Megérkezett a hivatalos válasz: az állam nem drágítja az üzemanyagot a törvénymódosítással

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Megnöveli a hazai üzemanyag-kiskereskedők adófizetési kötelezettségét az energiahatékonysági törvény küszöbönálló módosítása, emelkedő kiadásaik miatt pedig emelni fogják a benzin és a gázolaj árát a jövő évtől. Steiner Attilát, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárát kérdezte a Világgazdaság az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerről, illetve az energiahatékonysági törvény módosításáról – utóbbi esetében célzottan arról is, hogy

Brüsszel kötelezi a tagállamokat

Steiner Attila a portálnak kifejtette: 

„Ha nem teszünk meg bizonyos lépéseket, kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk, és büntetést kell fizetnünk, vagy forrásokat vonnak meg hazánktól. A szigorú uniós elvárást legutóbb abban egyértelműsítették, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálata során kifejezetten ragaszkodtak a korábbinál alacsonyabb végső energia felhasználási célszám kitűzéséhez” – fogalmazott az államtitkár, aki azt is elárulta, hogy Magyarországnak ezért kellett a néhány hete benyújtott dokumentumban az eredeti szándékainkhoz képest erőteljesebb vállalást tennie. 

Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer

Mint elmondta: a kötelezettség kétféleképpen teljesíthető: 

Másrészt a kormány számos programmal tesz a hatékonyabb energiafelhasználásért: például az otthonfelújítási program a lakóépületek korszerűsítésében segíti a családokat, így takarítva meg energiát, és csökkentve a rezsiterheket, a Zöld Busz Program a közösségi közlekedés tiszta energiafelhasználását ösztönzi, illetve a vállatok társasági adókedvezményben részesülhetnek, ha energiahatékonysági beruházást valósítanak meg.

Steiner elárulta: az EKR-tőzsde legutóbbi negyedéves aukcióján, szeptemberben 1,7 milliárd forint értékű hitelesített energia megtakarítás cserélt gazdát.

„A februári kezdetekhez viszonyítva ez több mint tízszeres növekedés, és a továbbiakban is gyors ütemű bővülésre számítunk. Arra törekszünk, hogy hazánk energiaszuverenitásának erősítése érdekében a magánszektor és az állami szféra közösen dolgozzon azonos célért, miközben a vállalkozásoknak jelentős piacot teremtünk a befektetések ösztönzése, így a gazdaság élénkítése érdekében” – fogalmazott.

Hatása az üzemanyagárakra

„Számításaink szerint a legkeresettebb üzemanyagok jelenleg 607 forint körüli literenkénti átlagárából a kereskedők tényleges EKR költsége körülbelül 2-3 forint. 

– szögezte le ennek kapcsán az államtitkár.

Hozzátette: éppen a kormány határozott fellépésének köszönhető, hogy a hazai üzemanyag-kereskedőknek a régiós árakhoz kell igazodniuk, határt szabva annak is, hogy a költségeiket milyen mértékben építhetik be az üzemanyagok árába.

Steiner Attila a gazdasági portálnak úgy fogalmazott, 

„Az üzemanyag-kereskedőket a benzinárak alacsonyan tartása miatt eddig is megkülönböztetett figyelemmel kezeltük, több kedvezményben részesültek, ettől a gyakorlattól most sem tértünk el. Ezen kívül az EKR kötelezettség alapját jövőre a 2023-ban értékesített energiamennyiség adja. A hazánkban forgalmazott üzemanyag mennyisége tavaly 12 százalékkal csökkent, ami önmagában mintegy harmadával mérsékli a kötelezettség mértékének tényleges növekedését” – magyarázta az államtitkár.

Steiner az interjúban azt is kifejtette, hogy súlyos félreértés, hogy a kormány visszamenőleges adóemelést hajtana végre az EKR célszám emelésével, hiszen a kötelezettség mértéke változik, nem a kötelezettség alapjául szolgáló értékesített energiamennyiség. 

– szögezte le, majd azt is hozzátette: „az arányok érzékeltetése végett jelzem, hogy az üzemanyag-szektorra eső kötelezettség több mint 70 százaléka az öt legnagyobb forgalmazót terheli. A további több mint hétszáz érintett a fennmaradó szűk harmadon osztozik”.