Orbán Viktor: Képesek vagyunk elérni a gazdasági semlegességet, ha elszánjuk rá magunkat – itt nézheti vissza a kormányfő beszédét az NKE-n

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán beszédet mondott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című konferencián.

A beszédet alább nézheti vissza:

A magyar EU-s elnökség középpontjában a versenyképesség áll – jelentette ki Orbán Viktor.

Bóka János miniszter csapatai szerint rá kell venni az európai vezetőket arra, hogy novemberben kössünk egymással egy budapesti találkozón egy versenyképességi paktumot. Ez azonban nem olyan egyszerű, hiszen össze kell hozni a versenyképességnek azt az értelmezését, és néhány jelentős intézkedést, amelyben a legtöbb tagállam egyetért – mondta a kormányfő.

Világrendszerváltás zajlik

A miniszterelnök, aki romantikusabb hajlam, két nap van az égen címmel szokta ugyanezt megjelölni, és a jegybankelnök környékén pedig rendszeresen halljuk a figyelmeztetést, hogy 

– fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor rámutatott: az ázsiai országok egymás közötti kereskedelme a világkereskedelem egészéhez mérten eddig a világkereskedelemnek körülbelül 15-16 százalékát tette ki, és minden előrejelzés szerint az ázsiai országok egymás közötti kereskedelme a teljes világgazdasági kereskedelem 60 százalékára fog növekedni belátható időn belül.

– jelentette ki.

Mint mondta, 

„A világgazdaság megváltozására olyan választ próbálunk adni, amely hatalmi blokkok létrehozásához vezet. Egyszerűbben fogalmazva a keleti és a nyugati gazdaságot – ha úgy tetszik – nyugati és keleti világgazdaságot próbálják elválasztani időnként a vasfüggönyre emlékeztető vehemenciával és évrendszerrel. Politikusként azt mondhatom, hogy ha nem ilyen elegánsan beszélünk, hogy blokkosodás, hanem a saját nyelvünket használom, akkor 

– magyarázta.

Orbán Viktor szerint a Kelet egy darabig küzdött azzal, hogy ezt a folyamatot megakadályozza. 

„De 

Ha megpróbáljuk megfejteni az ottani döntések mögötti végső mozgatórugót, akkor azt fogjuk találni, hogy arra törekednek, hogy a dollár alapú világgazdasági elszámolási rendszer helyett kiépítsenek egy nem dollár alapú elszámolású keleti pénzügyi rendszert, és ha ez bekövetkezik, márpedig nincsenek ettől messze, akkor a kettévált világ létre is jön, két pénzügyi rendszerben fogunk létezni” – vonta le a következtetést.

Orbán Viktor kijelentette: „ha az Európai Unió visszatér a blokkosodáshoz, akkor Európában mindenki tönkremegy. Ezért kormányzati szinten is érdemes kimondani, hogy 

„Új világ van, ezeknek új problémái vannak, és a múlt válaszai nem adnak megoldást ezekre a problémákra. Érdemes kimondanunk, hogy 

– hangoztatta.

A nemzeti szuverenitás a gazdasági semlegesség alapja

Orbán Viktor ezek után tért rá a gazdasági semlegesség kérdésére. A kormányfő rámutatott, „a gazdasági semlegesség lényege Magyarország számára az, hogy mi pont azon a helyen vagyunk földrajzilag is, szellemi értelemben is, ahol a különböző világgazdasági rendszerek hiába távolodnak egymástól, szükségszerűen mégiscsak valahol átfedést mutatnak, találkoznak és a pénzfolyamoknak is áteresztő csatornákra lesz szükségük”.

Hozzátette: „miután Magyarország 2010-ben a liberális gazdaságpolitika helyett végrehajtott egy nemzeti fordulatot, 

Azt én nem állítom, hogy már 2010-ben tudtuk, hogy majd 15 év múlva kettéválik a világgazdaság, de a magyar életösztön, amely mindig is a függetlenség meg a szuverenitás felé hajlott, most éppen kapóra jön nekünk.”

Orbán Viktor a továbbiakban felsorolta, mely alapelveknek kell a gazdasági semlegességet rögzíteniük.

Tehát ha valakivel üzletelni akarunk, akkor nem egy másik hatalmi központon keresztül üzletelünk, hanem közvetlen hozunk létre kapcsolatokat. 

A gazdasági hatékonyság, versenyképesség szempontját semmi sem előzi meg. 

Ez evidenciának tűnik, de a gyakorlat ma Európában, sőt Amerikában az ellenkezője. Ugyanis árukapcsolások vannak. Nézzük például az európai uniós pénzügyi támogatás kérdését, aminek a darázsfészkébe most nem nyúlok bele, csak zárójelben jelzem, hogy a helyzet nem úgy van, mint ahogy önök azt olvasni szokták, de akárhogy is van, a nekünk járó európai uniós pénz egy része ugyan elérhető, a másik része nem. Miért nem érhető el? Mikor függesztették föl? Mikor tették zárójelbe, amikor Magyarország elfogadta a gyermekvédelmi törvényt. És meg is mondták, hogyha visszavonjuk, máris árukapcsolás van. 

Arra kell törekednünk, hogy a gazdasági kapcsolataink kizárólag gazdaságiak legyenek, és ezért a saját értékeinkből semmit se kelljen föladni a gazdasági kapcsolatok érdekében. 

A legutolsó ponthoz hozzáfűzte: „a magyarok genetikai rendszerében, ösztönvilágában 4-500 év óta erősen benne van az, hogy a modernizáció valahol tőlünk nyugatra van, és a tájékozódás elsőrendű iránya mindig a nyugat. De én épp arról beszélek, hogy 

„Annak adunk el, aki megveszi. Nem kell ezt túlbonyolítani”

Paks II. nem orosz, hanem interkontinentális beruházás

Orbán Viktor kitért arra is, mi a gazdasági semlegesség tartalma.

Tehát ha semleges gazdaságpolitikát akarunk művelni, akkor lehetetlen, hogy mindig ugyanarról a pénzpiacról szerezzük be az ország működtetéséhez szükséges pénzügyi eszközöket, magyarul veszélyek hiteleket. Tehát jelen kell lennünk a londoni pénzpiacon, de jelen kell lennünk a japán pénzpiacon is, sőt jelen kell lennünk a kínai pénzpiacon is, sőt az arab pénzpiacon is jelen kell lennünk. Ennek az első lépéseit egyébként katari és kínai pénzügyi hitelkapcsolatokkal már ki is építettük. 

Nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között. Ha megnézik a Magyarországra lepakolt tőkemennyiséget, ami az elmúlt harminc esztendőben érkezett Magyarországra, akkor olyan számokat látnak majd, remélem, hogy jól idézem fel őket, hogy 25 milliárd eurónyi tőkét tettek le ide a németek, 9 milliárdnyi tőkét tettek le az amerikaiak, 9 milliárdnyit tettek le a kínaiak, és utána következik Dél-Korea. Tehát jól látható, különösen az utóbbi idők fejleményeként, hogy Magyarország egy beruházási semlegesség irányába halad, fogadja a beruházásokat a világgazdaság minden jelentős erőcentrumából. 

Annak adunk el, aki megveszi. Nem kell ezt túlbonyolítani. (...) 

És most nem a Huawei-ről beszélek, meg a távközlési infokommunikációs világról, hanem gondoljanak Paksra, amiről úgy tudjuk, hogy ha az újságot olvassuk, illetve ha a nem megfelelő újságot olvassuk, hogy ez egy orosz beruházás. De ha közelebb megyünk a valósághoz, akkor rögtön látszik, hogy ez egy interkontinentális beruházás. Hatalmas amerikai cégek, német cégek és francia cégek dolgoznak ott együtt az oroszokkal meg a magyarokkal. Ez a technológiai semlegesség, 

„Ha elveszted a pénzügyi függetlenségedet a hitelezők rálépnek a nyakadra és a tüdődre és kipréselik belőle a szuszt”

„Ha tudjuk, hogy mi a testtartás, hogy mik az alapelvei a gazdasági semlegességnek, és nagyjából látjuk, hogy mi az az öt fontos elem, amely a tartalmát adja. Akkor már csak egyetlen kérdést kell feltennünk, hogy mi a gazdasági semlegességnek a politikája, vagyis milyen politikai döntések következnek az itt elmondott tételekből” – folytatta a miniszterelnök.

Az Európai Unió az beleragad a 3 százaléknál alacsonyabb növekedési sávba, valahol 0 és 3 között, ebben az évben talán 1 százalékot tud növekedni az Európai Unió, de ha csak valami radikális gazdaságpolitikai fordulat nem történik, arról beszéltem, hogy szerintem nem történik, akkor nem tud kitörni az unió a 0 és a 3 százalék közötti GDP-növekedés sávjából. Ez nekünk kevés. Tehát a gazdasági semlegesség politikájának első és talán legfontosabb eleme, hogy nekünk a 3 és a 6 százalék közötti gazdasági növekedési tartományban kell hosszabb távon is helyet foglalnunk. A következő évben az első lépést meg tudjuk tenni. (...) 

ott tudunk maradni '26-ban, és meg tudjuk célozni utána a sáv fölső szélét is.”

Beszéljünk egyenesen, ez egy szokatlan nyelvezet, tudom. Államadósságról szoktak inkább beszélni, de van egy adósrabszolgaság, amiről beszélünk, mert ha az államadósság elér egy bizonyos szintet, onnan nincsen visszaút, akkor te életed végéig fizetni fogsz.”

A kormányfő megjegyezte, Vita van arról, hogy van-e ilyen határ egyáltalán és hol van, de ő a tapasztalatára hagyatkozva ezt körülbelül 90 százalék körül húzná meg. Mint fogalmazott: „aki a nemzeti össztermékének 90 százalékát eléri az államadósságát illetően, onnan visszakapaszkodni a nem folyamatosan hiteleket visszafizető tartományban szinte lehetetlen, nem is láttam az elmúlt időszakban ilyet, ezért Magyarországnak törekedni kell, hogy ide ne csússzon vissza, valahol 

Orbán Viktor hangsúlyozta, ez kulcskérdése a gazdasági semlegességnek, „mert 

Ezért helyes, ha az IMF-et nem engedjük vissza, és az államadósságot továbbra is csökkenteni kell, ehhez pedig kell egy karbantartott, fegyelmezett költségvetési politika.

Orbán Viktor szerint a harmadik elem, hogy „nekünk 

Tehát ugyan elsőbbséget élveznek Magyarországon a magyarok, az elsőbbség a magyar kis- és középvállalkozóké, meg a magyar nagyvállalkozóké, de nem tud Magyarország a 3 és 6 százalék közötti gazdasági sávban növekedni, hogyha nem jön, nem hozunk újabb és újabb, lehetőleg modern technológiai szektorba érkező külföldi tőkét. Folyamatos adócsökkentés, ez a gazdasági semlegesség politikájának kulcskérdése” – fogalmazott.

Kijelentette, 

a magyar kis- és középvállalkozásoknak versenyképesnek kell maradniuk, ehhez tőkejuttatási programot kell hirdetni a számukra. 

– tette hozzá.

„Szerintem a gazdasági semlegesség politikájának tartalmi eleme, hogy a gazdaság döntő nukleuszát, alapelemét a családban látja, és ezért van családpolitikája, és ezért 

– jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő úgy folytatta: „Fontos dolog, hogy ha a munkát meg akarjuk becsülni, akkor azt az egyensúlytalan helyzetet, miszerint diákhitel van, munkáshitel meg nincs, ezt meg kell változtatni” .

Orbán Viktor bejelentette, 

„És itt van az új technológiák kérdése is, tehát a gazdasági semlegesség csak akkor áll meg a lábán, 

Tehát ugyan konzervatív kormányunk van, nemzeti és konzervatív, de nem szabad idegenkednünk a modernségtől. Modern technológiákra van szükség. Ha nincs modern technológia, nincs versenyképesség. Arra van szükségünk, hogy itt Magyarországon gyártsák a jövő autóját. Itt Magyarországon működtessék a zöld energia csúcstechnológiáit. Arra van szükségünk, hogy Magyarországon legyen a legtöbb digitalizált okmány, és arra van szükségünk, hogy itt legyen, Magyarországon legyen a legkiterjedtebb a digitális ügyintézés egész Európában” – fogalmazta meg az utolsó pontot.

A miniszterelnök beszéde végén kijelentette: