Sikerült tartósan megállítani az élelmiszerárak emelkedését, már az egy százalékot sem éri el havi szinten. A kormány ezért július elsejével kivezeti a kötelező akciózást. A verseny meggátolja az újabb árrobbanást, amelyet egy másik csodafegyver is elősegít.
Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán
A kormány júliusban megszünteti a tavaly júniusban bevezetett, augusztusban pedig bővített kötelező akciózást, amely az évi egymilliárd forintos árbevételt meghaladó üzletekre vonatkozott. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt közölte, a kötelező akciózás rendszere hatékony és eredményes volt, az árfigyelővel együtt érdemben járult hozzá ahhoz, hogy a kormány először egy számjegyűre csökkentse, majd 4 százalék körüli szintre szorítsa vissza az inflációt.
A kötelező akciózás és az árfigyelő mindemellett kíméletlen versenyt generált a kiskereskedelemben. Ennek eredményeképpen az élelmiszer-infláció éves alapon az utóbbi hónapokban 1 százalékra esett vissza, sőt májusban az előző hónaphoz mérten csökkent az élelmiszerek ára.
Novemberben már beesett a várt 4 százalékos szint alá az éves infláció mértéke. Ebben pedig az évek óta nem látott forinterősödés is szerepet játszott, igencsak lefaragva az árakon.
A kormányzati árintézkedések nélkül 1,5 százalékponttal magasabb szintet látnánk.
Lecsupaszítva az adatokat, egész más képet kapunk.
Rég nem látott szinteken a lakosság és a vállalatok gazdasági közérzete.
A legfőbb hajtóerő jelenleg a magas alapkamat, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 6,5 százalékon tart.
„Fake news az, hogy a magyar bérek nem nőttek annyit, mint az élelmiszerárak” – fogalmazott Sebestyén Géza.
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Menczer Tamás a közösségi oldalán tette helyre a Tisza Párt elnökét, aki szerinte ismét megtartotta a szokásos hazugságdélelőttöt.
