EP-választás 2024: Merre tovább, Európa?
Hogyan szavazunk júniusban? Miről szól ez az egész? Összeszedtük, mit érdemes tudni a 2024-es az EP-választásról.
Az EP-képviselők felvennék a deepfake és a mesterséges intelligencia elleni harcot.
Nyitókép: Getty Images / gopixa
Ahogy közeledik az európai parlamenti választás dátuma, úgy szentelnek egyre nagyobb figyelmet az unió szervei a választások befolyásolásának kérdésének. Az utóbbi években egyre fejlődő mesterséges intelligencia vált a dezinformáció egyik újabb forrásának.
Az Európai Parlament tagjai között egyre nagyobb aggodalom a mesterséges intelligencia (MI) által generált dezinformációs céllal létrehozott EU-ellenes tartalmak miatt.
Az Európai Bizottság márciusban ajánlott intézkedéseket tett közzé a havonta több mint 45 millió uniós felhasználóval rendelkező digitális platformok számára „a választások integritását befolyásoló rendszerszintű online kockázatok mérséklése érdekében”. Emellett számos platform elkötelezte magát az EU dezinformációs magatartási kódexe mellett, hogy „szolgáltatásaikban mind a félretájékoztatás, mind a dezinformáció ellen fellépnek” – mondta a Bizottság szóvivője.
Az Európai Bizottság, a szóvivő elmondása szerint arra számít, hogy a főbb dezinformációs narratíváknak nagyon nemzeti és helyi árnyalatokkal fognak rendelkezni az uniós tagállamokban.
Ezt is ajánljuk a témában
Hogyan szavazunk júniusban? Miről szól ez az egész? Összeszedtük, mit érdemes tudni a 2024-es az EP-választásról.
Az uniós tagállamok korábbi választásait tanulmányozó szakértők megjegyezték, hogy a dezinformáció többféle formában is megjelenhet, a fő narratívák az éghajlatváltozásra, a bevándorlásra és Ukrajna támogatására és Oroszország megítélésére irányulhatnak.
„Tekintettel az uniós választások nagyon sajátos jellegére, úgy véljük, hogy a helyzet a legtöbb esetben nemzeti szinten lesz problémás” – mondta Tommaso Canetta, az Európai Digitális Médiafigyelő Intézet (EDMO) tényellenőrzési igazgatóhelyettese az Euronewsnak.
Roberta Schmid, az amerikai NewsGuard nevű, híroldalakat értékelő cég németországi és osztrák ügyvezető szerkesztője egyetért azzal, hogy az ukrán menekültekkel és az éghajlat-változási politikával kapcsolatos álhírek valószínűleg elterjednek. Schmid szerint a Deepfake hangfelvételek jelentik a legnagyobb veszélyt az európai demokráciára. „A deepfake technológia már jó ideje létezik. A nagy különbség az, hogy egyre jobbak és jobbak.
És most már vannak olyan deepfake felvételek, amelyek valóban meggyőzők”
– mondta.
A európai parlamenti frakciókat alkotó legtöbb európai politikai párt aláírta a választásokra vonatkozó magatartási kódexet, amelyben vállalják, hogy „tartózkodnak a félrevezető tartalmak előállításától, felhasználásától és terjesztésétől” – tette hozzá.
A mesterséges intelligencia által táplált jelenségek egyike, amely egyre nagyobb aggodalomra ad okot, a női jelöltek ellen bevetett pornográf deepfake videók létrehozása. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is áldozatul esett ennek, és 100 ezer eurós kártérítést követel.
Ezt is ajánljuk a témában
A politikusokat is utolérte a deepfake videók ijesztő világa.
Habár az Európa Unióban nincs jelentős saját fejlesztésű mesterséges intelligencia az Európai Parlament márciusban már el is fogadta az első AI-jogszabályt. A jogszabály célja védeni többek között a demokráciát és az európai szuverenitást a mesterséges intelligenciától.
Az új szabályok tiltják az olyan MI-alkalmazásokat, amelyek sérthetik az állampolgárok jogait. Ilyen például az érzékeny személyes adatokon alapuló biometrikus kategorizálás vagy az arcfelismerő adatbázisok létrehozása olyan arcképek felhasználásával, amelyeket az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan töltenek le.
Tiltják továbbá a munkahelyen és az iskolákban gépi érzelemfelismerő rendszerek alkalmazását, az állampolgárok mesterséges intelligencia révén történő, társadalmi hovatartozásukra, vagy előélükre alapozott kockázati besorolását, valamint az olyan rendszerek használatát, amelyek képesek befolyásolni az emberek viselkedését, vagy a sebezhetőségüket használják ki.
Az általános célú mesterségesintelligencia-rendszereknek és az általuk használt MI-modelleknek átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük, többek között az uniós szerzői jognak és a képzéshez használt tartalmak részletes összefoglalóinak közzé kell tenni. A nagyobb teljesítményű, rendszerkockázatot jelentő MI-modellekre további követelmények vonatkoznak, többek között a modellértékelések elvégzése, a rendszerkockázatok értékelése és mérséklése, valamint az incidensekről való jelentéstétel.
Ezt is ajánljuk a témában
EP-képviselőknek nem tetszik, hogy nagy nemzetközi cégek olyan felületeken, csatornákon hirdetnek, amelyek oroszbarát narratívát közvetítenek.
***