Schiffer: A szuverenitás fogalmát érdemes lenne kiragadni az aktuálpolitika posványából

Nyitókép: Képernyőfotó

Rendhagyó helyszínről, a 33. Tusványosi Szabadegyetemről jelentkezett a Mandiner Reakció podcast műsora. Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese Schiffer András ügyvéddel és Lánczi Tamással, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjével arra igyekezett többek között választ találni, hogy mit jelent 2024-ben a szuverenitás fogalma, és kitől kell megvédeni Magyarország esetében: Amerikától, az oroszoktól vagy Brüsszeltől.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy a szuverenitás a magyar állam cselekvőképessége, a cselekvőképesség védelme. Ugyanakkor kijelentette, hogy nincs abszolút szuverenitás, majd azzal folytatta, hogy az valóban fogalmi zavart szokott okozni, hogy kitől is kell megvédeni. 

„Átalakult a szereplők köre, régebben egy állam általában egy másik államot jelölt meg, de az államok mellé új szereplők léptek be: gazdasági szereplők, illetve olyan aktorok, akik magukat a civil élet szereplőinek nevezik. 

– hangsúlyozta a Hivatal vezetője, aki szerint mindegy, honnan érkeznek ezek a befolyási kísérletek, ezeket fel kell tárni. Arról, hogy az Európai Unió kárára vagy hasznára van az államok szuverenitásának, a hivatalvezető úgy vélekedett, hogy az Uniónak eredetilg erősítenie kellett volna az államokat. 

– fűzte hozzá.

Valamivel később arra is kitért, hogy míg korábban a titkosszolgálatok igyekeztek különféle módszerekkel befolyásolni az országok belpolitikáját, addig napjainkra ezeket felváltották az NGO-k. 

  – szögezte le Lánczi Tamás.

Schiffer: Az EU-nak van lehetősége arra, hogy megregulázza a Big Tech cégeket

Schiffer András szerint a szuverenitás fogalmát érdemes lenne kiragadni az aktuálpolitika posványából. „Mikor egy ország szuverenitásáról van szó, akkor egy közösség szuverenitásáról is beszélünk. 

A probléma akkor keletkezik, ha egy közös történelemmel, kultúrával bíró közösség megbomlik. Amikor bizonyos univerzális minták erősebbekké válnak, mint az összetartó, közös erők” – hangzott el.

 „Az Unió egy transzfunkcionális intézmény, nem felettünk áll, a miénk is. A magántőke alapok, a spekulatív tőke és óriásvállalatok jelentenek inkább veszélyt” – hívta fel a figyelmet az egykori LMP-s politikus.

Schiffer arra is kitért, hogy az EU-nak van esélye és lehetősége arra, hogy megregulázza a Big Tech cégeket. „Ehhez viszont az kell, hogy söprüzzék ki a lobbistákat. Amit ők lobbizásnak neveznek, az azt jelenti, hogy a gazdagevesek lenyúlják a politikát. 

Kérdés, lesz-e magyar szuverenista képviselő, aki felveti, hogy szembe kell szállni az Európát, sőt, az egész világot uralni akaró magántőke alapokkal” – tette fel a kérdést.

Mitől háborúpárti egy médium?

Munkatársunk ezután azt a kérdést tette fel, hogy mitől lesz háborúpárti egy médium. Lánczi Tamás erre úgy reagált, 

„Lefolytattunk vizsgálatokat, megnéztük a különböző oldalak narratíváit, és beaznosítottuk az érvelési technikákat is. Ezek alapján kiderült, hogy van egy nyugati érvrendszer, és van egy orosz. Utóbbi szerint Oroszországnak joga van ezt a háborút vívni. Azonban összességében kijelenthető, hogy az a narratíva, amely a háború kiterjesztése, eszkaláció mellett érvel, az az ellentétes a magyar érdekekkel” – húzta alá a politológus.

„Ma már a globális hálózatok mozgatják a politikai szereplőket”

Kacsoh Dániel végül azt a kérdést is feltette vendégeinek, hogy a novemberi amerikai választás milyen hatással lesz Európára. Lánczi Tamás itt elmondta, úgy gondolja, hogy Washingtonban jelenleg olyan erők vannak hatalmon, akik 

„De magával az amerikaival is szemben állnak: úgy manipulálják a demokráciai gépezetet, hogy az az amerikai emberek érdekeivel is ellentétes.”

Schiffer ezután azzal folytatta, az amerikai politikai elit nem a demokraták érdekeit képviseli. „Itt globális hálózatok mozgatnak politikai szereplőket, ha valaki politikus lesz, akkor megfigyelhető, hogy az adott szereplő a magántőkéből jön, és a magántőkébe megy. Ez pedig kihat a politikai cselekvésre is.” 

Gondolatait azzal zárta, hogy „szembe kell azzal nézni, hogy 

de Kelet-Közép-Európa még mindig jobban jár, ha a nemzetállami szereplők kerülnek 2025 januárjában hatalomra és nem a globális tőke emberei”.