Éves alapon már csupán egy százalékkal nőttek az élelmiszerárak a KSH friss adatai szerint – a múlt hónapban pedig az árak összességében csak 3,7 százalékkal emelkedtek. A havi adatok a bázishatások miatt hullámzóan alakulhatnak, de éves átlagban az idén 5 százalék alatt maradhat az infláció – értékeli a mai adatokat a Makronóm Intézet szakértője.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Áprilisban az infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, éves alapon az árak 3,7 százalékkal nőttek, ezzel pedig sorban negyedik hónapja alakult a pénzromlási ütem a jegybanki toleranciasávon belül.
Havi alapon az árak ezúttal 0,7 százalékkal emelkedtek. Ebben legnagyobb szerepe az üzemanyagáraknak volt: itt 3,5 százalékos drágulás következett be egy hónap alatt, amelyben legnagyobb részben a világpiaci kőolajárak megugrása játszott szerepet a közel-keleti konfliktus nyomán, míg kisebb részben az elmúlt hetek árcsökkentései és a szomszédos országok árai alapján a kereskedők magasabb profitmarzsa.
Az élelmiszerek ára ezzel szemben csak kismértékben, 0,3 százalékkal emelkedett, itt az idényáras élelmiszereket kell kiemelni, illetve a csokoládét és a kakaót, amelyeknél a kedvezőtlen időjárás miatt a globális kakaóárak elszabadulása játszott szerepet, miközben más alapvető termékek, mint a cukor, a tojás vagy a tejtermékek olcsóbbak lettek egy hónap alatt. Az élelmiszerárak éves is alapon is csupán 1 százalékkal nőttek, vagyis érdemben visszafogták az inflációt.
A szolgáltatások ára egy hónap alatt 1,3 százalékkal növekedett, ugyanakkor az éves áremelkedési ütemük ezzel együtt is tovább lassult, 9,5 százalékra. Vagyis az üzemanyagárak mellett még mindig a szolgáltatások húzzák felfelé az árakat. Itt ugyanakkor több esetben nem költségalapú árazást hajtanak végre a vállalatok, hanem a megelőző évi inflációt veszik alapul. Ez pedig így mérsékli az infláció lassulásának ütemét.
Áprilisban elsősorban az üdülési szolgáltatások drágultak havi alapon, jellemzően a turisztikai szezon beindulásával ekkor áraznák át a szolgáltatók. Ugyanakkor ezzel együtt is a belföldi üdülés árai a KSH adatai alapján éves alapon csak 2,5 százalékkal nőttek. Ez kedvező előjel a belföldi turizmus várható alakulását illetően, ha figyelembe vesszük, hogy a külföldi üdülés ennél érdemben nagyobb mértékben, 10,5 százalékkal drágult egy év alatt.
Jól mutatja továbbá az infláció visszaszorulását, hogy az alapvető árfolyamatokat leíró, a feldolgozatlan élelmiszeráraktól, az üzemanyagárak és a szeszes italok, dohánytermékek árváltozásától megtisztított
maginflációs mutató is tovább csökkent áprilisban, 4,1 százalékra.
Kiemelendő emellett, hogy a termelői árak alapján sem látható árnyomás a gazdaságban. A szolgáltatások drágulási üteme is ha lassan, de fokozatosan mérséklődik, és ez így egyre kevéssé húzza majd felfelé a teljes fogyasztói kosár árváltozását.
Az elkövetkező hónapok inflációs folyamatai kapcsán kedvező, hogy a kormányzati kérésre válaszul az üzemanyag-kereskedők csökkentették az áraikat, aminek a hatása a májusi inflációs adatokban lesz látható, illetve hogy a kőolaj világpiaci ára az izraeli–iráni konfliktus enyhülése nyomán a 90 dollár feletti szintekről a legutóbb március közepén tapasztalt 85 dollár alá mérséklődött.
Ezzel együtt a következő hónapokban kismértékben gyorsulhat az áremelkedési ütem, ami mögött elsősorban a bázishatások játszanak szerepet. A tavaly több hónapban is tapasztalt havi alapú árcsökkenések kiesnek a bázisból, ami így az éves ráta emelkedését eredményezi, ahogy azt a nemzetközi trendek is mutatják. Ugyanakkor ennek mértéke várhatóan nem lesz jelentős, éves átlagban is 5 százalék alatt alakulhat az infláció.
Várakozásaink szerint a jövő év elején kezdhet ismét mérséklődni a pénzromlás üteme, és 2025 nyarára érheti el a jegybank 3 százalékos célját.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Jackson Hole története tele van olyan pillanatokkal, amikor egyetlen beszéd évekre meghatározta a világgazdaság irányát. Rajan figyelmeztetése, Bernanke fordulata, Draghi jelzése vagy Powell paradigmaváltása mind új korszakot indított. A múlt üzeneteit felidézve próbáljuk megérteni, mit jelenthet a mostani a jövő számára. Sebestyén Géza írása.
Ukrajnában az élelmiszerárak régen elérték vagy túllépték az EU-s szintet, miközben a bérek afrikai mélyponton vergődnek. A családok jövedelmük felét, a legszegényebbek akár 70%-át is ételre költik, hasonlóan a szubszaharai országokhoz. Ha ez a szegénység az EU-ba kerülne, komoly társadalmi és gazdasági sokk lenne az eredmény.
Az egyik friss felmérés szerint Szlovákiában a munkavállalók 67 százaléka nehezen jön ki a fizetéséből. De nem ez az egy gond.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kijelentette, „a gazdaságpolitika sikeréhez elengedhetetlen a pontos adatok ismerete és korrekt kommunikációja”.
Hiába lassul az infláció, egyes termékek és szolgáltatások ára továbbra is az egekben jár.
A Tisza-vezér minden határon túlment a hergelésben.
„Pár óra és indul az Otthon Start Program” – Panyi Miklós.
A miniszterelnök legújabb hírlevelében kemény szavakkal illette a Tisza pártot és az ukrán vezetést – közben új családtámogatásokat sorolt fel.
