Sokkoló: az egyik legnépszerűbb ropogtatni való is szerepel a legártalmasabb ételeink listáján
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
A KSH friss adatai szerint a kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom volumene 3,2 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét, míg havi bázison csak a nem élelmiszer-forgalom tudott érdemben növekedni. A Makronóm Intézet elemzője értékeli a ma közzétett kiskereskedelmi adatokat.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom volumene 3,2 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét, miközben havi bázison 0,9 százalékos visszaesés történt. Az élelmiszer-forgalom esetében is látható egy érdemi havi ingadozás, a júniusi havi alapú csökkenés is inkább a májusi 1,5 százalékos bővülés korrekciójának tekinthető, miközben a forgalom éves bázison már hosszabb ideje emelkedik a jövedelmi helyzet javulásának köszönhetően.
Ezzel szemben a nem élelmiszer-kiskereskedelem némiképp gyorsabb ütemben, 3,6 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, és itt havi alapon is számottevő, 1,0 százalékos növekedést mért a KSH. Igaz, ezen kategória esetében, az élelmiszer-forgalommal ellentétben, májusban volt nagyobb visszaesés. A havi élénküléshez a csomagküldő és internetes kiskereskedelem, valamint a textil-, ruházati és lábbeliboltok forgalma járult hozzá. Éves szinten is eltérő folyamatok látszódnak: a csomagküldő és internetes forgalom húzza továbbra is ezt a szegmenst, ami mellett a gyógyszer, gyógyászati termék és illatszer forgalmát kell kiemelni, de már a ruházati cikkek, bútorok, műszaki cikkek forgalma is növekedést jelez éves alapon. Ez tehát arra utal, hogy még ha lassan is, de fokozatosan oldódik az óvatossági motívum, a háztartások növelik a nem létfontosságú kiadásaikat, azonban ezzel együtt is a kereslet összességében visszafogottnak tekinthető.
Jelenleg az üzemanyag-forgalom sem tudja támogatni a kiskereskedelmet, itt az éves index csupán 0,5 százalékos bővülést mutat, amelyre az előző évinél magasabb üzemanyagárak is befolyással lehettek.
A mai számok alapján a második negyedéves, vártnál kedvezőtlenebb GDP-adatban a külső kereslet mellett a fogyasztás is jelentős szerepet játszhatott. A háztartások továbbra is óvatosak, a béremelkedésből fakadó jövedelembővülésüket csak részben fordítják fogyasztásra, annak egy jelentős részéből továbbra is a tartalékaikat töltik fel. Kérdés továbbra is, hogy az óvatossági motívum mikortól kezdhet el érdemben oldódni, mikortól nő meg a fogyasztási hajlandóság, amely támaszt jelentene a növekedésnek is, ellensúlyozva ezzel a külpiacok irányából érkező lassulás hatását.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.