Gondban vagyok a neves zenekarral, mivel kicsit erősebb hangulatra számítottam. Sharon ugyan mosolygott, beszélt, tapsolt és eredményesen tüzelte a népet, ahogy a zenekar minden tagja remek formában volt, de a vendégekkel és klasszikus nótákkal sem éreztem azt az átütő erőt és a beleadott szívet-lelket, amit egy koncerten várok.
De lehet, azzal a véleményemmel sem leszek népszerű, hogy a Mother Earth egy egyszeri csoda, amit nem is nagyon sikerült megismételni az évek alatt.
Sőt, a The Unforgiving talán a legegységesebb és legjobb korongja a hollandoknak, melyen ügyesen megtalálták a saját hangjukat, szimfonikus hatásokra épülő zenéjüket, amit modernebb, populárisabb köntösbe öntöttek. Ezt a bravúrt már a Hydra és a Resist sem tudta megismételni. Hozzáteszem, hogy a Bleed Out ettől függetlenül nagyon szépen hozza a technikásabb, riffelősebb alapokat.