A KSH friss adatai szerint a kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom volumene 3,2 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét, míg havi bázison csak a nem élelmiszer-forgalom tudott érdemben növekedni. A Makronóm Intézet elemzője értékeli a ma közzétett kiskereskedelmi adatokat.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom volumene 3,2 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét, miközben havi bázison 0,9 százalékos visszaesés történt. Az élelmiszer-forgalom esetében is látható egy érdemi havi ingadozás, a júniusi havi alapú csökkenés is inkább a májusi 1,5 százalékos bővülés korrekciójának tekinthető, miközben a forgalom éves bázison már hosszabb ideje emelkedik a jövedelmi helyzet javulásának köszönhetően.
Ezzel szemben a nem élelmiszer-kiskereskedelem némiképp gyorsabb ütemben, 3,6 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, és itt havi alapon is számottevő, 1,0 százalékos növekedést mért a KSH. Igaz, ezen kategória esetében, az élelmiszer-forgalommal ellentétben, májusban volt nagyobb visszaesés. A havi élénküléshez a csomagküldő és internetes kiskereskedelem, valamint a textil-, ruházati és lábbeliboltok forgalma járult hozzá. Éves szinten is eltérő folyamatok látszódnak: a csomagküldő és internetes forgalom húzza továbbra is ezt a szegmenst, ami mellett a gyógyszer, gyógyászati termék és illatszer forgalmát kell kiemelni, de már a ruházati cikkek, bútorok, műszaki cikkek forgalma is növekedést jelez éves alapon. Ez tehát arra utal, hogy még ha lassan is, de fokozatosan oldódik az óvatossági motívum, a háztartások növelik a nem létfontosságú kiadásaikat, azonban ezzel együtt is a kereslet összességében visszafogottnak tekinthető.
Jelenleg az üzemanyag-forgalom sem tudja támogatni a kiskereskedelmet, itt az éves index csupán 0,5 százalékos bővülést mutat, amelyre az előző évinél magasabb üzemanyagárak is befolyással lehettek.
A mai számok alapján a második negyedéves, vártnál kedvezőtlenebb GDP-adatban a külső kereslet mellett a fogyasztás is jelentős szerepet játszhatott. A háztartások továbbra is óvatosak, a béremelkedésből fakadó jövedelembővülésüket csak részben fordítják fogyasztásra, annak egy jelentős részéből továbbra is a tartalékaikat töltik fel. Kérdés továbbra is, hogy az óvatossági motívum mikortól kezdhet el érdemben oldódni, mikortól nő meg a fogyasztási hajlandóság, amely támaszt jelentene a növekedésnek is, ellensúlyozva ezzel a külpiacok irányából érkező lassulás hatását.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
A költségvetést biztosan megborítaná és valószínűleg még csak kézzelfogható árcsökkentést sem sikerülne elérni, ha elkezdene az ellenzéki párt játszani az ÁFA mértékekkel. A Tisza még a belsőbb körökből is kapott az ÁFA csökkentése miatt kritikát.
Ismert, az orosz diszkontlánc 2023-ban jelentette be hivatalosan, hogy belép a hazai piacra, ám az első üzlet megnyitása rendre elmaradt.
Tejtermékek, zöldség, gyümölcs és húsfélék kerültek fel a listára.
Lecsupaszítva az adatokat, egész más képet kapunk.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
