Megérkezett a hivatalos válasz: az állam nem drágítja az üzemanyagot a törvénymódosítással

2024. október 31. 20:40

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára tiszta vizet öntött a pohárba.

2024. október 31. 20:40
null

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Megnöveli a hazai üzemanyag-kiskereskedők adófizetési kötelezettségét az energiahatékonysági törvény küszöbönálló módosítása, emelkedő kiadásaik miatt pedig emelni fogják a benzin és a gázolaj árát a jövő évtől. Steiner Attilát, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárát kérdezte a Világgazdaság az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerről, illetve az energiahatékonysági törvény módosításáról – utóbbi esetében célzottan arról is, hogy

mekkora áremelést generál a jövő évtől a 95-ös benzin és a gázolaj árában a törvénymódosítás.

Brüsszel kötelezi a tagállamokat

Steiner Attila a portálnak kifejtette: 

Brüsszel nagyarányú energiamegtakarításra, az e célt szolgáló energiahatékonysági intézkedésekre kötelezi a tagállamokat. 

Ha nem teszünk meg bizonyos lépéseket, kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk, és büntetést kell fizetnünk, vagy forrásokat vonnak meg hazánktól. A szigorú uniós elvárást legutóbb abban egyértelműsítették, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálata során kifejezetten ragaszkodtak a korábbinál alacsonyabb végső energia felhasználási célszám kitűzéséhez” – fogalmazott az államtitkár, aki azt is elárulta, hogy Magyarországnak ezért kellett a néhány hete benyújtott dokumentumban az eredeti szándékainkhoz képest erőteljesebb vállalást tennie. 

Az átdolgozott klímaterv szerint az ország végső energiafogyasztása 2030-ra 740 petajoule lesz. Ezt a lakossági és ipari energiaigények várható növekedését is ellensúlyozva úgy kell elérnünk, hogy az energiaválság előtti utolsó évben, 2021-ben kimutatott 787 petajoule-hoz képest fokozatos, de markáns csökkentést produkálunk” – számszerűsítette Steiner.

Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer

Mint elmondta: a kötelezettség kétféleképpen teljesíthető: 

egyrészt a közös teherviselés okán az egyik legnagyobb energiafogyasztó ágazatot, az energiaszektort bevonva 2021-ben elindították az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert. 

Másrészt a kormány számos programmal tesz a hatékonyabb energiafelhasználásért: például az otthonfelújítási program a lakóépületek korszerűsítésében segíti a családokat, így takarítva meg energiát, és csökkentve a rezsiterheket, a Zöld Busz Program a közösségi közlekedés tiszta energiafelhasználását ösztönzi, illetve a vállatok társasági adókedvezményben részesülhetnek, ha energiahatékonysági beruházást valósítanak meg.

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben, röviden EKR-ben az energiaszolgáltatóknak az áramot, földgázt és üzemanyagot értékesítő kereskedőknek olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfogyasztóknál energia-megtakarítást eredményezne. Ha a kötelezettek erre valamilyen okból nem képesek, a szervezett piacon hitelesített energia megtakarítást vásárolhatnak. Végső eszközként a kötelezettségüket járulék formájában meg is válthatják.

Steiner elárulta: az EKR-tőzsde legutóbbi negyedéves aukcióján, szeptemberben 1,7 milliárd forint értékű hitelesített energia megtakarítás cserélt gazdát.

„A februári kezdetekhez viszonyítva ez több mint tízszeres növekedés, és a továbbiakban is gyors ütemű bővülésre számítunk. Arra törekszünk, hogy hazánk energiaszuverenitásának erősítése érdekében a magánszektor és az állami szféra közösen dolgozzon azonos célért, miközben a vállalkozásoknak jelentős piacot teremtünk a befektetések ösztönzése, így a gazdaság élénkítése érdekében” – fogalmazott.

Hatása az üzemanyagárakra

Számításaink szerint a legkeresettebb üzemanyagok jelenleg 607 forint körüli literenkénti átlagárából a kereskedők tényleges EKR költsége körülbelül 2-3 forint. 

Ennek fényében visszautasítunk minden olyan híresztelést, amely szerint a törvénymódosítással az állam növelné az üzemanyag árát” 

– szögezte le ennek kapcsán az államtitkár.

Hozzátette: éppen a kormány határozott fellépésének köszönhető, hogy a hazai üzemanyag-kereskedőknek a régiós árakhoz kell igazodniuk, határt szabva annak is, hogy a költségeiket milyen mértékben építhetik be az üzemanyagok árába.

Steiner Attila a gazdasági portálnak úgy fogalmazott, 

hogy az Energiaügyi Minisztérium a tervezett intézkedéseket a társadalmi véleményezésen felül is több körben egyeztette az iparággal. 

Az üzemanyag-kereskedőket a benzinárak alacsonyan tartása miatt eddig is megkülönböztetett figyelemmel kezeltük, több kedvezményben részesültek, ettől a gyakorlattól most sem tértünk el. Ezen kívül az EKR kötelezettség alapját jövőre a 2023-ban értékesített energiamennyiség adja. A hazánkban forgalmazott üzemanyag mennyisége tavaly 12 százalékkal csökkent, ami önmagában mintegy harmadával mérsékli a kötelezettség mértékének tényleges növekedését” – magyarázta az államtitkár.

Steiner az interjúban azt is kifejtette, hogy súlyos félreértés, hogy a kormány visszamenőleges adóemelést hajtana végre az EKR célszám emelésével, hiszen a kötelezettség mértéke változik, nem a kötelezettség alapjául szolgáló értékesített energiamennyiség. 

Így eleve nem beszélhetünk visszamenőlegességről. Aki ezeket a híreket terjeszti, nincs tisztában az EKR működésével” 

– szögezte le, majd azt is hozzátette: „az arányok érzékeltetése végett jelzem, hogy az üzemanyag-szektorra eső kötelezettség több mint 70 százaléka az öt legnagyobb forgalmazót terheli. A további több mint hétszáz érintett a fennmaradó szűk harmadon osztozik”.

 

Összesen 68 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kbs-real
2024. november 01. 10:04
"az áramot, földgázt és üzemanyagot értékesítő kereskedőknek olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfogyasztóknál energia-megtakarítást eredményezne" Ez így nem igaz. Konkrétan az lenne az elsődleges kötelezettségük, hogy kevesebb "energiát" adjanak el, mint korábban. (A bázisévben.) Ezt nyilván nem akarják, nem fogják megtenni, marad, hogy a "tőzsdén" vesznek kellő mennyiségű "energiamegtakarítási egyenértéket". Nagyjából analóg a rendszer a CO-kibocsátási kvótával. (Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ott egy cég - ha akarja - új technológiákkal a termelés, eladás volumenének megtartása, sőt növelése mellett is csökkentheti a kibocsátást, itt ez lehetetlen.)
Lisa
2024. november 01. 06:42
A gázkazánokat mikor fogják velünk kidobatni? Az EU terve szerint. Amíg minden szarságot lenyomnak a torkunkon, addig ne beszéljünk szuverenitásról!
magyarok2026
2024. október 31. 22:56
Péter Magyar Add tovább! Tegnap a Fővárosi Közgyűlés ülésén ismét összenőtt, ami összetartozik. A DK és a Fidesz képviselői együtt szavazták meg a főpolgármesterrel, hogy áron alul Tiborcz Istvánékhoz kerüljön a nagy múltú Gellért Szálló egy része. Szintén együtt szavazták le a kompromisszumos Szervezeti és Működési Szabályzatot, ami alapján megszűnt volna a főpolgármester teljhatalma a Közgyűlésben. A Fidesz és a DK valamiért nem akarja, hogy a fővárosi képviselőknek rálátása és befolyása legyen a százmilliárdos fővárosi cégek vezetőinek kiválasztásában és számonkérésében. Nyilván szeretnék folytatni az eddigi közös mutyikat. Szentkirályi Alexandrának még a saját frakciójával is sikerült többször ellentétesen szavaznia. Nehéz a propagandista Tik-Tok huszárok élete…A Fővárosi Közgyűlés, nem egy kaszinó, kedves bukott főpolgármester-jelölt asszony. Még.
magyarok2026
2024. október 31. 22:44
Na mi van nagypofájú szuverén korcsok máris letérdeltetek Brüsszelnek?:DDDDDDD
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!