Ennek rengeteg magyar fog örülni: újabb városok érhetők el közvetlenül a budapesti repülőtérről
Olaszország felé az idei téli szezonban még az Egyesült Királyságnál is szélesebb kínálat áll rendelkezésre.
Az állami szerepvállalás erősödésével lehetővé válnak olyan stratégiai jelentőségű infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések, amelyek sikeresen erősíthetik a beutazóforgalmat.
Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP
A fővárosi repülőtér az ország elsődleges kapuja, 2023-ban a külföldi látogatók többsége repülőgéppel érkezett. A magyar turizmus elsőrendű stratégiai célja hazánk elérhetőségének fejlesztése. A Budapest Airport többségi állami tulajdonba kerülésével jelentős, a magyar turizmus nemzetközi pozícióját nagymértékben erősítő infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések valósulhatnak meg. A budapesti repülőtér hazatért – írta pénteki közleményében a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
Közölték: 2023 lett az új rekordév az ágazat hazai történetében, és a turizmus idén is repülőrajtot vett. Ehhez nagymértékben járult hozzá, hogy már tavaly szinte visszaépült a nemzetközi beutazóforgalom.
Külföldről 2022-höz képest 18 százalékkal több, 7,1 millió vendéget fogadtunk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint
A tőlük származó 19,7 milliós vendégéjszaka-forgalom több mint 12 százalékkal növekedett 2022-höz képest. A bővülési ütem idén tovább folytatódott, az év első 5 hónapjában keletkezett 7,2 milliós nemzetközi vendégéjszaka-szám már a tavalyit is közel 12 százalékkal múlta felül. A beutazások erőteljes visszaépülésében nélkülözhetetlen szerepet játszott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – tartalmazza a közlemény.
Az MTÜ felhívja a figyelmet arra, hogy a legtöbb vendégéjszakát azokban a hazai desztinációkban – Budapest, Balaton, Debrecen és térsége – regisztrálták a szálláshely-szolgáltatók, amelyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek.
„A Magyar Turisztikai Ügynökség üdvözli a reptér visszaszerzését. A monopolhelyzetű repülőtér többségi állami tulajdonba vétele kiemelt turizmusszakmai stratégiai lépés. Az MTÜ távlati célja, hogy 2030-ig hazánk elérje a legalább 20 milliós éves vendégszámot és az évi 50 millió vendégéjszakát. Az ágazat így eurómilliárdokkal javíthatja hazánk devizaegyenlegét, miközben GDP-hozzájárulása eléri legalább a 16 százalékot. Ennek biztosításához elengedhetetlen lépés volt a BUD Airport állami tulajdonba vétele, ami mértékben erősíti a magyar turizmus nemzetközi pozícióját” – emelte ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatóságának elnöke a közlés szerint.
Jelenleg a Liszt Ferenc reptéren keresztül több mint 130 légikikötővel áll közvetlen összeköttetésben hazánk, és több mint 40 légitársaság járatai állnak a nemzetközi utazók rendelkezésére
Az MTÜ folyamatosan együttműködik az európai útvonalhálózaton üzemelő légitársaságokkal, ezzel is ösztönözve a járatindításokat, a meglévő összeköttetések sűrítését, megtartását. Az állami szerepvállalás erősödésével lehetővé válnak olyan stratégiai jelentőségű infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések, amelyek sikeresen erősíthetik a beutazóforgalmat.
A repülőtér visszaszerzésével 2024-ben újraindulhatnak a 2019-ben már kiépült közvetlen járatok az amerikai és más távoli, nyugati és keleti nagyvárosokkal
A közvetlen nemzetközi járatnyitások pozitív hatása már látszik is, hiszen az idén áprilisi kínai járatnyitásnak köszönhetően Kínából 400 százalékos volt a vendégforgalom-növekedés tavaly a megelőző évhez képest – olvasható az összegzésben.
(MTI)