Nem az 56 utáni megtorlós-vérengzős kor volt ez, hanem már az a Magyarország, melyhez a mai közelebb van, mint az 56 utáni vérengzős.
Nyitókép: Képernyőfotó
„Volt szerencsém látni Lukácsy György és Nagy Anikó Mária filmjét, az 1968 - Egy szerelem rekonstrukciója című alkotást. A sztori annyi, hogy egy fiatal srác beleszeret a brit követség egyik gépírónőjébe, minek jussa, mindenféle vicces (valójában kurva nyomasztó) kacskaringókkal, nyolc havi sitt lett, mert kellett valami koncepciós per a kiemelkedő év miatt. A sztori lényege azonban az, hogy mindenki aljas áruló, de a piti fajtából.
Nem az 56 utáni megtorlós-vérengzős kor volt ez, hanem már az a Magyarország, melyhez a mai közelebb van, mint az 56 utáni vérengzős, hiába volt ez utóbbi időben közelebb.
A film amúgy olyan játékfilmelemekkel tűzdelt dokumentumfilm, mely egy metanarratív werkfilm-keretbe van helyezve, és ilyet még nem láttam. Egy nyomozás, a főszereplő maga az a bácsi, akivel naiv fiatalon jól kibsztak, és a castingtól az olvasópróbákon át a jelenetfelvételekig ott van, és magyarázza, hogy is volt valójában, aztán az őt játszó fiatal színésszel elkezdik kinyomozni, mi lett az angol gépírónővel. A film úgy készült, hogy nem volt megírva a vége, lévén a rekonstrukció folyamata a film maga.
Nézzétek meg, tanulságos.”
Ezt is ajánljuk a témában
Miről szól az idén kirobbant nagy eutanázia-vita? Miért nem tud „a ma embere” egyszerre két borzalom miatt búslakodni? Melyek 2023 legfontosabb könyvei? Kik azok a „filozófiai zombik”? Nagyinterjúnk.
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
A nácik a jogot az áldozatok ellen, az elkövetők oldalán használták fel - hangzott el az MCC erdélyi konferenciáján.
II. András királyunk kiváltságlevele az Aranybulla és a Szent Korona együttes jelentőségéhez mérhető a szászok tudatában, mondja el a Tringli István történész a Mandinernek.
Visszaviszik a „helyére”.
Jó hír érkezett Magyarország számára.
Milyen csodás ez a nap.
