Exkluzív interjút adott az orosz külügyminiszter az Ultrahangnak. Szergej Lavrov az ukrajnai háborúról, az orosz-magyar kapcsolatokról, a budapesti békecsúcsról és '56-ról is beszélt.
Interjút adott Szergej Lavrov az Ultrahang YouTube-csatornának. Az orosz külügyminisztert a kilátásba helyezett budapesti békecsúcsról és az orosz-magyar kapcsolatokról is kérdezték.
„Trump elnök javasolta Putyin elnöknek, hogy találkozzanak Budapesten. Putyin elnök igent mondott, és kérte, hogy kezdjük el az előkészítő munkát. A kezdeményezés megvan, és mi udvarias emberek vagyunk. Ha meghívnak minket, igent mondunk, egyeztessük le, hogy hogyan, hol és mikor. Ezt a meghívást visszavonták, de később azt állították, hogy a »visszavonás« valójában csak »halasztást« jelent. Ez pedig azok döntésétől függ, akik az egész folyamatot kezdeményezték” – jelentette ki Lavrov az Index összefoglalója szerint.
Az orosz külügyminiszter kitért arra is, sokan azt mondták, hogy a budapesti meghívás, az ottani találkozó alapvetően megaláztatást jelentene, mert Budapest már egyszer az a helyszín volt, ahol az Ukrajnának szóló garanciákat aláírták, és ez egy nagyon rossz emlékű asszociáció lehet.
Azok, akik ezt mondják, soha nem olvasták a budapesti memorandumot”
– hívta fel a figyelmet Szergej Lavrov.
„A budapesti memorandum mellett az aláírók aláírtak egy nyilatkozatot, amely tartalmazza kötelezettségvállalásaikat, hogy betartják az EBESZ valamennyi elvét, beleértve a nemzeti kisebbségeket, a demokráciát, a szólásszabadságot érintőt is. Mindezen kötelezettségvállalásokat, amelyek az EBESZ dokumentumaiban tükröződtek, és amelyeket a budapesti memorandum elfogadásával megismételtek, az ukrán rezsim súlyosan megsértette. Tehát nem gondoljuk, hogy bármilyen módon megsértjük ezt a dokumentumot” – mondta.
„Azzal vádolnak minket, hogy annyi mindent megsértünk. Hogy megszálltunk egy független országot az 1994-es budapesti memorandum megsértésével. Először is, Ukrajnát saját függetlenségi nyilatkozata és alkotmánya alapján ismertük el, ami nagyon különbözött attól az országtól, amelyet a nyíltan náci rezsim irányít. És be akarják húzni a NATO-ba, és azt mondják, hogy joga van szövetségeket választani. Mi nem így látjuk” – fejtegette Szergej Lavrov.
A külügyminiszter elismerő szavakkal illette Magyarország békepárti magatartását:
Nagyra értékeltük azt a szerepet, amelyet Magyarország játszott, amikor Ukrajnával az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások feltételeit tárgyalták
– jelentette ki.
A magyar–orosz kapcsolatokkal, az 1956-os forradalommal, valamint az esetleges orosz megszállástól való magyarországi aggodalommal kapcsolatban Szergej Lavrov azt mondta, hogy „már régen megállapodtunk magyar kollégáinkkal abban, hogy nem lesznek érzelmi megnyilvánulások, hanem a történelem őszinte értelmezésére és újragondolására törekszünk”.
„Amikor Putyin elnök 2006-ban Budapesten járt, virágot helyezett el az 1956-os események áldozatainak emlékművénél. Nemrég, ha jól emlékszem, két éve, 2023-ban a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon vett részt. Ott,
amikor az 1956-os események kérdését érintette, azt mondta, hogy ez a része a szovjet politikának hiba volt”
– emlékeztetett Szergej Lavrov.
Az események megítélését illetően semmilyen nézetkülönbség nincs közte és Orbán Viktor miniszterelnök között. De nincs szükségük arra, hogy érzelmeket szítsanak ezzel kapcsolatban
– közölte Oroszország külügyminisztere.
„Most új életet élünk” – tette hozzá, jelezve, hogy ezek az emlékek „nem akadályoznak meg minket abban, hogy kölcsönösen előnyös együttműködést alakítsunk ki politikailag, gazdaságilag, technológiailag és más területeken”.
A teljes interjút itt tudja megnézni:
Nyitókép: Képernyőfotó
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A válaszadók túlnyomó többsége szerint Moszkva céljai túlmutatnak a Donbasz megszerzésén.
A kőolaj világpiaci ára az elmúlt hetekben többször is átlépte a 100 dolláros lélektani határt, és a földgáz ára is az egekbe szökött. Újabb energiaválság körvonalazódik.
Már bocsánat, de nem arról volt szó, hogy a Tisza a magyar társadalom rejtett kincseit, a búvópatakként felszínre törni vágyó közéleti polihisztorokat kutatta, és találta meg?
Zelenszkij fenyegetéseiről és az ukrán olajblokádról mindenki mélyen hallgat.
Hamarosan az ENSZ emberei is megjelenhetnek a támadások sújtotta térségben.
Az Unió külügyi főképviselője szerint az EU-ban nincs igény az Oroszországgal kötött energetikai megállapodásra.
Egyre több kritikus hang jelenik meg a Tisza Párt saját felületein is. A kommentelők nemcsak az ellenfeleket, hanem saját jelöltjeiket és a párt működését is keményen bírálják.
A válaszadók túlnyomó többsége szerint Moszkva céljai túlmutatnak a Donbasz megszerzésén.
