Erőltetett, szakmaiatlan cikkekkel és elemzésekkel próbálja elhitetni a baloldal, hogy még mindig rekordmértékben emelkednek hazánkban az árak, az alacsony infláció csak a „bázishatás” miatt alacsony. Pedig az árak valóban csökkennek, nem is akárhogy.
Nyitókép: Tatiana Andrianova/Getty Images
Ismét az inflációs adatokkal próbál manipulálni a baloldal, élén a baloldali sajtóval. Áprilisban 3,7 százalékos drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal éves összevetésben. A baloldali holdudvar, beleértve a 2008-ban egyértelmű kudarcot vallott balliberális gazdaságpolitikát éltető közgazdászok és az őket kiszolgáló „szaksajtó” ennek ellenére rendre azt próbálják bizonygatni – és ezzel félrevezetni az embereket –, hogy az árak még megállíthatatlanul emelkednek, mindössze a „bázishatás” miatt alacsony az infláció.
A valóság ezzel szemben az, hogy a rekord magas tavalyi éves áremelkedéshez képest már a legtöbb ember csökkenő tendenciát tapasztalhat a mindennapokban.
A baloldali közgazdászok és a baloldali sajtó az infláció megfékezésének módjára továbbra is a bukott balliberális gazdaságpolitika elavult mantráit szokta erőltetni: a magas kamatokat, a béremelkedés megfékezését, ezáltal a fogyasztás bezuhanását. Hiába bizonyította az elmúlt évek magunk mögött hagyott inflációs válsága is, hogy az életszínvonal mesterséges csökkentése és a családok elszegényítése nem fékezi meg az árak emelését és a nagyvállalatok rekord magas profitját sem akadályozza meg, sőt, inkább támogatja.
Ezt is ajánljuk a témában
Éves alapon már csupán egy százalékkal nőttek az élelmiszerárak a KSH friss adatai szerint – a múlt hónapban pedig az árak összességében csak 3,7 százalékkal emelkedtek. A havi adatok a bázishatások miatt hullámzóan alakulhatnak, de éves átlagban az idén 5 százalék alatt maradhat az infláció – értékeli a mai adatokat a Makronóm Intézet szakértője.
Legutóbb Azénpénzem.hu félrevezető cikkében olvashatunk egy szakmaiatlan és erőltetett magyarázatot arról, hogy bizony az alacsony infláció ellenére még most is brutális drágulás tapasztalható. Erre az a magyarázat, hogy a jogosítvány, a temetés és a fodrász sosem volt még ilyen drága.
A cikk szerzője azt ugyanakkor elfelejti megemlíteni, hogy míg az emberek nem járnak minden nap fodrászhoz, és a jogosítványt is általában egyszer fizetik ki, élelmiszert minden nap vásárolnak. A félrevezető, szakmainak álcázott elemzés ugyan rámutat, hogy a ruházat és a szállodai szoba ára csökkent, de az élelmiszerek közül egyedül a marhahúsról tesz említést, aminek az ára emelkedett.
Az élelmiszerek ára jelentősen csökken immár több mint egy éve, így az emberek a mindennapokban inkább árcsökkenést tapasztalnak, mintsem áremelkedést,
ám ez valamiért kimaradt az említett cikkből. Erre az lehet a magyarázat, hogy az élelmiszerárak jelentős mérséklődésével nehezen lehetne elhitetni, hogy még mindig tombol az infláció.
A legtöbb háztartás csökkenő árakkal szembesülhet az üzletekben. Ahhoz, hogy a háztartások árcsökkenést érzékeljenek nem kell megjelennie a deflációnak, az infláció mértéke számos termék és szolgáltatás árváltozásának átlaga. Az inflációs kosár tartalmaz olyan árucikkeket, amelyeket minden nap fogyaszt a legtöbb ember, például a kenyér, és tartalmaz olyan szolgáltatásokat, mint a jogosítvány megszerzésének költsége vagy a múzeumi belépő, amelyekre a háztartások nem költenek minden nap.
Áprilisban tehát összességében 3,7 százalékkal drágult az élet. Pontosan ekkora kiadásnövekedést azok a háztartások tapasztalhatnának, amelyek a múlt hónapban múzeumban, szállodában is jártak, mindenből ettek és ittak, temetkeztek, megtanultak vezetni, babakocsit vásároltak, dohányoznak, autóval járnak, emellett társasházban élnek.
Mindez tehát valóban életszerűtlennek tűnik, mivel – hasonlóan Azénpénzem.hu elemzéséhez – nem veszi figyelembe a háztartások eltérő fogyasztási szokásait, amelynek lekövetésére csak az érintett háztartás képes, a statisztikai hivatalok viszont nem.
A Központi Statisztikai Hivatal számos termék és szolgáltatás fogyasztói árát közli, havi bontásban, így mindenkinek lehetősége van megnézni, az egyéni igényeit kielégítő termékek és szolgáltatások ára nőtt, vagy csökkent. A legtöbb magyar háztartás élelmiszerre költ a legtöbbet.
Az élelmiszerek ára a KSH szerint 1 százalékkal emelkedett egy év alatt. A cukor árának 30 százalék feletti emelkedése nélkül élelmiszerár-csökkenést jegyzett volna a hivatal.
A cukor fogyasztói árát a világpiaci spekuláció határozza meg, és a nagy cukornádtermő vidékek terméskilátásai mozgatják. Az elmúlt egy évben az El Niño jelenség keltett globális aggodalmat a főként brazil és indiai ültetvényeken. Az éghajlati jelenség hatása csökkent, megszűnőben van, a cukornádtermő vidékeken pedig csapadékosabbra fordult az időjárás. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) cukorárindexe második hónapja csökken. A nemzetközi szervezet ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a kedvező terméskilátások mellett a nyersolaj világpiaci árának változása nagyobb keresletet indított be a bioetanol iránt, amely érinti a cukor iránti keresletet. Ez pedig lassabb árcsökkenést vetít előre. Mindez a magyar fogyasztók számára azt jelenti, a kristálycukor ára várhatóan ezen az árszinten stabilizálódik. A nagy üzletláncokban jelentősen eltérő cukorárakkal találkozhatunk, kilogrammonként 400-700 forint között kapható.
Az élelmiszerárak összességében tavaly január óta folyamatosan csökkennek. Ennek oka részben a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci árának jelentős visszaesése, részben a kormány infláció ellen meghozott intézkedései.
A tavaly januári árcsúcs óta legjelentősebben a trappista sajt ára esett vissza, jelenleg annyiért lehet kapni, mint két évvel ezelőtt. A legtöbb élelmiszer most a 2022-es árakon szerezhető be, és a csökkenés továbbra is tart, mindössze néhány termékcsoport kivételével, de jelentős drágulást a cukor kivételével nem tapasztalhatunk.
Az élelmiszerek árának jelentős csökkenése az alapvetőnek számító termékek többségénél jelentős:
A háztartások kiadásait érdemben csökkentette a közösségi közlekedésben bevezetett új tarifarendszer, elsősorban az ország- és vármegyebérletek bevezetésének, valamint a fiatalok és az idősek ingyenes utazásának köszönhetően.
Ezt is ajánljuk a témában
Több mint 30 százalékkal nőttek a bérleteladások.
Szintén jelentősen csökkentek a rezsiköltségek, noha a többség a rezsicsökkentésnek köszönhetően elkerülte az elszálló piaci árak jelentette óriási pluszkiadást.
Az élelmiszerek közül a cukor kivételével kiugró áremelkedést nem tapasztalhattak a fogyasztók. A korábban ársapkás termékek közül a csirkemellfilé ára 10 százalék alatti mértékben drágult, jelentősebben a sertéscomb ára emelkedett, 15 százalék körüli mértékben. Ezzel szemben az étolaj és a finomliszt most olcsóbb, mint 2021 őszén, és a 2,8 százalékos UHT tej is pártíz forinttal haladja meg az árstopos árat.
A fogyasztási cikkek közül jelentősebben nőtt a tisztálkodószerek ára egy év alatt, 10 százalék feletti mértékben. Negyedével lett drágább a cigaretta és az üdítőitalok és mintegy harmadával nőtt a mosószer és a kutyatáp ára is.
Áprilisban – és márciusban – a szolgáltatások ára emelkedett, ám erről a szolgáltatók többsége már év elején tájékoztatta a fogyasztókat.
Az inflációkövető átváltozás a tavalyi, 17,6 százalékos éves inflációnál alacsonyabb volt, ugyanakkor a legtöbb háztartást érintette, mivel nőttek
Ezt is ajánljuk a témában
Hosszútávon maradhatnak a jelenlegi élelmiszerárak, de azért jöhet még meglepetés a boltokban.
Összességében az orosz-ukrán háború 2022. februári kezdete óta 40-50 százalékkal drágult az élet. Ahol a bérek emelkedése nem követte ezt a jelentős változást, ott csökkent az életszínvonal. Ez nem csak Magyarországra, de egész Európára igaz. Nyugat-Európában az energiaárak, míg Kelet-Európában az élelmiszerárak okozták az elmúlt évek globális, rekord magas inflációját.
Az elmúlt években tapasztalható infláció várhatóan nem tér vissza. Az élelmiszerek ára a világpiaci folyamatok és az élelmiszerüzletek korábbi túlárazásai miatt tovább csökkenhetnek a következő hónapokban. Érdemben nem nő már idén a szolgáltatások ára sem, mivel a szolgáltatók többsége évente egyszer korrigál az árakon.
Rossz hír, hogy a kakaó és a csokoládé ára a következő hónapokban egyre gyorsabb ütemben indul emelkedésnek. Ennek oka, hogy a kakaó világpiaci ára néhány hónap leforgása alatt közel 200 százalékkal emelkedett, ilyen gyors áremelkedést még sosem tapasztalhattunk.
Ennek fogyasztói árakra gyakorolt hatása egyelőre még nem érezhető, és későbbi mértéke sem látható előre, de az szinte biztos, hogy a csokoládéfélék ára akár 50 százalékkal is emelkedhet, a magas árszinthez pedig hosszútávon hozzá kell szoknunk.
Jelentős bizonytalanságot hordoznak a világban zajló konfliktusok, valamint az Európai Unió fejlődő országokkal szembeni korlátozó politikája.
Az árakat, és a háztartások árakhoz való viszonyulását emellett érdemben befolyásolja, hogy a keresetek és más jövedelmek milyen mértékben nőnek. Ezt számos tényező befolyásolja, de a munkaerőhiány és a kereslet emelkedése továbbra is támogatja a fizetések emelését.
Ezt is ajánljuk a témában
Soha nem volt még ilyen: egy év alatt két és félszeresére emelkedett a kakaó ára.
Biztató folyamatok hatására enyhülhet tovább az emberek áremelkedéstől való félelme.
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
Nő a vásárlóerő, bővül a kiskereskedelem – a családi adócsökkentések és a nyugdíjasok élelmiszerutalványa tovább erősítik a forgalmat.
„Csodálkoznék, ha a két úr fénykorában nem keresett volna szép összegeket – ezek szerint a járulékfizetés nagyrészt elmaradt” – fogalmazott az újságíró.
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
A lap már most arról ír, hogy egyből fellendülne a gazdaság, ha a Tisza kerülne kormányra.
Egyes szakértők azt mondják, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítménye nem indokolja a 14. havi nyugdíj bevezetését, de mások szerint a pluszjuttatás a fogyasztáson keresztül lendületet ad a gazdaságnak is.
