200 éve született Budapest vőlegénye, a kockás báró
2024. június 20. 09:32
Podmaniczky Frigyesnek köszönhetjük a budapesti csatornázást, a rakpartokat és a Nagykörút létrejöttét. Kétszáz éve látta meg a napvilágot a bohém báró.
Krúdy Gyula, a híres író egyenesen Budapest vőlegényének nevezte a halála után. Kétségtelen, sosem házasodott meg és a magyar fővárosra valóban szerelmeként tekintett. Podmaniczky Frigyes 1824. június 20-án született Pesten, s ha a történelem nem szól közbe, akkor talán az arisztokraták „unalmas” életét éli, lóversennyel, agárfuttatással. A jogásznak tanuló ifjú azonban 1848-ban szembe találta magát a történelemmel. Kitört a magyar szabadságharc és Podmaniczky számára nem volt kérdés, hogy fegyvert ragad. A huszárokhoz került, majd a levert forradalom után közlegényként sorozták be az osztrák seregbe.
Kmety György még megmutatta, milyen lehetőségek rejlenek a magyar honvédségben, ám ekkorra a nagyhatalmak már döntöttek a magyarság sorsa fölött – akkor éppen orosz beavatkozás formájában.
Pokoli időszak volt mindez az életében, így miután leszerelhetett, az utazásba és az írásba menekült. Járt Oroszországban, Dániában, Svédországban, az úti élményeit pedig könyv formájában is megjelentette, s különösen a hölgyek körében lett népszerű.
Mindamellett Mikszáth Kálmán később úgy nyilatkozott, Podmaniczky nem volt kiemelkedő író. Ha az nem is, várospolitikusként maradandót alkotott, nem túlzás, hogy neki köszönhetjük azt, ahogyan a magyar főváros jelenleg kinéz. 1873-ban lett a Közmunkatanács alelnöke, a szervezet pedig az immár egyesített főváros fejlesztéséért felelt. Podmaniczky pedig nem tétlenkedett. Nem kevesebbet, mint a város csatornahálózatát, a Nagykörutat, a kiépített dunai rakpartot köszönhetjük a munkásságának. Mellette színházrajongóként elvállalta a Nemzeti Színház és az Opera intendánsi feladatait is. Ő volt például, aki elérte, hogy a Nemzeti Színházban a földszinten ne csak állóhelyek legyenek, hanem le is tudjon ülni a publikum.
Podmaniczkyt a legtöbben kedvelték, részben azért, mert mindenkihez volt egy kedves szava, ugyanakkor határozottan képviselte a véleményét, másrészt pedig kedvelték a bohém alkatáért is. A báró ugyanis kockás felöltőkben járt, a gomblyukában hatalmas piros rózsát hordott kiegészítőnek és szinte sosem hagyta el a várost, csak elvétve járt nyaralni. 1895 nyarán mégis így tett, hetekig nem látták a pestiek.
Mikor aztán visszatért és megdicsérték, hogy látszik, hogy kipihente magát, a következőt válaszolta: „Valóban? Pedig olyan sokáig nem láttam Budapestet!”
Podmaniczky emberségére jellemző, hogy amikor a szabadságharcos Révay Simon idős özvegye, arra kérte, hadd maradhasson az apró kis pesti házában, amíg él, s ne bontsák le az épülő nagy bérházak miatt, Podmaniczky írásba adta, amíg az özvegy él, a kicsi házhoz senki sem nyúlhat a főváros részéről.
Podmaniczky egy három szobás lakásban élt, reggel korán kelt és általában a Petőfi kávéházban reggelizett. Utána a város ügyeit intézte, ebédelni pedig a legtöbbször a Pannónia étterembe járt. Estig dolgozott a hivatalban, majd hazament, megivott egy pohár kakaót és tíz óra után már aludt is. És ez így ment hosszú éveken keresztül. Podmaniczky Frigyes végül hosszú életet kapott a sorstól és 1907-ben, 83 éves korában aludt el örökre. Mikor meghalt, sokan azt gondolták, nem kell róla utcát elnevezni, hiszen már évtizedekkel korábban megtörtént. Igen ám, de a
ma is létező Podmaniczky utcát nem róla, hanem a nagybátyjáról nevezték el, aki hatalmas földterületet adományozott a városnak a Városliget környékén.
Podmaniczky Frigyest aztán elfelejtette a világ, 1945 után, a kommunista rendszerben fel sem merülhetett az életműve, a rendszerváltás után aztán már teret neveztek el róla Budapesten. A bohém báró tett annyit a fővárosért, hogy megragadjon a neve az emlékezetben.
A HVG információi szerint Karácsony Gergely hiába hívott össze frakcióközi egyeztetést, a képviselők szinte egyetlen kérdésben sem jutottak megállapodásra, csupán irányokat szabtak meg, amelyek mentén szerintük a város működőképes marad.
„Ezúton is »köszönjük neki«, hogy részt vett önkormányzatunk működésében, de mi jobban örülünk neki, ha ebből kimarad a továbbiakban” – írta a Kétfarkú Kutya Párt.
p
1
0
7
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 92 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
civilina-2
2024. június 20. 10:51
Sajnos a mai kor főpolgármestereiben Podmanicky Frigyes szikrája sincs meg. Tarlós legalább elkötezett volt, de a másik két díszpéldány Budapest szégyenei. Igaz, a lakói zöme is teherként élné meg a polgári értékeket, így aztán nincs bennük igény sem egy példamutató vezetőre. Budapest a "mocskos FIDESZ "14 éve alatt sokkal többet fejlődött, mint a kommunisták 45 és az utódaik 12 éve alatt összesen. Hogy nem sül le a pofájukról a bőr, szégyentelenek! A buta nyírtassi, ahelyett, hogy kihasználná a fejlődésre alkalmas helyzetet, és ő is egy jó főpolgármester lenne, mindenre csak nemet mond. Hol lenne a város, ha Podmanicky így viselkedett volna?! Az ő ideje alatt a város pénzügyileg stabil volt, egy fillér sem hiányzott a kasszából.