Orbán Viktor: Képesek vagyunk elérni a gazdasági semlegességet, ha elszánjuk rá magunkat – itt nézheti vissza a kormányfő beszédét az NKE-n
A kormányfő Az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című konferencián tartott előadást.
A jobboldal nem szeretné, ha az ország alárendeltje lenne valamelyik hegemónnak, azt viszont a vak is látja, hogy számos olyan nyugati érdekkör van, amely politikai vagy kulturális ügyeken keresztül szeretné betörni a magyar önerőt.
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU / AFP
Orbán Viktor meghirdette a gazdasági semlegesség politikáját. Ennek alapelvei közé tartozik, hogy az ország saját maga döntsön üzleti partnereiről, gazdasági hatékonyságot kövessen, ideológiát ne keverjen a gazdasági kérdésekbe, és minden irányban keressen hasznos lehetőségeket.
Magyarország földrajzi helyzete és ideológiamentes gazdaságpolitikája révén találkozási pont lehet a globális világrendszerek,
ha úgy tetszik, akkor Nyugat és Kelet, valamint Észak és Dél között.
El kell hinnünk, hogy érünk annyit, mint Európa más országai, hogy nem felzárkózni kell Németországhoz vagy éppen Franciaországhoz, hanem a saját erőnkre kell támaszkodnunk.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányfő Az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című konferencián tartott előadást.
A gazdasági semlegesség megvalósításához azonban tabukat kell ledönteni. Első ezek közül az, hogy nekünk kulturális és politikai értelemben kizárólag a Nyugatot kellene követnünk.
Az ellenzék szerint ez utóbbi hazaárulás…
A hazai ellenzék sokszínű, ellenben (vagy éppen ezért) instabil. Nem homogén, ám ez ebben az esetben jól láthatóan nem előny, hanem hátrány.
Kapcsolódó vélemény
Látjuk, halljuk, tapintjuk és ízleljük, azaz tapasztaljuk. Beszélünk róla, így Gyurcsány továbbra is létezik.
Az elmúlt tizennégy év éppen azt bizonyította be, hogy nincs meg a szereplők közötti közös nevező, így esély sincs a távlatos gondolkodásra, divatos szóval élve: politikai vízióra.
Hiányzik tehát az ellenzéki oldalon a kormányzóképesség.
Ennél nagyobb probléma, hogy a liberálisokból, a posztkommunistákból, az ifjú neomarxistákból, valamint a sértődött, egykori jobboldaliakból (akiket csak a hatalomvágy visz előre) összeállt, baloldalinak nevezett „ellenzéki turmix” nem érti a szuverenista álláspontot. Nem akarja, de sokszor nem is tudja felfogni, hogy mit jelent a semlegesség.
Mert a sokszínű baloldali ellenzék mindig is a mintakövető politikát tartotta célravezetőnek.
Volt, hogy keletről, s volt, hogy nyugatról várták a siker receptjét. Így politikai és kulturális alapállásuk az utánzásban rejlett. Ők azt gondolják, hogy Magyarországnak fel kell zárkóznia valahová. Csak a történelmi idők függvénye, hogy a Szovjetunióhoz, vagy az Európai Unióhoz.
A heterogén ellenzék közös nevezője az, hogy valamelyik birodalom kulturális mintáit kell ellesnünk és annak nagyhatalmi érdekeit kell kiszolgálnunk.
Így kényelmesebb, intellektuálisan könnyebb és bizonyos szempontból eladható is, mert a magyar embert rá lehet venni arra, hogy kicsit irigykedve nézzen keletre vagy nyugatra.
A mostani baloldal sosem fogja megérteni azt, hogy
a jobboldal Nyugat-kritikája nem Nyugat-ellenesség és semmiképpen sem az orosz vagy éppen a kínai érdekek kiszolgálása, hanem szuverenista álláspontból ered.
Mert a jobboldal nem szeretné, ha az ország alárendeltje lenne valamelyik hegemónnak, azt viszont a vak is látja, hogy számos olyan nyugati érdekkör van, amely politikai vagy kulturális ügyeken keresztül szeretné betörni a magyar önerőt. A terület nélküli Soros-birodalom, a választásokon nem induló „emberjogi” NGO-k, a liberális európai mainstream média, a föderalista brüsszeliták és az Egyesült Államok Demokrata párti adminisztrációja – hogy csak néhány olyan politikai entitást említsünk, amelyek az Orbán-kormány bukásán dolgoznak. S nem azért, mert nem tetszik nekik a miniszterelnök fizimiskája, hanem azért, mert nem szolgálja ki őket.
A baloldal azt sem érti, hogy mikor a miniszterelnök a keleti nyitásról, vagy aktuálisan a gazdasági semlegességről beszél, akkor az nem azt jelenti, hogy Putyin érdekei szerint tervezgetik a jövőnket.
A jobboldal szerint a magyaroknak sem Brüsszel, sem Moszkva, sem Washington, sem pedig Peking nem diktál.
A magyar jobboldal az önerőben hisz, abban, hogy a kellő mozgástér akkor alakítható ki, ha nem egyoldalú az orientációnk.
Ezt is ajánljuk a témában
Drámai változások zajlanak az európai politikában. A liberalizmus – mint farkába harapó kígyó – felfalja önmagát, a szociáldemokráciát a neoliberalizmus haszonelvűsége lúgozza ki, a szocialisták alól „elfogytak” a proletárok, a kereszténydemokrata pártok pedig kiüresedtek. Nagy Ervin írása.
Miért nehéz ezt megérteni? Mert ők csak egy módon tudnak gondolkodni: követni egy birodalmi mintát.
A miniszterelnök sokszor és sokféleképpen elmondta már, hogy a gazdasági kapcsolatokról le kell választani az ideológiai szempontokat. Azaz olyan üzleteket kell kötni, amelyek érdekünkben állnak, amelyek előre viszik az országot – függetlenül attól, hogy egyetértünk-e az adott ország politikai berendezkedésével.
Magyarország külgazdasági kapcsolatainak lényege az, hogy
minden partnert meg kell próbálni érdekeltté tenni abban, hogy olyan gazdasági döntéseket hozzon, illetve megállapodásokat kössön, melyek a magyarok hasznát is szolgálja.
Ha pedig nem így van, akkor el kell felejteni azt az ügyet. Hisz megtanulhattuk már, mert KGST-tagok voltunk, hogy pusztán ideológiai alapon nem éri meg üzletelni. Ahogy nem érte meg birodalmi érdekek szerint sem külkapcsolatokat építeni. Mikor Magyarország ideológiai alapon tagozódott be egy-egy birodalom alá, mindig tragédia lett a vége.
Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egyértelművé tette, hogy a gazdasági semlegesség legelőször is azt jelenti, hogy
azzal üzletelünk, akivel mi szeretnénk.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök a blokkosodás helyett gazdasági semlegességet tartja megoldásnak.
Tehát szuverén módon, nem a hegemónok akarata szerint. Nem ideológiai, politikai vagy kulturális nyomás által, hanem önerőből.
A második alapelv szerint
azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri.
Ez semmiképpen sem erkölcsi kérdés. Sőt! Sokkalta inkább lenne a helyes morális alapállással ellentétes az, ha ilyenkor mások hasznát lesnénk. Egyszerűen árulás lenne.
A harmadik alapelv az, hogy kimondjuk:
csak a saját értékeink mentén tárgyalunk.
Azaz nem mások, hanem a saját önazonosságunk szerint döntünk. Múltunkat szemlélve, történelmünket megértve politikai mintákat teremtünk, nem pedig szolgai módon másolunk.
És végezetül fontos alapelv, hogy
minden égtáj felé tájékozódni kell.
Ha fejlődni akarunk, ha versenyképesek szeretnénk lenni, akkor nekünk ma már a megváltozott helyzet miatt minden égtáj felé nyitottnak kell lennünk.
Erre persze azt mondja az ellenzék, hogy eláruljuk a Nyugatot, az Európai Uniót és a NATO-t is, pedig a valóság ezzel épp ezzel ellentétes: önmagunkat árulnánk el, ha nem így cselekednénk.
A politikai szuverenitáshoz gazdasági függetlenség kell, ezt pedig csak és kizárólag a semlegesség adhatja meg.
Végre ne csak a „felzárkózás” vagy éppen a „túlélés” legyen a célunk. Aki jól alkalmazkodik a világban végbemenő drámai változásokhoz, az sikeres lesz.
Legyünk hát bátrak, és nyerjük meg a következő évtizedet!
***
Kapcsolódó vélemény
A gazdasági semlegesség első és legfontosabb tétele az, hogy mi döntjük el, hogy kivel üzletelünk.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányfő leszögezte: a gazdasági semlegesség a kétpólusú világban (melyek mozgatórugója az Egyesült Államok és Kína) is működőképes.