Az állami szerepvállalás erősödésével lehetővé válnak olyan stratégiai jelentőségű infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések, amelyek sikeresen erősíthetik a beutazóforgalmat.
Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP
A fővárosi repülőtér az ország elsődleges kapuja, 2023-ban a külföldi látogatók többsége repülőgéppel érkezett. A magyar turizmus elsőrendű stratégiai célja hazánk elérhetőségének fejlesztése. A Budapest Airport többségi állami tulajdonba kerülésével jelentős, a magyar turizmus nemzetközi pozícióját nagymértékben erősítő infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések valósulhatnak meg. A budapesti repülőtér hazatért – írta pénteki közleményében a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
Közölték: 2023 lett az új rekordév az ágazat hazai történetében, és a turizmus idén is repülőrajtot vett. Ehhez nagymértékben járult hozzá, hogy már tavaly szinte visszaépült a nemzetközi beutazóforgalom.
Külföldről 2022-höz képest 18 százalékkal több, 7,1 millió vendéget fogadtunk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint
A tőlük származó 19,7 milliós vendégéjszaka-forgalom több mint 12 százalékkal növekedett 2022-höz képest. A bővülési ütem idén tovább folytatódott, az év első 5 hónapjában keletkezett 7,2 milliós nemzetközi vendégéjszaka-szám már a tavalyit is közel 12 százalékkal múlta felül. A beutazások erőteljes visszaépülésében nélkülözhetetlen szerepet játszott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – tartalmazza a közlemény.
Az MTÜ felhívja a figyelmet arra, hogy a legtöbb vendégéjszakát azokban a hazai desztinációkban – Budapest, Balaton, Debrecen és térsége – regisztrálták a szálláshely-szolgáltatók, amelyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek.
„A Magyar Turisztikai Ügynökség üdvözli a reptér visszaszerzését. A monopolhelyzetű repülőtér többségi állami tulajdonba vétele kiemelt turizmusszakmai stratégiai lépés. Az MTÜ távlati célja, hogy 2030-ig hazánk elérje a legalább 20 milliós éves vendégszámot és az évi 50 millió vendégéjszakát. Az ágazat így eurómilliárdokkal javíthatja hazánk devizaegyenlegét, miközben GDP-hozzájárulása eléri legalább a 16 százalékot. Ennek biztosításához elengedhetetlen lépés volt a BUD Airport állami tulajdonba vétele, ami mértékben erősíti a magyar turizmus nemzetközi pozícióját” – emelte ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatóságának elnöke a közlés szerint.
Jelenleg a Liszt Ferenc reptéren keresztül több mint 130 légikikötővel áll közvetlen összeköttetésben hazánk, és több mint 40 légitársaság járatai állnak a nemzetközi utazók rendelkezésére
Az MTÜ folyamatosan együttműködik az európai útvonalhálózaton üzemelő légitársaságokkal, ezzel is ösztönözve a járatindításokat, a meglévő összeköttetések sűrítését, megtartását. Az állami szerepvállalás erősödésével lehetővé válnak olyan stratégiai jelentőségű infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések, amelyek sikeresen erősíthetik a beutazóforgalmat.
A repülőtér visszaszerzésével 2024-ben újraindulhatnak a 2019-ben már kiépült közvetlen járatok az amerikai és más távoli, nyugati és keleti nagyvárosokkal
A közvetlen nemzetközi járatnyitások pozitív hatása már látszik is, hiszen az idén áprilisi kínai járatnyitásnak köszönhetően Kínából 400 százalékos volt a vendégforgalom-növekedés tavaly a megelőző évhez képest – olvasható az összegzésben.
(MTI)
A kínai élelmiszer-kiszállítási óriás, a Meituan drónszolgáltatásával forradalmasítja a turisták ellátását a nagy falnál. Az eszközök nemcsak ételt és italt, de akár gyógyszereket is szállítanak.
Ezek voltak idén a Mandiner legolvasottabb cikkei.
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.
Óriási változás állt be január óta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közhangulatban.
