Készüljünk: így fog hétfőn megbukni Olaf Scholz
Jön a bizalmi szavazás a Bundestagban, majd februárban az új választás.
A német gazdasági kormányzat sokszor értelmezhetetlen döntései már a hazai döntéshozóknak sem tetszenek. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hónap alatt kétszer járt Németországban.
Nyitókép: Bodnár Boglárka / Világgazdaság
Sokasodnak a kérdőjelek a magyar gazdaság húzóágazatának számító járműgyártás jövője körül azóta, hogy kiderült, a munkavállalók kétharmadát le kellett építeni Iváncsán, mivel a dél-koreai vállalatnak nincs elég megrendelése – írja a Világgazdaság.
A portál szerint azonban mindez valahol nem meglepő, hiszen hónapok óta zuhannak az elektromos autó eladások, ám súlyosabb problémára is a rávilágítja a figyelmet:
jelenleg az infrastruktúra nem áll készen arra, hogy tömeges mértékben kiszolgálja az autósokat.
„Hiba lenne azonban minden problémát a elektromos átállásra fogni, vélhetően a globális gazdaság gyengélkedése is szerepet játszik a világszerte tapasztalható leépítésekben” – fogalmaz a gazdasági lap.
Mint ismert: Közel 700 milliárd forintból épült Iváncsán az ország jelenleg legnagyobb kapacitású akkumulátorgyára, ami sokáig minden idők legnagyobb összegű külföldi működőtőke-beruházásának számított. Épp ezért volt mellbevágó a múlt hét végi hír, hogy a Fejér vármegyei település határában működő gyárnak nincs elég megrendelése, így termelés hiányában a munkavállalói kétharmadától, a kölcsönzött munkaerő, azaz a vendégmunkások teljes egészétől meg kellett válnia. A szakszervezetek és a cégvezetés döntése értelmében a magyarok ugyan megúszták,
azonban így is nagy kérdés, hogy mi lesz a gyárral és úgy összességében az elektromos átállással a jövőben.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országa Szövetségének főtitkára a lap megkeresésére úgy fogalmazott: „Még nem temetném ezt a technológiát, az elektromos autózás bőven fellendülőben van Európában és Magyarországon. Nem gondolom, hogy szükség van gazdaságpolitikai fordulatra.”
A főtitkár szerint
ez a mostani háborús válság nem kedvez a technológia fejlődésének,
ennek ellenére úgy gondolja, hogy az elektromos autózásnak még szerepe lesz a gazdaságokban, nem beszélve arról, hogy a megújuló energiatermeléshez és ahhoz szükséges tárolókapacitásoknak az elektromobilitástól függetlenül is nagy jelentősége lesz.
Mint mondta: senki nem tudja megmondani, hogy a fix üzemanyagcellás hidrogénhajtás 10 vagy 20 év múlva meg tudja-e előzni majd az elektromos hajtású gépjárműveket, de úgy véli, ez a technológia meg fog maradni.
A Világgazdaság megszólaltatta Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjét is az ügyben, aki a kockázatokra mutatott rá, ugyanis – mint fogalmaz – „arra épül a növekedési modellünk, hogy Magyarországon exportorientált legyen a feldolgozóipari termelés, azon belül is az elektromos autóipar legyen a meghatározó”. A szakember szerint a hazánkban zajló működőtőke-beruházások, mint például a debreceni CATL, vagy a szegedi BYD-gyár óriási volumenű befektetést igényelnek, a többi akkumulátorgyárral együtt hozzávetőlegesen 7000-8000 forint értékű fejlesztés szinte kivétel nélkül mind az elektromos átálláshoz kapcsolódik, ami hosszú évtizedekre meghatározza a magyar gazdaság növekedési pályáját.
Ez pedig az elemző szerint nagy kitettséget jelent, főleg akkor, amikor éppen most bontakozik ki egy gazdasági háború a világban.
„Mivel mi erre a lóra tettünk fel, ezért ebben van egy óriási kockázat, mind rövid, mind hosszú távon” – magyarázza a portálnak Török Zoltán, hozzátéve, hogy az ország kitettsége a ciklikus autóipar iránt nagy mértékben megnőtt ezzel, nem beszélve arról, hogy a hozzáadott érték tartalmuk sem túl magas.
Nyilatkozott a lapnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvetően egy globális problémát látunk. „Az elmúlt évek sokkjainak hatására az iparvállalatok azt a következtetést vonták le, hogy akkor nem veszítenek a piacot, ha előre termelnek, azaz érdemes készletet felhalmozniuk. Csakhogy időközben kiderült, hogy a gazdasági bizonytalanságok és stagflációs félelmek továbbra is jelen vannak, ami visszafogja a keresletet.
Így most egész egyszerűen hegyekben állnak a legyártott autók, egy ilyen helyzetben pedig teljesen felesleges termelni”
– mondja a gazdasági lapnak az elemző, aki aláhúzza: a rendelésállományok és a kapacitáskihasználtság is ezért zuhan. „Egész Európában is ezt látni, Magyarországon jelenleg csak 70 százalékos az ipari kapacitáskihasználtság” – jegyzi meg.
Hozzáteszi: „Ez a folyamat zajlik, nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte, sőt Amerikában is, mindenhol leépítések vannak”. Az elemző rámutatott arra is, hogy ezt erősíti meg a márciusi ipari termelési adat, gyakorlatilag minden ipari szegmensben két számjegyű visszaesést látni éves alapon.
Török Zoltán megerősíti: ezt látjuk Németországban is, ahol tavaly decemberben a megszorítások jegyében a berlini kabinet kivezette az elektromos járművek támogatását.
Mivel a magyar export 25 százaléka közvetlenül Németországba irányul, alapos a gyanú, hogy az iváncsai leépítésekben ez is vastagon benne van”
– mondja.
Az hogy milyen problémát okoznak a magyar iparnak a német gazdasági kormányzat sokszor értelmezhetetlen döntései, az már a hazai döntéshozóknak is sok volt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hónap alatt kétszer járt Németországban, a legutóbb a hét elején, amikor a Mercedes, a BMW és az Audi vezetőivel is tárgyalt.