A Szuverenitásvédelmi Hivatal az eddig feltárt információk alapján vizsgálatot indít az érintett pártokkal, civil szervezetekkel és cégekkel szemben.
Nyitókép forrása: Facebook/Szuverenitásvédelmi Hivatal
A 21. századi technológiákat és a szabályozás hiányosságait kihasználva, adománygyűjtő oldalak és modern pénzforgalmi szolgáltatások segítségével, átláthatatlan módon, vagyis az adományozó kilétének eltitkolásával juthatnak pénzekhez a hazai baloldal egyes szereplői, a politikai tevékenységet folytató civil szervezetek és pártok egyaránt – derül ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal új elemzéséből, a mely a szervezet honlapjáról tölthető le.
Ezt is ajánljuk a témában
Úgy értesültünk, hogy az együttműködést megtagadó szervezetek komoly intézkedésekre számíthatnának a Szuverenitásvdelmi Hivatal javaslata szerint.
„A párt-, kampány- és politikai nyomásgyakorló tevékenység finanszírozásának új csatornái jöttek létre, amelyek lehetővé teszik pártpolitikai tevékenység külföldi finanszírozását” – olvasható az elemzésében.
A hivatal főként az adatbázis-építés, az adománygyűjtés és a pénzforgalmi szolgáltatások szövevényes kapcsolatait vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy
az infotechnológia által támogatott új finanszírozási módok esetében az átláthatóság és a transzparencia gyakorlatilag ellehetetlenült.
Név szerint is megemlítik például az amerikai Action Network (AN) elnevezésű platformot, mely kifejezetten a baloldali-liberális szereplők számára nyújt segítséget céljaik eléréséhez, és amelyhez olyan események szervezése is köthető, mint a Trump-ellenes Women’s March, fegyvertartást ellenző rendezvények, vagy éppen a Greta Thunberg nevével fémjelzett klímavédelmi mozgalom akciói. Érdemes megemlíteni, hogy az Action Network partnerei között különböző szélsőbaloldali, sőt kimondottan kommunista szervezetek is megtalálhatók.
Ezt is ajánljuk a témában
Didier Reynders nem zárja ki jogállamisági mechanizmus alkalmazását.
Idehaza az AN számos baloldali párttal, egyebek mellett a DK-val, az MSZP-vel, a Párbeszéddel, valamint Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Néppártjával is kapcsolatban áll (vagy állt), továbbá Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányában is szerepet játszott. Ugyanakkor nem csak pártok, hanem a hazai politikai közélet számos baloldali szervezete és személye is partnerének számít, mint például a Tanítanék és a Szikra Mozgalom, a Mérce, a Partizán, vagy éppen Pikó András VIII. kerületi polgármester.
A hivatal elemzésében nevesíti továbbá a szintén progresszív politikai erőket támogató Lunda nevű adománygyűjtő oldalt, amelyet a Bajnai Gordon-féle DatAdat jogutódja, az Estratos fejlesztett ki. Emlékezhetünk, a DatAdat már a 2022-es választások ideje alatt is komoly szerepet játszott a baloldal kampányában. A – Bajnai-kormányban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszteri tisztségét betöltő – Ficsor Ádám vezette cég elsősorban baloldali-liberális pártoknak nyújt adatkezelési és szoftverfejlesztési szolgáltatásokat, és „mikroadományozási kampányok” megtervezését is vállalja.
Az elemzés szerint az Action Network, mivel egy amerikai platform, nem tudott több nyelven és többféle valutában működni, a Lunda viszont „Európára van szabva”.
A szervezésre alkalmas Action Network, valamint az adománygyűjtést végző Lunda egyfajta csomagban érhetők el, együtt képesek komplex szolgáltatásokat nyújtani.
A Lunda rendszerében fogadott el adományokat a közelmúltban a noÁr mozgalom, a DK, továbbá a Juhász Péter 5. kerületi választási szereplésének támogatására létrejött oldal is.
A hivatal felhívja a figyelmet arra is, hogy az ilyen rendszerek működését segítik azok az utóbbi években létrejött pénzügy-technológiai eszközök, amelyek nagyban leegyszerűsítik a pénzmozgást. Példaként említik a széles körben használt Barion online fizetési platformot, ami ugyan sok felhasználó számára könnyíti meg a pénzmozgást, viszont segítségével a korábbiaknál könnyebb lehet anonimitásba burkolózni, hiszen a szolgáltatónál vezetett pénztárcához esetenként nincs szükség a személyazonosság igazolására sem – a felhasználó nem teljeskörű vagy nem ellenőrzött adatszolgáltatás mellett is legfeljebb a visszaellenőrzés nélküli „egyszerűsített szintig” korlátozottan igénybe veheti a szolgáltatást.
Az is fontosabb körülmény az elemzés szerint, hogy a szolgáltatás igénybevétele során a tranzakció kiinduló forrásaként nem a tényleges utaló, hanem a Barion szolgáltató jelenik meg. Mindez nem a szolgáltatás rendszeren belüli, hanem a szolgáltatásigénybevétel rendszeren kívüli vagy rendszerek közötti működésével kapcsolatban veti fel a beazonosítás nehézségének kérdését.
Hogy mit jelent mindez? Azt, hogy az adománygyűjtő és az adományozott az esetek egy részében, sőt többségében nem rendelkezik az adományozó adataival.
Amit vélhetően a korábban felsorolt szereplők egyáltalán nem is bánnak, hiszen így akár a külföldről érkező adományok is könnyedén eltitkolhatók.
Lehetségesnek tűnik tehát, hogy valaki mondjuk az Egyesült Államokból a Lunda felületén keresztül, valós személyes adatainak megadása nélkül helyez el kisebb-nagyobb adományokat egy Magyarországon működő politikai párt vagy civil szervezet profiljára. Azt pedig senki nem fogja így tudni, hogy kitől, illetve honnan érkezett a szóban forgó támogatás.
Az elemzés kitér arra is, hogy az Estratos Lengyelországban és Olaszországban is végez adatkezelési tevékenységet progresszív NGO-knak és baloldali pártoknak, ami alapján kirajzolódik egy olyan – az amerikai Demokrata Párthoz szorosan kapcsolódó – hálózat, ami politikai érdekeinek megfelelően, tudatosan céloz egyes EU-s országokat.
Az elemzésben az is olvasható, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az eddig feltárt információk alapján vizsgálatot indít az érintett pártokkal, civil szervezetekkel és cégekkel szemben.
A hiavatal szerint azonban
a feltárt lengyel és olasz példák valószínűleg nem mutatják meg a hálózat teljes európai tevékenységét, ezért a jövőben további vizsgálatok szükségesek.
Ezt is ajánljuk a témában
„Mi semmi mást nem csinálunk. Pusztán kérdezünk” – reagált a jelentős külföldi forrásokból gazdálkodó szervezet állításaira Lánczi Tamás.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözli a döntést.
A magát oknyomozó portálként definiáló szervezet elismeri, hogy a finanszírozása nem egyszerűen áttekinthető, de attól még szerintük átlátható az Átlátszó.
Azt írták: bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja.
A Transparencyről és az Átlátszóról írt jelentésük is szóba került a Bayer Showban a Lánczi Tamással való beszélgetésben.
Mandátumomat átadom Cseh Katalinnak. (...) Nem visszalépek, hanem előre.
„Kiemelt kockázatot jelent, hogy vannak magyarországi szereplők, amelyek elősegítik a külföldi beavatkozás megvalósítását” – írta a hivatal közleményében.
Régóta húzódó vitákat sikerült lezárni Szigetszentmiklóson.
Példát vettek Budapestről, a parlament szabályos megalakulásán sem tudnak túljutni.
