Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály nem csak a gazdasági teljesítményt fogta vissza, de az élelmiszer-inflációt is jelentősen növelte tavaly.
Az inflációs hatásokat elemző cikksorozatunkban most az 2022. évi aszály súlyos hatásait vizsgáljuk meg. De álljon itt először mind a hat fontos tényező, amely hatást gyakorol a magyar inflációra.
A 6 tényező, ami az árak emelkedésére hat, és amelyekről korábbi cikkeinkben is írtunk, illetve a további írásainkban is foglalkozunk majd:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam
6. Agresszív árazás
és a 7. pontban megnézzük majd:
A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatását
Vannak tehát specifikus tényezők is, amik hozzájárultak a magyar kiugró áremelkedéshez.
Ezek közül a legfontosabbak az aszály, az árfolyam és a kiskereskedelmi szereplők agresszív árrésnövelése (ez utóbbiról következő cikkünkben lesz szó - a szerk.).
Az alábbi ábrán látható, hogy a magyar agráriumot erőteljesebben érintette az aszály, mint más uniós országok gazdáit.
Reményre ad okot ugyanakkor, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint
tehát 2023-ban minden valószínűség szerint kedvezőbb helyzetben lesznek a magyar gazdák.
Ez pedig hozzá fog járulni ahhoz a kormányzati célhoz, hogy 2023 végére egy számjegyűre csökkenjen az infláció.
Cikksorozatunk első részében olvashat arról, hogy mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Fejkapkodás helyett a Makronóm Intézet nekilátott, és legfrissebb elemzésében végigvette, milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt és főleg a hazai áremelkedést. A cikkből kiderül az is, hogy a 2022. évi magyar költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.
Cikksorozatunk második részében arról olvashat, hogy a világgazdaság a járványt követő időszakban súlyos problémákkal és új kihívásokkal nézett szembe, mégpedig az értéklánc számos pontján. Ebben a részben a járvány utáni újraindulásból adódó, globális árnövelő hatásokat vesszük sorra.
Cikksorozatunk harmadik részében az energiaárak inflációra gyakorolt hatását elemeztük. Ebben a részben kifejtjük, hogy az amerikainál is magasabb európai és magyar inflációért jelentős részben az energiaárak emelkedése felelős.
Cikksorozatunk negyedik részében arról írunk, hogy a háborúhoz közelebb eső, és kevésbé érett piacgazdasággal rendelkező kelet-közép-európai régióban – így Magyarországon is – sokkal magasabb a pénzromlás üteme, mint Nyugat-Európában.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Rutinosan menekül a Tisza-vezér.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
