Debrecenben és Nyíregyházán megint nyert a Fidesz, a kormánypárt emellett visszaszerezte Egert és Miskolcot is.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Öt évvel ezelőtt még csak 23 megyei jogú város volt az országban, akkor az ellenzék 9 ilyen településen győzedelmeskedett, míg a kormánypárt 14 nagyvárosban adott polgármestert.
2024-re a megyei jogú városok száma 25-re emelkedett, mivel időközben Baja és Esztergom is megkapta ezt a címet.
Nem sokkal 22:30 előtt három nagyvárosban hirdethettünk végeredményt: Hódmezővásárhelyen magabiztosan újrázott Márki-Zay Péter, Veszprémben ismét nyert a kormánypárti Porga Gyula, Békéscsabát pedig 61,73 százalékkal húzta be a fideszes támogatással induló Szarvas Péter, akinek egyébként a Hajrá, Békéscsaba nevű egyesülete a képviselő-testületben 8 helyet szerzett, ami 4 fideszes képviselővel stabil többséget eredményezhet.
2019-hez hasonlóan fideszes vezetésű maradt Kaposvár, Zalaegerszeg, Sopron, Nyíregyháza, Debrecen, Kecskemét és Székesfehérvár is.
A két déli nagyvárosban, Pécsen és Szegeden megőrizte pozícióját az ellenzéki Péterffy Attila és Botka László is. Szintén újrázik Szombathely élén a baloldali támogatással induló Nemény András. Tatabányán megint behúzta a teljes balodali-ellenzéki támogatással induló Szücsné Posztovits Ilona, a képviselő-testületben azonban nem lesz többsége. Nagyot nyert az érdi Csőzik László is, aki mos a Szövetség Érdért színeiben indult, és kapott 61 százalékot a Pest vármegyei nagyvárosban.
Hasonló módszerrel, egyesületi színekben nyerte meg a dunaújvárosi polgármester-választást az egykori jobbikos országgyűlési-képviselő, jelenlegi polgármester, Pintér Tamás. Nagykanizsán szoros versenyben várhatóan megnyeri a választást a teljes baloldali-ellenzéki támogatással induló Horváth Jácint.
Mindkét új megyei jogú városban, Esztergomban és Baján is a Fidesz jelöltje nyert, utóbbi településen az ex-momentumos Nyirati Klára regnálásának vetett véget a kormánypárti Kámánné Dr. Bari Bernadett.
Mindemellett van három olyan északkeleti nagyváros, ahol a Fidesz visszaszerezte a polgármesteri pozícióit: Miskolcon nem indult újra Veress Pál, a kormánypárti Tóth-Szántai József magabiztosan nyerte meg a borsodi megyeszékhely polgármesteri tisztségét.
Egerben ezzel szemben hiába indult újra Mirkóczki Ádám, a Jobbik egykori szóvivője vereséget szenvedett a fideszes Vágner Ákossal szemben. Emellett jó eséllyel behúzza a kormánypárt a nógrádi megyeszékhelyt is: Salgótarjánban Kreicsi Bálint 75 százalékos feldolgozottságnál ezer szavazattal vezet Huszár Mátéval szemben.
Külön említést érdemel a hármas versenyt hozó Győr, és a szoros kettős párharcot hozó Szolnok is. E két városban még nem dőlt el semmi, az eredményekről később számolunk be.
A 25 megyei jogú városból tehát összesen 21 városban hirdethetünk nem sokkal 11 óra után végeredményt: ebből 14-7 a Fidesz-ellenzék arány.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Őszintén beszámolt a koncepciójáról a magyar miniszterelnök.
Határokon átnyúló beruházásokkal erősödik Kelet-Magyarország regionális és országos gazdasági szerepe.
Lázár János ismertette az Alföld-program részleteit is.
„Öt órával rövidül majd le a Kárpátok lábáig tartó út – jól jön ez majd” – jegyezte meg a kormányfő.
A beruházás 2500 új munkahelyet teremt, és olyan high-tech termékek készülnek majd itt, amelyek az űr-, autó- és repülőgépiparban is kulcsszerepet játszanak.
Magyar Péter saját szakpolitikusa arról beszélt, hogy a Tisza szülészeteket záratna be.
Kínálatoldali ösztönzőkkel is támogatja az ingatlanpiacot a kormány.
Kapcsolódó cikkek a Választás 2024 aktában.
A leginkább csak egyetlen politikusra épített formációkra szinte senki nem volt kíváncsi június 9-én, de egyelőre egyikük sem adta fel.
Brutálisan megerősödött az Európai Parlamentben az ex-kisantant, emellett is vannak hatalmas vesztesek és óriási nyertesek is. Kiszámoltuk, mutatjuk!
A bizottsági helyek kiosztásánál is kiderült: semmibe veszik a konzervatív szavazókat. Megint. Kiszámoltuk, megmutatjuk – vajon hány jobboldali szavazó kell ahhoz, hogy ugyanannyit „érjen” a szava, mint egy balos voksolónak?
