Átírta az idei terveket az infláció

Több mint négy éve, 2022 júniusában járt utoljára 6 százalék körül az alapkamat mértéke, a hónap végével emelte 7,75 százalékra a jegybank vezetése. Az alapkamat később 13 százalékig is felkúszott a koronavírus-járvány okozta inflációs sokk miatt. Onnan lépdelt szép lassan lefelé, hogy 2024 végén egy jó időre pihenőre tegyék a kamatvágásokat. Csak Varga Mihály elnökségével kezdte újra a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, igaz, meglehetősen óvatos mértékben. Idén februárban volt az első kamatcsökkentés, akkor 25 bázispontos vágással 6,25 százalékra vitték le az irányadó rátát, majd múlt héten újabb 25 bázispontos csökkentéssel elértek a 6 százalékhoz. 

Javuló inflációs kilátások 

Mindez megfelelt az elemzők és a piac által várt lépésnek, hiszen a legutóbbi kamatvágás óta a forint bámulatos erősödést mutatott be, majd a feltételezett inflációs nyomás is elmaradt, a fogyasztói áremelkedés messze a várakozások alatt alakul. A döntés utáni sajtótájékoztatóján Varga Mihály jegybankelnök azt mondta: a júniusi inflációs előrejelzés érdemben lefelé tolódott márciushoz képest. Az amerikai–iráni megállapodás miatt az energiaárak csökkentek, ám az ellátási láncok helyreállításához idő kell. Mindez a globális inflációs várakozásokat mérsékli, de a piaci szereplők az amerikai és az európai kamatszint emelkedésére számítanak. A forint országspecifikusan erősödött az elmúlt hónapokban, a tízéves állampapírhozam továbbra is alacsonyabb a lengyelnél. 

Az MNB elnöke arról is beszélt, hogy idén 2, jövőre 3, 2028-ban pedig 2,9 százalékos növekedés várható, s ennek legfőbb összetevője a lakossági fogyasztás lehet. Varga Mihály kiemelte, a reálbérek továbbra is növekedhetnek, de a korábbi évekhez képest alacsonyabb mértékben. Az inflációs várakozások jelentősen csökkentek, idén és jövőre is 3 százalék alatt lesz a jegybanki cél. Sőt, a friss inflációs jelentésében az MNB szakított a korábbi előrejelzésével, és 3,8 helyett már csak 1,8 százalékos inflációval számol erre az évre. Jövőre 2,3 százalékos, 2028-ban pedig 3 százalékos áremelkedéssel kalkulál a központi bank. 

ami idén teljesülhet is, ám a jövő és az utána következő évin még dolgozni kell. 

Óvatosan lefelé 

Mindezek fényében Varga Mihály már most kijelentette, amennyiben fennmarad a kedvező monetáris mozgástér, folytatódhat a kamatcsökkentés. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint ennyire laza üzenetet még nem küldött a nemzeti bank, mióta Varga Mihály az elnöke. Azt azonban a Mandiner kérdésére is megerősítette az elnök, hogy továbbra sem hajt végre 25 bázispontnál nagyobb csökkentést, viszont júliusban és augusztusban is tér nyílhat egy-egy újabb kamatvágásra, amelyet az év végéig még két további követhet, amennyiben nem történik semmilyen rendkívüli esemény a piacokon. Sőt, a jegybanki kommunikáció alapján az sem zárható ki, hogy az év végéig többször is lesz lazítás, azaz az alapkamat a várt 5,25 százalék alá kerül. Az MBH Bank Elemzési Centrumának előrejelzése 5,5 százalékos alapkamatot vár 2026 végére, sőt lehetséges, hogy ezt már őszre eléri a jegybank. 

Hasonló véleményen van Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője is. Megjegyzi: a központi banki kommunikáció nagymértékben változott, lényegében megnyitották az utat a kamatvágási ciklus folytatása előtt, melyet az inflációs kilátások jelentős változásával indokoltak. Azonban e várakozások horgonyzásához, ezáltal az árstabilitási cél eléréséhez elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac egyensúlyi állapotának fenntartása. 

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője hozzáteszi: a bizonytalanság fennmaradt a kamatpálya kapcsán. Az inflációs folyamatok, illetve a külső környezet, különösen az iráni háború kimenetele kockázatot jelenthetnek a folytatására nézve. „Ennek ellenére a jegybanki közlemény hangneme meglehetősen laza lett. Eltűnt belőle az óvatos és türelmes monetáris politika szükségessége. Ez jelentős meglepetés, arra számítottunk, hogy fennmarad majd ez a hangnem, és nem vázol fel konkrét kamatpályát a jegybank” – mutat rá. 

Vegyes nemzetközi kép 

A csökkenésre azért is szükség lenne, mert a magyar alapkamat hosszú ideje az egyik legmaga- sabb volt a régióban – ami egy időre vonzóvá is tette a hazai eszközöket, de közben jelentős terhet helyezett a költségvetésre –, mostanra már csak a 6,5 százalékos romániai alapkamat magasabb nála. Lengyelországban az irányadó ráta 3,75 százalékon áll, csakúgy mint Csehországban, ott júniusban emelték 25 bázisponttal az erős bérdinamika és az áremelkedés miatt. Az MNB-vel ellentétben az eurózónában kamatemelési ciklusba kezdtek, ez is azt jelzi, hogy számos bizonytalanságot szül a közel-keleti konfliktus. Az Európai Központi Bank három év után emelt az alapkamat mértékén, 2-ről 2,25 százalékra, miután rontott a gazdasági növekedési és inflációs előrejelzésein is. A GDP-növekedést immár csak 0,8 százalékosra, az inflációt pedig 3 százalékosra teszik az EKB-nál. 

Az alapkamat ugyan közvetlenül nem, közvetve hatással van a piaci hitelek kamataira is. Ha magas, akkor értelemszerűen a piaci hitelek is megugranak, ha pedig lefelé indul, akkor idővel ezen a területen is megjelenik a csökkenés. A 6 százalék még mindig magas, ehhez igazodva pedig a piaci lakáshitelek is – amelyek a BIRS referenciakamathoz vannak kötve, nem pedig az alapkamathoz – 6,5-8 százalék körüli szinten mozognak. 

A BIRS ugyanis már a kamatvágás előtt is jelentősen csökkent, az utóbbi három hónapban 7 százalék feletti értékéről 5 százalék alá is esett a tízéves futamidőre vonatkozóan. Ennek megfelelően előreláthatólag újabb piaci kamatokkal állnak majd elő a pénzintézetek, még összébb zárva ezzel az olló két szárát a piaci és az államilag támogatott hitelek között. Ez mindenképp jó hír azoknak is, akiknek még kamatstoppal védve van a hitelük. Mint arról lapunk is beszámolt: a kamatstop több tízezer család számára megszűnik majd szeptemberrel, ami azt jelenti: biztosan növekedni fognak a törlesztőösszegek. Mindemellett jó hír, hogy addigra várhatóan alacsonyabb kamatkörnyezet lesz, tehát megfizethetőbbek lesznek a részletek is. Amennyiben minden a tervek szerint alakul.

Az árrésstop lehet az első áldozat 

A keddi kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatóján Varga Mihály jegybankelnök a kormánynak is üzent. Mint fogalmazott, az infláció az év hátralévő részében és jövőre is a 3 százalékos cél alatt maradhat, ez pedig teret nyithat az árrésstop kivezetésére. Az először az élelmiszerboltoknál, majd a drogériáknál bevezetett korlátozás több mint egy éve fékezte a súlyos áremeléseket, érdemben mérsékelve az inflációt. Mindezt úgy, hogy vesztesége a boltoknak sem keletkezett, hiszen 10 százalékos árrést így is alkalmazhattak. Ennek ellenére számos kritika érte az intézkedést, többek között azért, mert hosszú távon torzíthatja a piaci versenyt. Az üzenet a kormányhoz is eljutott, Magyar Péter miniszterelnök a múlt heti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, egyelőre nem tárgyalták az intézkedés megszüntetését, de az alacsony infláció miatt idővel mindenképp érdemes lesz felülvizsgálni. A kormányfő úgy fogalmazott: minden tervezettnél alacsonyabb az infláció Magyarországon. Ezt erősíti az is, hogy az üzemanyagok ára csökkent, az olaj világpiaci ára lefelé tart, a forint pedig erősödik. Magyar hozzátette: az árrésstopot csak akkor vezeti ki a kormány, ha az nem okoz újabb áremelkedést vagy piaci zavart.

Nyitókép: Varga Mihály MNB-elnök szokatlanul laza üzenetet küldött, a központi bank kisebb kamatcsökkentési ciklusba kezdhet
Fotó: MTI/Lakatos Péter