Össztűz alá vették a multik a kormányt és a magyar családokat?

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Kivezette a kormány júliustól a tavaly júniusban, az infláció leszorítására bevezetett kötelező akciózást. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból, valamint a vásárlók tapasztalataiból kiderült, a lépés a korábban árstopos termékek jelentős és indokolatlan áremelését eredményezte. Éppen ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálatot indított, mivel

Indokolatlan áremelés pörgette újra az inflációt

A KSH adataiból világosan látható, hogy a legtöbb élelmiszer ára júliusban is tovább csökkent, ezzel szemben az árak éves összehasonlításából kiderül, hogy 2023 júliusához képest egy év alatt

• a csirkemellfilé 27,6 százalékkal,
• a finomliszt 14 százalékkal, havi összevetésben 46,6 százalékkal,
• a 2,8 százalékos UHT tej 33,7 százalékkal,
• a kristálycukor 57,5 százalékkal,
• a sertéscomb pedig 24,5 százalékkal drágult.

A csirkemell és a 2,8 százalékos UHT tej fogyasztói átlagára annak ellenére emelkedett jelentősen, hogy a kiskereskedelmi értékesítési árak nemhogy nőttek volna, éves összevetésben tovább csökkentek – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet jelentéseiből.

Mindez azt jelenti, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalom döntő részét bonyolító nagy üzletláncok és diszkontok úgy emelték jelentősen az elmúlt hetekben az alapvető élelmiszerek fogyasztói árát, hogy kevesebbet, vagy ugyanannyit fizettek a termelőknek és a feldolgozóknak. 

A tojás árán nyerészkednek a kereskedők

A napokban a Tojásszövetség is megkongatta a vészharangot. Emlékeztettek, hogy az átvételi árak rendkívül alacsonyak, így ősztől áremelésre kényszerülnek. 

A szövetség szerint a tojástermelők helyzetét rontja, hogy a kormány – többszöri kérés után – hiába helyezte hatályon kívül a közelmúltban azokat a rendeleteket, amelyek direkt módon szabályozták a kínálattal és az árképzéssel kapcsolatos kereskedői magatartást, a fogyasztói tojásárak ennek ellenére sem nőttek. 

– fogalmazott a szakmai szervezet.

Vizsgálódik a fogyasztóvédelem

A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég azt közölte, „a kötelező akciózás kivezetését követően a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre alapvető termékek esetében, amely ellen a Nemzetgazdasági Minisztérium határozott intézkedéseket tesz és kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal versenyjogi vizsgálatát.”

Emlékeztettek: „Az online árfigyelő rendszerben napi szinten frissülő áradatok alapján azonban egyértelművé vált, hogy a kötelező akciózás kivezetését követően többek között a finomliszt, a 2,8 százalékos UHT tej és a cukor fogyasztói ára tekintetében a legnagyobb kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelést hajtottak végre. A gyártói márkás finomliszt árát egyes üzleteknél több mint 100 százalékos áremelés is volt. Az ugyancsak gyártói márkás tej árát átlagosan mintegy 45 százalékkal növelték, míg a gyártói márkás kristálycukrot átlagosan több mint 25 százalékkal drágították.”

Az alapanyagárakat tekintve a multik gyakorlata kirívó, a világpiaci árak közül egyedül a cukor és a kakaó árának emelkedése indokolja az ezeknek az alapanyagoknak a felhasználásával készült élelmiszerek árváltozását.

Szándékos politikai húzás a multiktól?

Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu – a modern szakszervezet elnöke az Economxnak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy tudatos stratégia része lehet, amelyben az áruházláncok a versenyhelyzet adta, jogszerű eszközökön túl összejátszhatnak.

– hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Ennek hátteréről Bubenkó elmondta, 

Az elmúlt két évben elszenvedett inflációs sokk mostanra már fojtogatja a családokat: hiába a reálbérek növekedése, a fogyasztás nem tud érdemben javulni. Az élelmiszerellátás mindenkinek alapvető joga, ha azonban arra egyre kevésbé tudnak költeni a munkavállalók, az komoly feszültség forrása lesz – emelte ki az Egyenlő.hu elnöke.

Bubenkó Csaba arra is emlékeztetett, az is kérdés, hogy a fogyasztást visszavető döntésekkel kinek a kezére játszanak a multiláncok, amelyek a nemzetközi kereskedelmi szervezeteken keresztül Brüsszelben többször is bepanaszolták a kormányt a kereskedelmi különadó és az árstop miatt.

A szolgáltatások tovább drágulnak

A KSH részletes adatai szerint júliusban éves és havi alapon továbbra is csökkent számos fogyasztási cikk ára, ugyanakkor a szolgáltatások jelentősen drágultak: több mint 10 százalékkal kell többet fizetnünk a fodrásznál, a szállásokért, vagy a mozijegyért, múzeumi belépőkért. Nőtt emellett a nyomtatott lapok ára, emelték a társasházak a közös költséget és drágább a jogosítvány megszerzése, valamint a temetkezés is.

Összességében ugyanakkor a legtöbb élelmiszer ára tovább csökkentek, kivéve a multik által egyszerre megemelt alapvető termékekét, amelyek ráadásul a fogyasztók által legtöbbet vásárolt élelmiszerek közé tartoznak.