Miért van az, hogy amikor mi megvédjük a határainkat, akkor minket megbüntetnek, de amikor más uniós országok teszik ugyanezt, az valahogy indokolt?
Nyitókép: MTI/EPA/Toms Kalnins
„A magyar kormányt évek óta bírálják az illegális migrációval kapcsolatos kemény álláspontja miatt, valamint azért, mert folyamatosan hangsúlyozzuk az európai külső határok védelmének fontosságát. Azzal vádoltak bennünket, hogy túl szigorúak vagyunk, hogy «falakat» építünk «hidak» helyett. Most azonban, hogy Németország bejelentette a belső határellenőrzés újbóli bevezetésének tervét, úgy tűnik, hogy azok, akik egykor elutasították a megközelítésünket, most megtették a magukét. Vicces, hogy néhány év – és egy migrációs válság – hogyan változtatja meg a véleményünket, nem igaz?
Az illegális migráció megfékezése érdekében Németország szeptember 16-tól szigorítja az ellenőrzéseket a szárazföldi határain, aminek célja az ország védelme a biztonsági kockázatoktól, valamint a közrend fenntartása. De tisztázzuk: ez nem csak német ügy – ez schengeni kérdés. És ahogy a 2015-ös migrációs válság óta mondjuk, ha az Európai Unió nem tudja biztosítani külső határait, akkor a schengeni térségen belüli szabad mozgás nem tartható fenn.
Németország új megközelítésével úgy tűnik, hogy régóta hangoztatott figyelmeztetéseink tagadhatatlan valósággá váltak.
A magyar kormány mindig is hangsúlyozta, hogy a schengeni térség sérthetetlenségének kulcsa a külső határok szilárd védelme. Orbán Viktor már 2015-ben kristálytisztán kijelentette: biztonságos külső határok nélkül a schengeni rendszer összeomlik.
Ma, amikor Németországban visszaállítják a belső határellenőrzést, nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy mindvégig igazunk volt.
Ennek ellenére Brüsszelben még mindig kettős mércét alkalmaznak a határvédelmi erőfeszítéseinkkel szemben. Míg Magyarországot megbírságolják és kritizálják a határai védelméért, addig mások, például Németország, nem szembesülnek ilyen visszásságokkal, amikor hasonló intézkedéseket vezetnek be. A képmutatás égbekiáltó.
Miért van az, hogy amikor mi megvédjük a határainkat, akkor minket megbüntetnek, de amikor más uniós országok teszik ugyanezt, az valahogy indokolt?
Ráadásul Magyarország mintegy kétmilliárd eurót költött az EU külső határainak védelmére, és mindezt az Európai Unió pénzügyi támogatása nélkül tettük. Az, hogy ezt a terhet egyedül kell viselnünk, miközben más tagállamok hozzájárulás nélkül részesülnek erőfeszítéseinkből, egyszerűen elfogadhatatlan. Elkötelezettek voltunk és maradunk nemzetbiztonságunk és egész Európa integritásának védelme mellett, de nem fogunk visszariadni attól, hogy kompenzációt kérjünk ezekért az erőfeszítésekért. És készen állunk arra, hogy jogi csatát folytassunk Brüsszellel, ha arra kerül a sor.
Németország közelmúltbeli határellenőrzési bejelentése megerősíti a kemény igazságot:
biztonságos külső határok nélkül a belső ellenőrzések elkerülhetetlenül kudarcot vallanak.
Ahogy Magyarország közel egy évtizede állítja: a schengeni térség csak akkor működhet, ha Európa külső határai biztonságosak. Ezt már többször elmondtuk, és most mindenki világosan láthatja a bizonyítékot.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Amit most Németország tesz, az mélyen antidemokratikus, sérti az EU értékeit – nekik járna büntetés, nem pedig az Európa külső határait védő magyaroknak.
Ezt is ajánljuk a témában
A „szárnyas kapu” után itt van a határközeli szállás, amely véletlenül sem tranzit zóna, hiszen olyat csak a magyarok csinálnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Németország lépése láncreakciót indíthat el szomszédai között.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
A brit lap szerint ha Párizs és Berlin képtelen komoly politikai döntéseket hozni erős kormányok hiányában, az Unió hónapokig vagy még tovább is mocsárban vergődhet.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Jön a bizalmi szavazás a Bundestagban, majd februárban az új választás.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Izrael éppen annak köszönhetően tudott sikereket aratni a régióban, mert szinte minden alkalommal figyelmen kívül hagyták Washington tanácsait
