A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a minimálbérek uniós átlaga 482 ezer forint, az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-n belül, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik.
Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt
A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek – idézi az Origó Fábián Gergely szavait, az iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a KSH friss adataira reagált. A hivatal naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2024 júniusában az előző év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene, míg az előző hónaphoz képest 0,5 százalékos emelkedés figyelhető meg. Az államtitkár szerint a gazdaság stabil alapokon áll, ezt tükrözi a reálbérek 9 és a kiskereskedelmi forgalom 6 hónapja tartó dinamikus növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében csaknem 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.
Fábián Gergely hozzátette ugyanakkor, az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is késlelteti az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság háború miatti gyengélkedése, melyet a vállalatok a gyakorlatban csökkenő keresletként érzékelnek. Szerinte a
háború vége után helyreállhat a kereslet, így az ipar teljesítménye is, a magyar növekedés pedig ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet.
Az Origo emlékeztet, hogy a magyar gazdaság az idei második negyedévben 1,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, mellyel az Európai Unióban adatot közlő országok közül a negyedik helyen található. Ezzel a magyar GDP bővülési üteme többek között megelőzi Németországot, Ausztriát, Svédországot vagy épp az eurózóna és az Európai Unió egészének növekedését is.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júniusában 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, vagyis már hatodik hónapja töretlen a fogyasztás bővülése. Ezzel az idei év január-júniusában a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal haladta meg az előző év első hat hónapjában mértet.
Ezt is ajánljuk a témában
A KSH friss adatai szerint a kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom volumene 3,2 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét, míg havi bázison csak a nem élelmiszer-forgalom tudott érdemben növekedni. A Makronóm Intézet elemzője értékeli a ma közzétett kiskereskedelmi adatokat.
Júniusban a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,6 százalékos növekedése mellett az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 3,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez utóbbin belül az élelmiszer jellegű vegyes üzletek, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát teszik ki, 4,1 százalékos növekedést mutattak.
Ez azt jelenti, hogy júniusban csak az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben több mint 594 milliárd forintot költöttek a családok, azaz mintegy 20 milliárd forinttal többet, mint tavaly júniusban.
A kiskereskedelmi forgalom bővülésében fontos szerepet játszott az infláció visszaszorítása. 2024 júniusában a pénzromlás mértéke 3,7 százalék volt, ráadásul az élelmiszer-infláció éves alapon 1,1 százalékra mérséklődött, sőt júniusban az élelmiszerek ára az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent.
A portál azt írja, a kormány a piaci verseny élénkítése érdekében működteti az árfigyelő rendszert, mely nemcsak az árak átláthatóságát növeli, hanem hozzájárul a fogyasztók tájékozott döntéseihez is, ami hosszú távon a kiskereskedelmi piac stabilitását erősíti, ezáltal hozzájárulva a hosszútávú gazdasági növekedés fenntartásához.
A reálbérek kilenc hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. A fogyasztói bizalom helyreállását mutatja a turizmus dinamikus növekedése is, mely az év első felében csaknem nyolc százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.
Az uniós középmezőnyben helyezkedik el a magyar effektív minimálbér.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint bár egyes orgánumok előszeretettel tálalják úgy az Eurostat statisztikáit, miszerint a minimálbérek tekintetében Magyarország uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll, az adatok megfelelő értelmezésének és a teljes kép bemutatásának hiányában szakmaiatlan, nagymértékben eltorzított összevetések születnek. A tárca szerint mindezzel szemben a valós képet az effektív minimálbér mutatja meg, ami egy súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek.
Hazánkban ugyanis – Európában egyedülálló módon – kétlépcsős a legkisebb keresetek összege. Magyarországon a minimálbér összege 266 800 forint, a garantált bérminimum pedig 326 ezer forint, az effektív minimálbér összege pedig mintegy 306 ezer forintot ér el.
A minimálbérek átlagosan 482 ezer forintot tesznek ki az unióban, az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-n belül, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát – áll a közleményben.
Ezt is ajánljuk a témában
„A közlekedés területén is van bőségesen fejleszteni és tennivaló” – jelentette ki a tárcavezető.
***
Kiderültek a hároméves bérmegállapodás legfontosabb részletei.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Eközben a kormány „nagyotmondás helyett” sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is – mutatott rá Suppan Gergely.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Jövőre is jelentős, a gazdaság teljesítményét érdemben meghaladó béremelésre számíthat a munkavállalók többsége.
Már a jövő héten véglegesíthetik a lendületes béremeléseket megalapozó hosszútávú bérmegállapodást: tényleg jön az ezer eurós minimálbér és az egymilliós átlagfizetés.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
