Az építtetőkre is kedvezőn hat a támogatás
Hornung arra is felhívta a figyelmet, hogy
a csok plusznak a családok támogatásán túl komoly gazdaságélénkítő hatásai is vannak.
„A háború miatt a gazdaság újraindítása, a gazdasági növekedés is a célunk. A pénzintézetektől származó információk szerint a lakáshitel-igénylések csaknem harmada köthető a csok pluszhoz, ami messze felülmúlja a várakozásainkat” – jegyezte meg az államtitkár.
Az államtitkár lapnak idézte a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület lakáspiaci szekciójának pár hete tartott ülésén elhangzottakat is. Kiderült, az építtetők számára is katalizátorként hat az új lehetőség: nem kis részük a csok pluszra alapozva indította vagy indítja újra korábban félbehagyott vagy még csak a tervezőasztalon szereplő fejlesztéseit.
A KIM államtitkára beszélt arról is, hog a kormánynak minden intézkedésével az a célja, hogy a gyermekes családokat anyagilag segítse, és a vágyott gyermekek megszülethessenek. „Ehhez a családoknak megfelelő, stabil háttérre van szükségük. Számos intézkedés támogatja azt, hogy a gyermeket nevelő családok anyagi biztonsága erősebb legyen”.
Rámutatott, hogy e tekintetben
a legkomolyabb segítség a családi adókedvezmény rendszere.”
Az intézkedésekkel sikerült elérnünk, hogy a gyermeket nevelő házaspárok egy főre jutó jövedelme nagyobb mértékben emelkedjen, mint azoké, akik nem nevelnek gyermeket”.
Hornung Ágnes itt kitért a 2019-től elérhető babaváró támogatásra is, amely bár egy szabadfelhasználású hitel, ám az esetek nagy százalékában a lakhatási gondok enyhítésére, új otthon vásárlására vagy építésére, valamint a meglévő otthon felújítására, bővítésére fordítják a gyermeket nevelő és gyermeket váró családok.