„Brüsszel nem hallgatott az emberekre, hanem visszautasította az emberek döntését” – jelentette ki a miniszterelnök a közmédiának adott interjújában.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Orbán Viktor a magyar uniós elnökségről nyilatkozott július 1-jén, hétfőn a közmédiának. A kormányfő kijelentette,
A béke lesz a magyar uniós elnökség középpontjában.”
Megjegyezte, az elnökséget most vesszük át, de a stafétát váltó három ország – Spanyolország, Belgium és Magyarország – együttműködése már korábban megkezdődött. „Egymás után, egymástól vesszük át a munkát, meg a dossziékat is. Ezért mondhatom, hogy a belga miniszterelnök jó munkát végzett. Kár, hogy elvesztette a választásokat, de ez egy ilyen szakma. Ha az emberek nem bíznak a vezetőkben, akkor ennek ez a vége” – mondta.
Kitért arra is, hogy „az én helyzetem teljesen más, mert
legyőztük a régi és az új ellenzéket, a kormány iránti bizalom megerősítést kapott,
és ezzel az erőforrással, lendülettel és biztonságérzettel kezdhetünk bele az elnökségi munkába” – tette hozzá.
Az uniós elnökség gyakorlati feladatairól szólva Orbán Viktor kifejtette: 1500 munkacsoport-ülést fognak tartani, 230 elnökségi rendezvényt, 37 magas szintű tanácskozást. Budapesten kerül sor a 27 európai miniszterelnök csúcstalálkozójára, de van egy Európai Politikai Közösség nevű szervezet, melyben 47 európai miniszterelnök és államfő érintett, ők is Budapestre érkezek majd. „Jelenleg 260 magyar dolgozik Brüsszelben, ezer ember dolgozik Budapesten; az elnökségi munkában pedig van százhúsz jogalkotási dosszié. Mindezt előre kell tolni, előre kell vinni – ez a munka, ami ránk vár” – sorolta a kormányfő.
Orbán Viktor a beszélgetés során leszögezte, „huszonhét országból húsz országban olyan pártok győztek, akik azt mondták, hogy elég! Brüsszelben a dolgok nem mehetnek így tovább, meg kell változtatni. Ezért bukott meg a belga miniszterelnök, ezért bukott meg a francia kormány, és Németországban is rezeg a léc” – ismertette az aktuális körképet.
Majd azzal folytatta, hogy „bár a brüsszeli bürokraták nem akarnak változást, és ezért még inkább be fog következni a változás.
Nagyon gyorsan mi leszünk a harmadik legerősebb képviselőcsoport.
Brüsszel nem hallgatott az emberekre, hanem visszautasította az emberek döntését. Kötöttek egy hatalmi paktumot, aminek csak az a célja, hogy még öt évig ők uralják itt a politikai pozíciókat. Ez nem fog menni: az emberekkel szemben nem lehet kormányozni” – tekintett a jövőbe a magyar kormányfő.
Ez bennünket, akik változást akarnak, még inkább megerősít, fölemel, megnöveli az erőnket, és mi ezt a változást itt el fogjuk érni.
Ha nem két hét alatt, akkor majd két hónap alatt, de ez meglesz”” – hangsúlyozta.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök Bécsben Herbert Kickl-lel és Andrej Babissal tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: egy olyan politikai formációt hoznak létre, amely az európai jobboldal legnagyobb frakciójává válik.
Mint ismert, amikor Ursula von der Leyen újabb jelöléséről szavaztak a kormányfők az Európai Bizottság élére, Orbán Viktor nemmel szavazott. Az Európai Néppárt pedig Manfred Webert jelölte a bizottság elnökének, ami Magyarország számára katasztrófa lett volna. Ezzel kapcsolatban Orbán hangsúlyozta:
Von der Leyen elnöksége sem vonul be aranybetűkkel a magyar történelemkönyvbe,
de amit Manfred Weber művelt volna – aki közismerten magyarellenes, kifejezetten hungarofób ember –, az sokkal rosszabb lett volna. Ezért mindenképpen meg kellett akadályozni, hogy a bizottság elnökévé váljon”.
Emlékeztetett, hogy Webernek volt egy emlékezetes mondata, ami erre okot adott: „azt mondta, hogy ő nem akar a magyarok szavazatával a bizottság elnöke lenni. Ha a magyar emberek szavazatával nem akart (elnök lenni), azzal az egész országot támadta meg – ilyen nincs. Meg lehet sérteni a miniszterelnököt, bár az sem szép dolog a tárgyalópartnertől, de belefér; egy országot azonban nem lehet sértegetni” – húzta alá.
Egy ország állampolgárait nem lehet lekezelni, mert egy ország ki fog állni magáért, és én ki is álltam Magyarországért.
És Weber elnök úr kérése meghallgatásra talált, nem is lett a bizottság elnöke, és így jött a képbe Ursula von der Leyen, akit jobbnak találtunk, mint (amilyen) Manfred Weber lett volna” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy ezt most is így gondolja, függetlenül attól, hogy az elnök asszony teljesítménye az elmúlt három „meglehetősen szerény volt, ezért szeretnénk egy jobb képességű, alkalmasabb vezetőt a bizottság élére”.
„Arról nem is beszélve, hogy időnként méltatlan döntéseket hozott Magyarországgal szemben, jogállamiságnak álcázott politikai támadásokat indított a Bizottság Magyarországgal szemben, és ezt sem lehet szó nélkül hagyni. Mindennek van következménye: nem tudjuk támogatni (Ursula von der Leyent) abban, hogy a bizottság elnöke maradjon” – szögezte le Orbán Viktor.
Elmondta: az Európai Tanács élére jelölt António Costa volt portugál miniszterelnököt azért támogatta, mert hosszú évek óta a kollégája, és Magyarországgal „mindig rendes volt”. Kaja Kallas észt miniszterelnök esetében pedig – akit az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének választottak – azért tartózkodott, mert nincs meggyőződve arról, hogy meg tudja oldani a feladatot, és Észtország erősen háborúpárti.
A kormányfő arra figyelmeztetett: „nem tűnik okos dolognak”, hogy Olaszországot mint alapító államot kihagyták a csúcspozíciókról való egyeztetésekből. Emlékeztetett: Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnököt 2014-ben nem támogatták az angolok, és „Brexit lett a vége”.
Hangsúlyozta: az olaszok joggal vannak fölháborodva,
a nagy alapító tagállamokkal tisztességesen kell bánni, mert ha nem így tesznek, annak előbb-utóbb mindenki meg fogja inni a levét”.
Ezt is ajánljuk a témában
„Szégyenteljes megállapodást kötött” a néppárt, a szocialisták és a liberálisok, Magyarországnak pedig nincs oka ezt támogatni – fogalmazott a miniszterelnök.
A magyar miniszterelnök a a Patrióták Európáért jobboldali pártszövetségről részletesen is beszélt.
„Beszéljünk egy kicsit a szóról meg az érzésről, amit a patriotizmus és a patrióta takar! Mi szeretjük a hazánkat, sőt, szenvedélyesen szeretjük a hazánkat És
mi nem akarunk olyan Európát, amely elveszi, elszürkíti, eltünteti mindazt, ami nekünk, hazafiaknak fontos.
Ilyen gondolkodású emberek gyűltek össze, vagy kezdenek összegyülekezni az alá a zászló alá, amit vasárnap Bécsben emeltünk föl hárman: a legnagyobb osztrák párt, a legnagyobb cseh párt, és a legnagyobb magyar párt elnökei. És gyűlnek a zászló alá: gyorsabban leszünk nagy parlamenti képviselőcsoport, mint azt most bárki gondolná. Még 4-5 nap, és sokan meg fognak lepődni” – tette hozzá a kormányfő, aki azt is elárulta, hogy sokakkal zajlanak tárgyalások, és a frakció alakulóülése július 8-án lesz majd.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy
az amerikaiakat nem lehet kihagyni, ha Európa jövőjéről gondolkodunk,
de nem Trump elnök programja miatt, hanem a háború miatt, hiszen Európa legnagyobb gondja ma az ukrán-orosz háború, és Trump elnök úr világosan megmondta, hogy ő huszonnégy órán belül véget fog vetni ennek a háborúnak.
Elhangzott, „a magyar elnökség azért fog jót tenni Európának, mert a legnehezebb kérdésekről is nagyon nyíltan fogunk beszélni anélkül, hogy befolyásolni akarnánk a döntéshozókat”.
Orbán Viktor szerint az illegális migráció megfékezésének érdekében a magyar elnökség tehet javaslatokat, de döntenie közösen, az uniós vezetőknek kell. Úgy vélekdett, a nemrég beharangozott migrációs paktum láthatóan nem működik, ezért először egy hatékony megoldásig kell eljutni. Ennek alapja az lenne, hogy ne büntessék meg Magyarországot a migrációs politikájáért, hanem inkább vegyék azt át tőle, hiszen úgy sok minden egyszerűbbé válna.
Ezt is ajánljuk a témában
Mutatjuk, mivel járhat az új uniós migrációs paktum megszavazása.
Kiemelte, Magyarország eszközök tekintetében is szeretne közös nevezőre jutni, hogy az megerősítése az európai versenyképességet. „Szerintem hiba volt bevezetni nagy nemzetközi adókat. A gazdaság felpörgetéséhez nem adókat kell kivetni, hanem a gazdaság szereplőit kell támogatni. Jelenleg napirenden vannak olyan intézkedések, amiket szeretnénk revízió alá venni. Ilyen például, hogy az autóipart megvédjük a keletiekkel szemben” – mondta.
A miniszterelnök kitért a zöld átmenet problémájára is. Európában ugyanis olyan politikát valósítottak meg az elmúlt években, aminek az eredménye ma az, hogy több kőszenet használunk, mint az egész zöld átmenet előtt.
„Azért nem tudunk versenyezni a kínaiakkal, meg az amerikaiakkal, mert náluk az energiaárak jóval olcsóbbak, mint nálunk. Ettől Európa lakossága szenved. Mi még úgy, ahogy a rezsivédelemmel meg tudjuk védeni a magyarokat, de Európa összes országában mindenhol többet fizetnek az energiáért.
Ezért az egész zöld energiapolitikát radikálisan újra kell gondolni és át kell alakítani”
– vázolt fel egy lehetséges forgatóköyvet.
Orbán Viktor gondolatait azzal zárta, hogy „Magyarország szempontjából a legnagyobb lehetőség a féléves soros elnökségben az, hogy közelebb vigye Európát a békéhez”.
Az interjút itt nézheti vissza:
„Magyarország az EU soros elnöke. Terveinkről bővebben 20:00-kor, az M1-en” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor. Az interjút a mandiner.hu-n élőben követheti majd.
A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg:
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a magyar miniszterelnök hétfőn Brüsszelben tárgyalást folytatott Alexander De Croo belga kormányfővel.
A találkozó keretében a magyar miniszterelnök hivatalosan is átvette az Európai Tanács soros elnökségét a következő hat hónapra.
A megbeszélés után Orbán Viktor Sulyok Tamás köztársasági elnökkel együtt megtekintette a brüsszeli Magyar Ház nemrég felújított épületét, amely mostantól az elnökségi programok kiemelt helyszíne lesz.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar kormányfő Brüsszelben tárgyalt Alexander De Croo belga miniszterelnökkel.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
A francia elnök is elkezdett mozgolódni.
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
