A szálak egészen a Pentagonig érhetnek, a cél pedig nem volt más, mint Kína lehető leghatékonyabb akadályozása a járvány alatt.
Nyitókép: MTI archív
Újabb fizetett akció derülhet ki a Magyar Nemzet és az Origo cikkeiből, amelyeknél a baloldali médiumok és pártok ezúttal a kínai és orosz vakcinák elterjedését akadályozták. A koronavírus-járvány idején az említettek összehangolt kampányt folytattak a Sinopharm és a Sinovac oltóanyagokkal szemben. A legújabb bukásáért mindenki mást okoló Gyurcsány Ferenc 2021 elején egész pontosan petíciót indított azért, hogy hazánkban elérhetetlenek legyenek a kínai vakcinák, a Momentum és Fekete-Győr András pedig követelte, hogy a kínai vakcinával először a kormánytagok oltassák be magukat.
Ezt is ajánljuk a témában
Bajnai, Mesterházy, Lendvai, Schiffer, Szél, Hadházy, Fekete-Győr, Vona, Márki-Zay... – sorra vette az elbukott választások felelőseit Gyurcsány Ferenc. A legutóbbi kapcsán például közölte: „ha valamiért, a 2022-es Fidesz-kétharmadért én egyáltalán nem vagyok felelős”.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban mind a kínai Sinopharm, mind a Sinovac vakcináját hitelesítette, és felvette a Covid–19 elleni védőoltások listájára, miután a testület meggyőződött a szóban forgó oltóanyagok biztonságosságáról és hatásosságáról.
Ez az ügy már csak azért is izgalmas, mert a Reuters hírügynökség június 14-én tette közzé azt az oknyomozó összeállítást, amely szerint a Covid-járvány idején az amerikai védelmi minisztérium egy titkos módszerekkel lefolytatott kampány során igyekezett kétségeket ébreszteni a Kínából származó vakcinák és más életmentő segédeszközök biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatban. Ez az elemzés számos olyan, a pandémia idején Magyarországon megjelent, a kínai oltóanyagokat kritizáló cikket leplezett le, amelyek megrendelői között külföldi, leginkább amerikai szereplőket találhatunk.
Ezt is ajánljuk a témában
Halálos mellékhatásai lehettek az AstraZeneca vakcinájának, ki is vonták a forgalomból.
A közzétett iratok és adatok alapján az amerikai székhelyű szervezetektől komolyabb pénzügyi támogatásban részesültek olyan Magyarországon üzemeltetett médiumok, amelyek a járvány idejében és csúcspontján több, a kínai vakcina hatékonyságát és biztonságosságát kétségbe vonó írást tettek közzé. A 444 mögött álló Magyar Jeti Zrt.-nek 49 500 dollárt (18 millió forint) folyósított a Soros Györgyhöz köthető Open Society Institute,
a kiadó ráadásul a szintén tengerentúli Google Digital News Initiative Innovation Fund pályázata keretében részesült 32,2 millió forintban.
A Telex kiadója, a Van Másik Zrt. hasonlóképpen az amerikai külügyminisztérium által finanszírozott DRL-től (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) 740 000 dollár (270 millió forint) támogatáshoz jutott, és egyéb amerikai eredetű pénzügyi forrásokkal is kapcsolatban állt (Google Partner Project: 1 144 000 forint; Internationales Presse Institut: 8 033 000 forint).
A Covid Kínából jött, a vakcina is Kínából jött, ne bízz Kínában!” – az amerikai fegyveres erők kötelékébe tartozó személyek többek között ilyen üzeneteket terjesztettek a közösségi médiában.
Az eset nemcsak azért példaértékű, mert bizonyítékok vannak arra, ahogy amerikai szervezetek a magát függetlennek kikiáltó sajtótermékeket és baloldali pártokat pénzelnek azért, hogy befolyásolják a közvéleményt, de azért is, mert azóta több másik vakcinával kapcsolatban is felmerültek problémák. És ugye mondanunk sem kell, hogy ha nincs a fizetett ellenszél, talán az oltottak egy része is az egyébként megbízható oltásokat választja. A negatív hangvételű cikkek teljes listája az Origo oldalán található.
Ideje elfelejteni az Oroszország feldarabolásáról szőtt hagymázas terveket.
A magyar miniszterelnök Donald Trumppal, Elon Muskkal és Michael Waltzcal folytatott tárgyalást.
Csak úgy kíváncsiságból.
Sok elemző bízott hazánk leminősítésében, ám ez nem történt meg.
A dél-koreai puccskísérlet és a magyar államberendezkedési modell okán értekezik a The New York Times vendégszerzője a liberális világrend látványos hanyatlásáról.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
