Az elzárásnak mint büntetésnek alapvetően három oka van: egyrészt az elkülönítés, tehát a veszélyes bűnöző távoltartása a társadalomtól, a potenciális áldozatok védelme. Ilyen értelemben Donáth Anna aligha jelent fenyegetést. A második a megtorlás; a bűn okozta felháborodás lecsillapítása, elsősorban a kárt szenvedettek elvárásának való megfelelés. Ez esetünkben megállna, bár a magam részéről nem kívánom neki, és ha bocsánatot kérne a hazám – és így ellenem is – elkövetett bűneiért, hajlanék rá, hogy eltekintsek a megtorlástól. A harmadik az elrettentés, ami viszont illik az esetre. Hiába bukott a Momentum hatalmasat – és egyébként hiába bukik választásról választásra a komplett hazai baloldal évtizedek óta –, továbbra is megvannak azok a képviselők, közéleti emberek, nemzetközi kapcsolataikat Magyarország lejáratására használó személyek, akiknek talán jót tenne, ha egyszer végre azt látnák, hogy büntetőjogi következménye is van annak, amit csinálnak.
Úgyhogy a döntés felelősségét meghagyva a független magyar bíróságnak, némi elégtétellel vegyes kíváncsisággal figyelem, mi lesz a per sorsa.”