Egy algoritmus meglehetősen nagy pontossággal lőtte be a személyek ideológiai nézeteit.
Nyitókép: humanoid robotok (illusztráció) (Fotó: GettyImages)
Nem újdonság, hogy egyre több veszélyt hordoz magában a mesterséges intelligencia (MI), de mindig újabb és újabb kockázati tényezők merülnek fel az MI alkalmazása kapcsán.
Legutóbb az American Psychologist folyóiratban publikáltak egy olyan tanulmányt, amely szerint a mesterséges intelligencia, az arcfelismerő technológiával karöltve, már a politikai hovatartozásunk feltérképezésére is alkalmas.
A kutatók a kísérleteket megelőzően 591 személlyel töltettek ki egy kérdőívet, amelyből politikai orientációjukra is fény derült.
A résztvevők arcát ezek után egy mesterséges intelligencia-algoritmusba szkennelték, amelynek épp az volt a feladata, hogy az arcok alapján a személyekről megmondja mely politikai oldalhoz húznak.
Az eredmények szerint pedig
az algoritmus pedig meglehetősen nagy pontossággal lőtte be a személyek ideológiai hovatartozását.
Amikor pedig a rendszerbe további adatokat, így a résztvevők nemét, életkorát és az etnikai hovatartozását is betáplálták, még pontosabb eredmények születtek.
A kutatók a kísérlet előtt tanulmányozták a legliberálisabb és legkonzervatívabb résztvevők arcvonásait, és ezt beépítették tanulmányukba azzal a megállapítással, hogy a liberálisok és konzervatívok arcmorfológiája eltérő.
Az eddig ismeretlen terepnek számító MI veszélyeire már az Európai Unió is felfigyelt és az európai uniós választások kapcsán egyre nagyobb figyelmet szentelnek a különböző befolyásolási kísérletekre, amelyek fő forrása a politikai eszközként is használható mesterséges intelligencia.
Az Európai Parlament márciusban már el is fogadta az első MI-jogszabályt, amelynek célja
megvédeni többek között a demokráciát és az európai szuverenitást a mesterséges intelligenciától.
Az MI-t már többek között az MTV egyik adásában is használták, a Duna TV tudományos-ismeretterjesztő műsorába,a, a Deltába egymesterséges intelligencia segítségével megalkotott műsorvezető mutatkozott be nemrég.
Hogy kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától, arra Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Társadalom és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének vezetője a Mandinernek azt mondta:
„Jelenleg a paradigma olyan fázisában vagyunk, hogy
még nem látható, milyen következményei lesznek az MI egyre nagyobb térhódításának közép- és hosszútávon”
A kérdés téma lesz a világ legfejlettebb országainak csúcstalálkozóján, a G7-en, A világ vezető gazdaságainak ugyanis komoly kihívást jelent a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése, és a technológiával való visszaélés veszélye.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Az Egyesült Államokban legutóbb egy tinédzser halálát kérték számon a mesterséges intelligencián! Az AI veszélyei egyre fenyegetőbbek.
Aztán jött a kijózanító felismerés.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
