Aki politikával foglalkozik, annak Arisztotelészt ismernie kell

Igazi rejtély, hogy mi történt Arisztotelész politikai tanításával, amelyen továbbra is mindenki úgy lép át, mint családi otthona megszokott küszöbén. Czopf Áron írása.

Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály nem csak a gazdasági teljesítményt fogta vissza, de az élelmiszer-inflációt is jelentősen növelte tavaly.
Az inflációs hatásokat elemző cikksorozatunkban most az 2022. évi aszály súlyos hatásait vizsgáljuk meg. De álljon itt először mind a hat fontos tényező, amely hatást gyakorol a magyar inflációra.
A 6 tényező, ami az árak emelkedésére hat, és amelyekről korábbi cikkeinkben is írtunk, illetve a további írásainkban is foglalkozunk majd:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam
6. Agresszív árazás
és a 7. pontban megnézzük majd:
A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatását
Vannak tehát specifikus tényezők is, amik hozzájárultak a magyar kiugró áremelkedéshez.
Ezek közül a legfontosabbak az aszály, az árfolyam és a kiskereskedelmi szereplők agresszív árrésnövelése (ez utóbbiról következő cikkünkben lesz szó - a szerk.).
Az alábbi ábrán látható, hogy a magyar agráriumot erőteljesebben érintette az aszály, mint más uniós országok gazdáit.
Reményre ad okot ugyanakkor, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint
tehát 2023-ban minden valószínűség szerint kedvezőbb helyzetben lesznek a magyar gazdák.
Ez pedig hozzá fog járulni ahhoz a kormányzati célhoz, hogy 2023 végére egy számjegyűre csökkenjen az infláció.
Cikksorozatunk első részében olvashat arról, hogy mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Fejkapkodás helyett a Makronóm Intézet nekilátott, és legfrissebb elemzésében végigvette, milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt és főleg a hazai áremelkedést. A cikkből kiderül az is, hogy a 2022. évi magyar költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.
Cikksorozatunk második részében arról olvashat, hogy a világgazdaság a járványt követő időszakban súlyos problémákkal és új kihívásokkal nézett szembe, mégpedig az értéklánc számos pontján. Ebben a részben a járvány utáni újraindulásból adódó, globális árnövelő hatásokat vesszük sorra.
Cikksorozatunk harmadik részében az energiaárak inflációra gyakorolt hatását elemeztük. Ebben a részben kifejtjük, hogy az amerikainál is magasabb európai és magyar inflációért jelentős részben az energiaárak emelkedése felelős.
Cikksorozatunk negyedik részében arról írunk, hogy a háborúhoz közelebb eső, és kevésbé érett piacgazdasággal rendelkező kelet-közép-európai régióban – így Magyarországon is – sokkal magasabb a pénzromlás üteme, mint Nyugat-Európában.