Meglepő fordulat a DK-ban, erre senki sem gondolt a nyári melegben

 Fotó: Ladóczki Balázs / Magyar Nemzet

„Az utóbbi hetekben forrt a levegő a DK környékén. A súlyos választási vereség miatt sokan Gyurcsány Ferenc lemondását követelték a baloldali párt holdudvarából. Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó és Leel-Őssy Gábor, a DK egyik alapító tagja is megpendítette a pártelnök távozásának szükségességét. Gyurcsány azonban nem teketóriázott, mindenkinek a tudtára adta, hogy ő bizony nem mond le. 

Tehát akik abban bíztak, reménykedtek, hogy Gyurcsány távozik, csalatkozniuk kellett.  Sőt ezzel egy időben meglepő fordulat történt, beindultak Gyurcsány emberei is, Gréczy azonnal a pártelnök védelmére kelt és Ara-Kovács Attila is hitet tett a DK-vezér mellett. Ara-Kovács annyira belelendült, hogy alaposan túlfényezte Gyurcsányt:

»Ő pontosan tudja, hogy szerintem már 2009-ben sem lett volna szabad lemondania. Világválság volt, az MSZP-ben már uszultak, az SZDSZ már kint a Fodor–Kóka háborúba fulladva, a nagy közös európai segélycsomag terve elvetélt – érdekes, a Covidnál megcsinálták. Szóval, volt szorító kényszer, de mégis maradni kellett volna. A távozás idején az általa vezetett MSZP-nek még másfél millió szavazója volt. (Több, mint amennyi most Magyar Péternek…) Ha azt megőrzik, nincs kétharmad. Ő pedig – ha marad – rendesen kampányolt volna.«

A politikus véleményével szemben ugyanis sokkal inkább az az álláspont politológusi körökben, hogy évekkel hamarabb, már 2006-ban le kellett volna mondania Gyurcsánynak, és akkor talán nem lett volna kétharmados Fidesz-győzelem.”

***