Előkelő helyen a magyar adat, a kormány is reagált a kritikákra

2024. augusztus 07. 18:13

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a minimálbérek uniós átlaga 482 ezer forint, az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-n belül, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik.

2024. augusztus 07. 18:13

Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt

A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek – idézi az Origó Fábián Gergely szavait, az iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a KSH friss adataira reagált. A hivatal naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2024 júniusában az előző év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene, míg az előző hónaphoz képest 0,5 százalékos emelkedés figyelhető meg. Az államtitkár szerint a gazdaság stabil alapokon áll, ezt tükrözi a reálbérek 9 és a kiskereskedelmi forgalom 6 hónapja tartó dinamikus növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében csaknem 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.

Fábián Gergely hozzátette ugyanakkor, az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is késlelteti az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság háború miatti gyengélkedése, melyet a vállalatok a gyakorlatban csökkenő keresletként érzékelnek. Szerinte a 

háború vége után helyreállhat a kereslet, így az ipar teljesítménye is, a magyar növekedés pedig ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet.

Az Origo emlékeztet, hogy a magyar gazdaság az idei második negyedévben 1,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, mellyel az Európai Unióban adatot közlő országok közül a negyedik helyen található. Ezzel a magyar GDP bővülési üteme többek között megelőzi Németországot, Ausztriát, Svédországot vagy épp az eurózóna és az Európai Unió egészének növekedését is.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júniusában 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, vagyis már hatodik hónapja töretlen a fogyasztás bővülése. Ezzel az idei év január-júniusában a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal haladta meg az előző év első hat hónapjában mértet.

Ezt is ajánljuk a témában

Csak lassan oldódik a vásárlók óvatossága

A KSH friss adatai szerint a kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom volumene 3,2 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét, míg havi bázison csak a nem élelmiszer-forgalom tudott érdemben növekedni. A Makronóm Intézet elemzője értékeli a ma közzétett kiskereskedelmi adatokat.

Júniusban a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,6 százalékos növekedése mellett az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 3,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez utóbbin belül az élelmiszer jellegű vegyes üzletek, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát teszik ki, 4,1 százalékos növekedést mutattak.

Ez azt jelenti, hogy júniusban csak az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben több mint 594 milliárd forintot költöttek a családok, azaz mintegy 20 milliárd forinttal többet, mint tavaly júniusban. 

A kiskereskedelmi forgalom bővülésében fontos szerepet játszott az infláció visszaszorítása. 2024 júniusában a pénzromlás mértéke 3,7 százalék volt, ráadásul az élelmiszer-infláció éves alapon 1,1 százalékra mérséklődött, sőt júniusban az élelmiszerek ára az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent.

A portál azt írja, a kormány a piaci verseny élénkítése érdekében működteti az árfigyelő rendszert, mely nemcsak az árak átláthatóságát növeli, hanem hozzájárul a fogyasztók tájékozott döntéseihez is, ami hosszú távon a kiskereskedelmi piac stabilitását erősíti, ezáltal hozzájárulva a hosszútávú gazdasági növekedés fenntartásához.

A reálbérek kilenc hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. A fogyasztói bizalom helyreállását mutatja a turizmus dinamikus növekedése is, mely az év első felében csaknem nyolc százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.

Az uniós középmezőnyben helyezkedik el a magyar effektív minimálbér.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint bár egyes orgánumok előszeretettel tálalják úgy az Eurostat statisztikáit, miszerint a minimálbérek tekintetében Magyarország uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll, az adatok megfelelő értelmezésének és a teljes kép bemutatásának hiányában szakmaiatlan, nagymértékben eltorzított összevetések születnek. A tárca szerint mindezzel szemben a valós képet az effektív minimálbér mutatja meg, ami egy súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek.

Hazánkban ugyanis – Európában egyedülálló módon – kétlépcsős a legkisebb keresetek összege. Magyarországon a minimálbér összege 266 800 forint, a garantált bérminimum pedig 326 ezer forint, az effektív minimálbér összege pedig mintegy 306 ezer forintot ér el.

A minimálbérek átlagosan 482 ezer forintot tesznek ki az unióban, az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-n belül, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát – áll a közleményben.

Ezt is ajánljuk a témában

***

 

Összesen 156 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Namond
2024. augusztus 08. 17:00
Hogy lehet, hogy a munkavállalók többsége az átlagfizetés alatt keres? Hogyan lehetséges, hogy idén május végéig a hazai bruttó havi átlagkereset 633,3 ezer forint volt, míg a mediánkereset csak 510 ezer forint? Mi a különbség az átlagkereset és a mediánkereset között és melyik tükrözi jobban a valóságot? - erre ad választ a portfolio.hu cikke. - HR portál
Namond
2024. augusztus 08. 12:34
Vajon miért fizetjük a COVID helyreállításra felvett közös hitel törlesztését, ha egy vasat sem kaptunk belőle? Nem kellene törlesztés helyett inkább kilépni a hitelszerződésből, az orvbánkormány nagyszerű gazdasági teljesítménye miatti érdekmúlás okán? Miért is törlesztjük a többi tagállamnak kiosztott támogatásokat és kedvezményes kamatozású hiteleiket? Fontoskodó, akadékoskodó, beszólogató NemzetmegVezetőnk, Hasimódú a Vicc, még reménykedik, hogy bele pancsolhat az ingyen pénzbe vagy egyszerűen gyáva a nyílt konfrontációra?
2024. augusztus 07. 21:56 Szerkesztve
szintetikus 2024. augusztus 06. 12:30 • "Az orbáni gazdasági modell így néz ki és ide vezetett. A fogyasztók már nem tudnak egy átlagos reggelit sem lassan kifizetni, mert a potrohos amit tud elvesz tőlük (üzemanyag adó, rekord áfa, szja és eho aminek nincs látszatja, különadók, melyeket áthárítanak, telefonszolgáltatók áremelése). A lényeg, hogy lölőknek, vejkóknak, ráheleknek jusson elég." Öregem ez a "gazdasági modell" a kádári politikai modell, aminek a lényege; amíg az emberek a megélhetésük biztosításával vannak elfoglalva, se idejük, se erejük fellázadni a hatalom ellen. Lásd; háztáji "A súlyos adók nem a bevételről szólnak. Sokkal gazdagabb lennék, ha csökkenteném az adókulcsot, mert az emberek többet termelhetnének, ha nem véreznék ki őket. A létfenntartási szinten élőknek nincs idejük a lázadásra gondolni; minden idejüket azzal töltik, hogy életben maradjanak. Amíg megengedhetik maguknak a szükségleteiket és az alkalmankénti italokat, nyugodtak maradnak; irányíthatók."
Robert-N
2024. augusztus 07. 21:25
Namond 2024. augusztus 07. 21:19 Cross Wire (a propagandista, kormány hibáit és bűneit takargatni akaró hazug szélhámos) A KSH adatai szerint a mezőgazdálkodásra alkalmas földterület 43,2%-a van 9 289 gazdálkodó kezelésében. Ugyanakkor a gazdálkodók száma 196 000. Na ezt hazudd el vagy mismásold, hogy ez miért jó a nemzetnek. --------- Azért te hülye buzi, mert így alakult ki. A magyar gazdatársadalom átlagéletkora 65 év. Te szarházi barom.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!