A hatóság szerint Czeglédy száz-, míg Kiss tizennyolcmillió forintot tehetett zsebre.
Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner archív
Czeglédy Gergő, az óbudai alpolgármester, letartóztatása után tagadta a neki felrótt bűncselekményeket, és azt is, hogy százmilliós kenőpénzt kapott volna. Vallomása azonban, amelyet a Magyar Nemzet ismertetett, számos érdekes részletet fed fel. Kiderült például, hogy Czeglédy személyesen ismeri a botrány több érintettjét, beleértve a Kiss Lászlót lebuktató titokzatos feljelentőt és a baloldal egyik fontos háttéremberét, akivel egy bizalmas találkozót is tartottak.
Az önkormányzatot megrázó korrupciós ügy feltárásában a hatóságot jelentős mértékben segítette egy titokzatos informátor, aki még 2021 decemberében tett vallomást a III. kerületi bűnügy több szereplőjéről, köztük Kiss László polgármesterről is. Az informátor akkor elmondta, hogy az ügy szereplői Kisst „főnöknek” nevezték, és azt állították, hogy „megy a pénz” a polgármesterhez. Ezek az információk nagy lendületet adtak az eljárásnak, ám Kiss meggyanúsításához egy közeli bizalmasának vallomására is szükség volt.
Az első gyanúsítottakat idén márciusban fogták el, köztük a baloldal fontos háttéremberét, P. Gábort, valamint D. Róbertet és F. Lászlót, Kiss bizalmasát és felesége korábbi üzlettársát. Az utóbbi két személyt azóta már kiengedték, miután a lap információi szerint vallomást tettek.
Ezt követően, júniusban a nyomozó ügyészek elvitték Czeglédy Gergőt, augusztus 14-én pedig Kiss Lászlót is őrizetbe vették.
Mindkettőjüket vesztegetéssel gyanúsítják. A hatóság szerint Czeglédy száz-, míg Kiss tizennyolcmillió forintot tehetett zsebre. Mindketten ártatlannak vallják magukat, akárcsak P. Gábor, és emellett jelezték, hogy abszurdnak tartják a gyanúsításokat.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Czeglédy százmilliós kenőpénzt kapott azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon bizonyos reklámberendezések fennmaradásához és további használatához szükséges engedélyek megszerzésében. A vesztegetési pénz eredetét és célját fiktív szerződésekkel próbálták leplezni.
Czeglédy a nyomozási bíró előtt mindezeket tagadta, bár elismerte, hogy ismeri az ügy több szereplőjét. Vallomásában arról is beszélt, hogy P. Gábor hozta össze egy férfival, aki később ellene vallott, és akire nagy valószínűséggel az ügyészség korábbi közleménye is utal. A találkozón az önkormányzat által megemelt adókról beszélgettek, de
Czeglédy hangsúlyozta, hogy semmilyen törvénytelenség nem hangzott el, és ő nem juttatott senkit jogtalan előnyhöz.
Az alpolgármester vallomásában utalt arra is, hogy a titokzatos feljelentő, aki elindította az eljárást, egy bűncselekmény alól próbálta magát kimenteni. Czeglédy szerint a feljelentő állításai megbízhatatlanok, mivel az eljárás alapját egy szavahihetetlen ember vallomására építik.
A botrányról az Anonymous három évvel ezelőtti kiszivárogtatásai révén szerzett róla tudomást a közvélemény. Az ügyben már tizenhat gyanúsított van, köztük Kiss László polgármester és Czeglédy Gergő alpolgármester. Az eljárás nemcsak a feljelentő vallomásaira, hanem számos más bizonyítékra is épül.
Kapcsolódó vélemény
Nem hagyhatjuk, hogy lejárassák, nem hagyhatjuk, hogy lecsukják!
A legújabb korrupciós botrány Alekszandr Rodnyanszkij szerint nem kivétel, hanem maga a rendszer – és Ukrajna partnereinek ideje szembenézni ezzel.
Az egyre türelmetlenebb trumpi Egyesült Államok új béketervvel állt elő az ukrajnai háború kapcsán, hogy végre lezárják az egyre kilátástalanabb, pusztító konfliktust. Ehhez viszont Ukrajnának, Oroszországnak és az európai hatalmaknak is lesz pár szavuk. Áttörés jön, vagy folytatódik a háború, mint eddig mindig?
Ezúttal Zalaegerszegen keveredett botrányba az ellenzéki képviselő, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel vádolja a városvezetést.
A jólét felé tartó szekerünket azonnal a szegénység dűlőútjára fordítanák vissza.
„A Tisza Párt programja valójában nem más, mint egy tipikus baloldali megszorítócsomag” – hangsúlyozta posztjában a miniszterelnök politikai igazgatója.
A román fuvarozók egyre gyakrabban tankolnak Magyarországon, ugyanis a két ország közötti árkülönbség egyre csak nő.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
