Hosszú, forró nyár Magyarországon: íme, a nem várt következmények!

2024. szeptember 04. 10:41

Várhatóan napraforgóból, kukoricából, burgonyából és almából is importra lesz szükség, a hiány pedig áremelkedést hoz.

2024. szeptember 04. 10:41

Nyitókép: A nagy szárazság a napraforgó-termésnek is sokat ártott. Fotó: Shutterstock

Az MCC Klímapolitikai Intézetének elemzése szerint a hazai napraforgó- és kukoricatermés nagyságrendekkel kisebb lesz a tavalyinál és minőségben is elmarad a korábbiaktól az aszályos, csapadékmentes nyár miatt – szúrta ki a vg.hu. Mindez a hazai ellátást nem veszélyeztetné, ám az exportlekötések miatt importra lesz szükség. Az már most körvonalazódik, hogy a keveréktakarmányoknál részben búzával helyettesítik majd a drágább kukoricát. 

Ezt is ajánljuk a témában

A becslések szerint itthon csak almából 150 ezer tonnával kevesebbet takarítanak be, mint tavaly, tehát mindenképpen importra lesz szükség. 

Az agrárkamara szerint a léalma nettó felvásárlási ára jelenleg kilónként 75–80 forint között mozog, ami a tavalyinak csaknem a duplája. Az étkezési alma esetében 25–35 százalékos termelői árnövekedés várható, ami annyit tesz, hogy a zöldségeseknél is markáns drágulás várható. 

A gazdák aggódva lesik a termést. Fotó: Mandiner/Ficsor Márton/a kép illuszrráció

Európa agrárterületeinek 45–46 százalékát érinti idén a nyári szélsőséges időjárás, mely jelentős terméskiesést és a termés minőségének romlását hozta, ennek következményeként 

jelentős élelmiszerár-emelkedésre kell számítani. 

Az Európai Központi Bank és a Potsdami Klímahatáskutató Intézet előrejelzése szerint a következő évtizedben az élelmiszerek éves inflációja akár évi 3,2 százalékponttal is emelkedhet a magasabb hőmérséklet miatt. 

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 174 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Valodi
2024. szeptember 05. 09:29
salátás 20:58 "téged lehetetlen összekeverni mással" - az első Orbán-kormány nyugdíjas vidékfejlesztési menedzsere vagyok ... én még mindig itt tartok: "...A Fidesz –AZ UNIÓS SZABÁLYOZÁSSAL ÉS GYAKORLATTAL EGYEZŐEN– a helyi, regionális termelésre, értékesítésre, valamint a kistermelői élelmiszer-előállításra úgy tekint, mint a vidéki lét és a biztonságos élelmiszer-ellátás alapjára.... A kisebb gazdaságokban a növényi és állati termék előállítása környezetbarát módon megoldható... támogatási programokat indítunk a vidéki településeken, ... figyelemmel a szociális, kulturális, gazdasági és ökológiai szempontok összhangjára, a helyi kezdeményezésekre, a helyi erőforrások feltárására….” (Erős Magyarország - a Fidesz programja, 2007) Folytassam?
Valodi
2024. szeptember 05. 09:21
mandala-3 05:54 (Bogár László) "Ángyán József a magyar nemzet mint közösség számára az anyagi-fizikai élettér szempontjából legdöntőbb területen, a földművelés és vidékfejlesztés terén kezdett az átfogó, hosszú távú stratégia megalkotásába, majd a valóra váltás megszervezésébe. Ez a stratégia először tett kísérletet arra, hogy a kérdés minden elemét együtt kezelve adjon világos képet a helyzetről, a szükséges és a lehetséges teendőkről. Minden jel arra utalt, hogy a magyar vidéki társadalom hosszú évtizedek után először kap valós esélyt arra, hogy alávetett helyzetéből kikeveredjék. Éppen ezért igazán megrendítő, hogy Ángyán József e stratégia végrehajtásának kezdetén indoklás nélkül a felmentését kérte, amit a miniszterelnök minden ellenvetés nélkül el is fogadott."
B_kanya
2024. szeptember 05. 07:23
Valodi 2024. szeptember 04. 19:32 "Angyan egy elborult almodozo volt" - ezt akarta az elborult álmodozó:" Vamzermárió persze még mindig büszke, hogy felnyomta a hikálmédiának a "műkörmös" gazdát.
Valodi
2024. szeptember 04. 19:32
mi-egy-nagy-vibralo-tojast-hasznalunk-2 13:05 "Angyan egy elborult almodozo volt" - ezt akarta az elborult álmodozó: "7.8.4 Homokhátság program A Duna-Tisza közi Homokhátság két fő problémakörrel küzd. Az egyik, hogy az ország legjelentősebb tanyás térsége, ahol a legnagyobb számban maradtak fenn a tanyák. A hátsági településeken a külterületi népesség aránya magas, sok helyen 50% fölötti. A másik az elmúlt évtizedekben érvényesülő erőteljes talajvízszint-csökkenés, amelynek eredményeképpen az ENSZ félsivatagos területté nyilvánította. A térség egykori tavai többségében eltűntek, a szántóföldi mezőgazdaság az évenként rendkívül eltérő csapadékviszonyok miatt csak meglehetős kockázattal folytatható. A víz szempontjából a legérzékenyebb térségben intenzív kertészeti kultúrákat találunk. A gazdálkodás folytatásához és a táj fennmaradásához vízvisszatartásra, vízpótlásra, adott esetben gazdálkodási modellváltásra van szükség." De Te összekeversz engem valaki mással ...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!