta energiafelhasználását ösztönzi, illetve a vállatok társasági adókedvezményben részesülhetnek, ha energiahatékonysági beruházást valósítanak meg.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben, röviden EKR-ben az energiaszolgáltatóknak az áramot, földgázt és üzemanyagot értékesítő kereskedőknek olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfogyasztóknál energia-megtakarítást eredményezne. Ha a kötelezettek erre valamilyen okból nem képesek, a szervezett piacon hitelesített energia megtakarítást vásárolhatnak. Végső eszközként a kötelezettségüket járulék formájában meg is válthatják.
Steiner elárulta: az EKR-tőzsde legutóbbi negyedéves aukcióján, szeptemberben 1,7 milliárd forint értékű hitelesített energia megtakarítás cserélt gazdát.
„A februári kezdetekhez viszonyítva ez több mint tízszeres növekedés, és a továbbiakban is gyors ütemű bővülésre számítunk. Arra törekszünk, hogy hazánk energiaszuverenitásának erősítése érdekében a magánszektor és az állami szféra közösen dolgozzon azonos célért, miközben a vállalkozásoknak jelentős piacot teremtünk a befektetések ösztönzése, így a gazdaság élénkítése érdekében” – fogalmazott.
„Számításaink szerint a legkeresettebb üzemanyagok jelenleg 607 forint körüli literenkénti átlagárából a kereskedők tényleges EKR költsége körülbelül 2-3 forint.
Ennek fényében visszautasítunk minden olyan híresztelést, amely szerint a törvénymódosítással az állam növelné az üzemanyag árát”
– szögezte le ennek kapcsán az államtitkár.
Hozzátette: éppen a kormány határozott fellépésének köszönhető, hogy a hazai üzemanyag-kereskedőknek a régiós árakhoz kell igazodniuk, határt szabva annak is, hogy a költségeiket milyen mértékben építhetik be az üzemanyagok árába.
Steiner Attila a gazdasági portálnak úgy fogalmazott,
hogy az Energiaügyi Minisztérium a tervezett intézkedéseket a társadalmi véleményezésen felül is több körben egyeztette az iparággal.
„Az üzemanyag-kereskedőket a benzinárak alacsonyan tartása miatt eddig is megkülönböztetett figyelemmel kezeltük, több kedvezményben részesültek, ettől a gyakorlattól most sem tértünk el. Ezen kívül az EKR kötelezettség alapját jövőre a 2023-ban értékesített energiamennyiség adja. A hazánkban forgalmazott üzemanyag mennyisége tavaly 12 százalékkal csökkent, ami önmagában mintegy harmadával mérsékli a kötelezettség mértékének tényleges növekedését” – magyarázta az államtitkár.
Steiner az interjúban azt is kifejtette, hogy súlyos félreértés, hogy a kormány visszamenőleges adóemelést hajtana végre az EKR célszám emelésével, hiszen a kötelezettség mértéke változik, nem a kötelezettség alapjául szolgáló értékesített energiamennyiség.
Így eleve nem beszélhetünk visszamenőlegességről. Aki ezeket a híreket terjeszti, nincs tisztában az EKR működésével”
– szögezte le, majd azt is hozzátette: „az arányok érzékeltetése végett jelzem, hogy az üzemanyag-szektorra eső kötelezettség több mint 70 százaléka az öt legnagyobb forgalmazót terheli. A további több mint hétszáz érintett a fennmaradó szűk harmadon osztozik”.
Czepek Gábor miniszterhelyettes elmondta, hogy a Tisza Párt által beharangozott nagy szavak valójában csak keveseknek nyújtanának valós segítséget.
Idén kilenc hónap alatt több villanyautót állítottak forgalomba, mint 2024-ben összesen.
Nagy lehet a baj.
Az új okos mérők nemcsak pontosabb elszámolást, hanem jelentős megtakarítást is hozhatnak a családoknak.
Ez az első alkalom, hogy egy ukrán védelmi vállalat külföldön terjeszkedik.
A Tisza Párt átemelte programjába Brüsszel orosz energiahordozók tiltására vonatkozó célkitűzését. A következmények sajnos egyértelműek.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
