Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk az édesszájúaknak, mutatjuk, mennyivel drágulhat a csokoládé

Nyitókép: Camille Delbos/Getty Images

Eddig soha nem tapasztalt mértékben, négyszeresére emelkedett egy év alatt a kakaó világpiaci ára. Míg az elmúlt években stabilan 3000 dollár körül mozgott a világ legnagyobb árupiacain a csokoládé legfontosabb alapanyaga, addig idén áprilisban már a 12 ezer dollárt is elérte az árfolyam. Nem csak a rekordmértékű áremelkedés borzolja a piaci szereplők kedélyét, hanem a nagy kilengések is: a 12 ezer dolláros rekordár után röviddel 9000 dollárra csökkent az árfolyam, majd ismét emelkedett.

A hullámvasútra került kakaópiac elsősorban a klímaváltozás számlájára írható és a termelők alulfinanszírozottsága is odavezetett, hogy a fogyasztóknak hamarosan jóval többet kell fizetniük kedvenc csokoládéjukért.

Mi történik a csokoládé lelkével?

A világ kakaótermésének 70 százalékát két meglehetősen szegény és instabil nyugat-afrikai ország, Ghána és Elefántcsontpart adja. A kakaóültetvényeket kisgazdálkodók művelik, akik elképzelhetetlen szegénységben élnek. Gyakoriak az erdőirtások és a gyermekek dolgoztatása az ültetvényeken.

A több évtizedes kakaóültetvények elöregedtek, nem ellenállók a klímaváltozás hatásainak, ráadásul egyre gyorsabban terjed a kakaóbabot támadó vírusos betegség. Emiatt a hozamok a korábbi hektáronként 1,3 tonnáról idén visszaestek 500-600 kilogrammra.

Az ültetvények modernizálására még sosem került sor, és a gazdálkodóknak önerejükből esélyük sincs a létfontosságú beruházásokra.

Átrajzolja a világ kakaótérképét az árrobbanás

A korábban nem tapasztalt árrobbanás és a kiszámíthatatlanság oka tehát elsősorban a kínálat jelentős hiánya. 

A szűkös készletekre pedig lecsaptak a spekulánsok és a kereskedők is, előbbiek érdemben hozzájárultak a rekordmértékű áremelkedéshez, míg utóbbiak minél nagyobb készleteket próbálnak felhalmozni, mivel 

– írja a Financial Times. A kínálat olyan szűkös, hogy Ghána és Elefántcsontpart a már leszerződött kakaómennyiséget sem tudja előteremteni, a hiányzó mennyiség összértéke eléri a 600 millió dollárt.

A brit üzleti lap szerint a súlyos piaci zavar átrajzolja a világ kakaótérképét. A növény termesztésére csak a trópusi éghajlati övben van lehetőség, ahol egész évben magas a hőmérséklet és a páratartalom, valamint sok csapadék hullik. A kakaó rendkívül érzékeny a hőmérséklet ingadozására és a kevés csapadék is károsítja, vagyis az éghajlatváltozás hatása rendkívül súlyosan érinti az ültetvényeket.

A ghánai és elefántcsontparti kakaóválság következményeként több trópusi ország, például Ecuador óriási ültetvénytelepítésekbe kezdett. 

A Nemzetközi Kakaó Szövetség (ICCO) jelentése szerint a következő kakaószezonra vonatkozó előrejelzéseket leghamarabb szeptemberben lehet megbecsülni, mivel – megbízható statisztikák hiányában – 

Óvatos becslések szerint akár harmadával is csökkenhet a kínálat, miközben a globális kereslet folyamatosan nő.

Mire számíthatnak a magyar csokoládéfogyasztók?

A kakaóvidékeken egyáltalán nem dolgozzák fel a növény termését, a kakaóbabot a kereskedők felvásárolják a kistermelőktől, majd értékesítik a világ legnagyobb csokoládégyárainak Európában és Észak-Amerikában. 

A gyártók egyelőre a korábban felhalmozott készleteiket dolgozzák fel, de már láthatók a következményei a kakaóválságnak:

• megjelent a zsugorinfláció,
• sok csokoládé receptje megváltozott, kevesebb kakaóval készül,
• egyre több a „buborékos” csokoládé, amelyben több a levegő és kevesebb az összetevő,
• a fogyasztói árak emelkedésnek indultak.

Mivel nem lehet tudni, hogy a gyártók és a kereskedők milyen új szerződéseket kötnek a következő hónapokban, és elsősorban az összetevők és a csokoládétípusok megváltoztatásával próbálják jelenleg kezelni a kínálati hiányt, ezért egyelőre nehéz megbecsülni, a fogyasztóknak mekkora drágulással kell szembenézniük.

Az áremelkedés a minőségibb, sok kakaót tartalmazó édességeket kiemeltebben érinti, mint a több tejjel, cukorral és adalékanyagokkal készült csokoládékat.

Az árak pedig tartósan magas tartományban stabilizálódhatnak idővel, mivel a 12 ezer dollárt is elérő kakaóárakból mindössze 2500 dollár jut a szegény afrikai kistermelőknek, az összeg ráadásul az árrobbanás óta ekkora, előtte 1500 dollár volt. Ez pedig a tisztességes megélhetéshez sem elegendő, ezért az ültetvények modernizálására remény sincs. Így a globális kakaókereskedelem nyertesei a felvásárlók és a spekulánsok, akik érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy több ezer dollárt nőjenek a világpiaci árak.