Éves alapon már csupán egy százalékkal nőttek az élelmiszerárak a KSH friss adatai szerint – a múlt hónapban pedig az árak összességében csak 3,7 százalékkal emelkedtek. A havi adatok a bázishatások miatt hullámzóan alakulhatnak, de éves átlagban az idén 5 százalék alatt maradhat az infláció – értékeli a mai adatokat a Makronóm Intézet szakértője.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Áprilisban az infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, éves alapon az árak 3,7 százalékkal nőttek, ezzel pedig sorban negyedik hónapja alakult a pénzromlási ütem a jegybanki toleranciasávon belül.
Havi alapon az árak ezúttal 0,7 százalékkal emelkedtek. Ebben legnagyobb szerepe az üzemanyagáraknak volt: itt 3,5 százalékos drágulás következett be egy hónap alatt, amelyben legnagyobb részben a világpiaci kőolajárak megugrása játszott szerepet a közel-keleti konfliktus nyomán, míg kisebb részben az elmúlt hetek árcsökkentései és a szomszédos országok árai alapján a kereskedők magasabb profitmarzsa.
Az élelmiszerek ára ezzel szemben csak kismértékben, 0,3 százalékkal emelkedett, itt az idényáras élelmiszereket kell kiemelni, illetve a csokoládét és a kakaót, amelyeknél a kedvezőtlen időjárás miatt a globális kakaóárak elszabadulása játszott szerepet, miközben más alapvető termékek, mint a cukor, a tojás vagy a tejtermékek olcsóbbak lettek egy hónap alatt. Az élelmiszerárak éves is alapon is csupán 1 százalékkal nőttek, vagyis érdemben visszafogták az inflációt.
A szolgáltatások ára egy hónap alatt 1,3 százalékkal növekedett, ugyanakkor az éves áremelkedési ütemük ezzel együtt is tovább lassult, 9,5 százalékra. Vagyis az üzemanyagárak mellett még mindig a szolgáltatások húzzák felfelé az árakat. Itt ugyanakkor több esetben nem költségalapú árazást hajtanak végre a vállalatok, hanem a megelőző évi inflációt veszik alapul. Ez pedig így mérsékli az infláció lassulásának ütemét.
Áprilisban elsősorban az üdülési szolgáltatások drágultak havi alapon, jellemzően a turisztikai szezon beindulásával ekkor áraznák át a szolgáltatók. Ugyanakkor ezzel együtt is a belföldi üdülés árai a KSH adatai alapján éves alapon csak 2,5 százalékkal nőttek. Ez kedvező előjel a belföldi turizmus várható alakulását illetően, ha figyelembe vesszük, hogy a külföldi üdülés ennél érdemben nagyobb mértékben, 10,5 százalékkal drágult egy év alatt.
Jól mutatja továbbá az infláció visszaszorulását, hogy az alapvető árfolyamatokat leíró, a feldolgozatlan élelmiszeráraktól, az üzemanyagárak és a szeszes italok, dohánytermékek árváltozásától megtisztított
maginflációs mutató is tovább csökkent áprilisban, 4,1 százalékra.
Kiemelendő emellett, hogy a termelői árak alapján sem látható árnyomás a gazdaságban. A szolgáltatások drágulási üteme is ha lassan, de fokozatosan mérséklődik, és ez így egyre kevéssé húzza majd felfelé a teljes fogyasztói kosár árváltozását.
Az elkövetkező hónapok inflációs folyamatai kapcsán kedvező, hogy a kormányzati kérésre válaszul az üzemanyag-kereskedők csökkentették az áraikat, aminek a hatása a májusi inflációs adatokban lesz látható, illetve hogy a kőolaj világpiaci ára az izraeli–iráni konfliktus enyhülése nyomán a 90 dollár feletti szintekről a legutóbb március közepén tapasztalt 85 dollár alá mérséklődött.
Ezzel együtt a következő hónapokban kismértékben gyorsulhat az áremelkedési ütem, ami mögött elsősorban a bázishatások játszanak szerepet. A tavaly több hónapban is tapasztalt havi alapú árcsökkenések kiesnek a bázisból, ami így az éves ráta emelkedését eredményezi, ahogy azt a nemzetközi trendek is mutatják. Ugyanakkor ennek mértéke várhatóan nem lesz jelentős, éves átlagban is 5 százalék alatt alakulhat az infláció.
Várakozásaink szerint a jövő év elején kezdhet ismét mérséklődni a pénzromlás üteme, és 2025 nyarára érheti el a jegybank 3 százalékos célját.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán
Kedden összeül a jegybank monetáris tanácsa, hogy meghozza az első döntését az alapkamatról a választások óta. Bár a forint erőssége miatt akár lazítás is jöhetne, a Mandinernek nyilatkozó szakértők most még nem várnak kamatvágást, hiába Magyar Péter választási győzelme.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
A Fidesz-KDNP kormány az elmúlt években határozottan letett az euró bevezetéséről és ahogy a példákból látszik, máshol sem lett kolbászból a kerítés a közös fizetőeszközre való áttérés után. A Tisza Párt viszont már a ciklus végére meg akarja teremteni az eurózóna- csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Kérdés, sikerül-e és milyen áron?
Alig csillapodtak a választások utáni hullámok, máris kijelölték az irányt az új politikai szereplők számára.
Márciusban az élelmiszerek 7,67 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, a nem élelmiszer jellegű termékek 10,89, a szolgáltatások pedig 11,05 százalékkal drágultak.
Ha Magyarország nem oldja fel a vétóját, Ukrajna kénytelen lesz pénznyomtatásba kezdeni.
Az szomszédunk rekordmagas költségvetési hiánnyal és a leminősítés rémével küzd, a politikai patthelyzet egyetlen igazi nyertese a népszerűségi listákat vezető magyarellenes AUR lehet, amely egy előrehozott választás esetén alapjaiban rajzolhatja át az erőviszonyokat.
A leköszönő miniszterelnök döbbenten értesült a történtekről.
