A Budai Irgalmasrendi Kórház Keresztény Családi Centrum nőgyógyászati szakambulanciáján természetes megoldásokkal igyekeznek segíteni a gyermekre vágyó pároknak. Bálint Balázs szülész-nőgyógyászt, a szakambulancia vezetőjét a Centrum működéséről, a családtervezésről, a demográfiai fordulatról és a személyes kísérésről is kérdeztük.
„Sokrétű a termékenység és a demográfia kérdése. Akárcsak az, hogy ebbe mi módon tudunk beavatkozni. Hogy a nagy nevettetőt, Hofit idézzem: a kérdés négy vagy öt részből áll” – fogalmaz Bálint Balázs szülész-nőgyógyász a Mandinernek. A szakorvos, aki termékenységi problémákkal küzdő párokkal is foglalkozik a Budai Irgalmasrendi Kórház Keresztény Családi Centrumának nőgyógyászati szakambulanciájának vezetőjeként, az országban azon kevesek közzé tartozik, akik azért is dolgoznak, hogy a családbarát, más néven természetes szülészeti ellátás minél inkább elterjedtté váljon.
A szakember hangsúlyozza, hogy a KCSC a természetes megoldásokban igyekszik segíteni a gyermekre vágyó pároknak. Majd rámutat arra, hogy a magyar kormány sokat tett azért, hogy minél több család minél több gyermeket vállalhasson, elég csak az adókedvezményekre vagy pl. az otthonteremtési támogatásokra gondolni. „Azonban ezek nem elégségesek, ha azt vesszük figyelembe, hogy emberéletekről van szó.
Hiszen gyermeket az ember nem pár évre vállal: szülővé válni egy életre szóló feladat.
A gyermekvállalás kemény munka, hatalmas felelősség” – húzza alá.
„A KCSC termékenységi problémákkal foglalkozó szakambulanciák együttműködése. A hozzánk forduló párok küzdhetnek nőgyógyászati, andrológiai, immunológiai vagy akár véralvadási problémákkal is.
A centrumnak nagyon fontos része a párok mentálhigiénés támogatása is.
A pácienseink visszajelzéseiből sokszor kiderül, nagyon hálásak a pszichológusok munkájáért” – hangzik el.
„A velük folytatott beszélgetések olyan mélyben megbúvó, megannyiszor a termékenységet is befolyásoló problémákat hoznak elő, amire nem is gondoltak korábban.
Számos esetben egyik orvosi vizsgálat sem mutat olyan eltérést, ami a várandósságot megakadályozhatná, de tudatalatt megbújhatnak különféle gátló tényezők,
amelyeket a segítő szakemberek fel tudnak oldani. Ilyen többek között egy még fel nem dolgozott bántalmazás, nem megfelelő családi háttér vagy kimondatlan félelmek. Alátámasztják ezt olyan példák, hogy miután egy párnál megtörténik az örökbefogadás, nemsokkal később a feleség várandós lesz” – sorolja.
A szakorvos arra is felhívja a figyelmet, hogy a kivizsgálásaik során több olyan eltérést is látnak, amelyeket lassan népbetegségként kell kezelni. Ilyen a szénhidrátanyagcsere zavara, amely gyakran az életmódunkból fakad. „Miközben egyre kevesebbet mozgunk, egyre több finomított és cukros élelmiszert fogyasztunk, ezzel pedig túlterheljük a szervezetünket, és amennyiben erre csak akkor kezdünk odafigyelni mikor 30-35 éves korunk felett gyermeket szeretnénk, akkor ennek leküzdése nehézségeket okozhat. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb az endometriózis – mikor a méh belső nyálkahártyája (endometrium) a méh üregén kívül is megjelenik – vagy a mióma – a méh jóindulatú daganata – is. A kismedencei gyulladások is a termékenységet befolyásoló szövődménnyel járhatnak, mert elváltozásokat okozhatnak például a petevezetékben, és nehezebbé tehetik, akár megakadályozhatják a megtermékenyülést”.
Itt hozzáfűzi, hogy sok orvos a fenti problémák némelyikére csupán fogamzásgátló tablettákat ír fel, azonban „ezzel csak látszatmegoldást nyújt. „A tabletta szedésével az endometriózis például szépen kezelhető lehet, de a PCOS – a női szervezet olyan hormonális állapota, amely a férfi nemi hormon túlsúlyával, illetve a szénhidrát anyagcsere zavarával okoz termékenységi problémát – esetén a tabletta szedése olyan, mintha egy rozoga asztalt egy szép terítővel letakarnánk, miközben nem veszünk tudomást arról, hogy mi van alatta. Úgy néz ki, mintha gyönyörű asztal lenne, pedig idővel az asztalt fel kell újítani, hogy erősen, stabilan álljon. Ha valóban a végére akarunk járni a dolgoknak és megoldást keresünk a problémára, akkor a terítő alá kell nézni, azaz az alap eltéréseket kell kezelni.
Ez sokszor egyszerű életmódváltással indul, amely idővel a termékenységi problémát is orvosolhatja.
Sőt megelőzheti egy súlyosabb kór, például cukorbetegség kialakulását is” – mutat rá a nőgyógyász.
„A Centrumunk abban tér el a köztudatban ismertebb meddőségi központoktól, hogy mi nem a meddőségi kérdésekre koncentrálunk. Azokat a problémákat igyekszünk megtalálni és megoldani, melyek a termékenységi problémákat okozzák. Nálunk nincs lombikprogram, sem olyan módszer, ami a művi megtermékenyítéssel kapcsolatos lenne, így arra sincs nálunk lehetőség, hogy saját vagy idegen, megtermékenyített petesejtet ültessünk be. Szigorú protokollok és katolikus elvek szerint dolgozunk.
A célunk, hogy a fogantatás spontán módon történjen meg és ennek érekében műtét elvégzését is javasoljuk, ha szükséges.
Jelenleg aktív nőgyógyászati osztályunk még nincs, hogy ezeket el is végezzünk, de 2024-végére ez megvalósulni látszik, így akkor már ez is megoldható lesz a Keresztény Családi Centrum keretein belül. Ugyanakkor nagyon fontos lenne a szülészeti ellátást is megoldani, mert a páciensek nagyon várják, azonban eddig ez nem sikerült” – mondja el Bálint Balázs.
Várandósság, másállapot, áldott állapot. Hogy nevezzük azt a bizonyos 9 hónapot?
Arra a felvetésre, hogy a várandósságra mi is a legtalálóbb, legjobb kifejezés, Bálint Balázs azt válaszolja, hogy a várandósság is igaz, hiszen várunk egy – vagy több – több gyermek érkezésére. A másállapot is helytálló, hiszen más lesz az édesanya teste, lelke. De az áldott állapot is bármikor használható, hiszen a gyermek és az anyaság is áldás. „Használhatjuk a terhesség kifejezést is, hiszen ebből a szempontból, így is nézhetjük kell ezt a 9 hónapot, mivel orvosi szempontból is van plusz teher ezen időszak alatt az anyai szervezeten. A magyar nyelv gyönyörűen írja le ezt az állapotot és mindig abból a szempontból, ahogy éppen nézzük. Én pozitív aspektusból nézek erre az időszakra, így jobban kedvelem, ha várandósságként hivatkozunk rá” – húzza alá a szülész-nőgyógyász.
Ezután arra hívja fel a figyelmet, hogy mintegy 25 évvel ezelőtt, ha valaki 35 év felett vállalt gyermeket, az késői terhességnek számított.
Ezzel szemben manapság, ha valaki 35 éves kora előtt érkezik meg a várandósgondozásra, annak – kis túlzással – már örülünk.
A karrier és az egzisztencia megteremtése egyre többeknél megelőzi a családalapítást. De a biológia nem így működik. Van egy ideális időszaka a gyermekvállalásnak, ez pedig hamarabb zárul le, mint ahogy a legtöbb pár a vágyott egzisztenciáját megteremti. Amíg arra várunk, hogy az ideális körülmények meglegyenek, biológiai szempontból már elkéshetünk” – hangsúlyozza a szülész-nőgyógyász.
Bálint Balázs ennél a pontnál ketté választja a nők esetében a társadalmi és a biológiai funkciót. „Tanuljon, dolgozzon egy nő, bátran érjen el karriert, de tartsa szem előtt, amit Karikó Katalin, Nobel-díjas tudósunk mondott: olyan férjet kell választani, aki segít a gyermekek nevelésében. Azt pedig ki kell mondani, hogy egy nő számára a biológiai csúcs az, mikor anya lesz. Nagyon fontos, hogy az anya mellett az apa is teljes valójában jelen legyen, hiszen egy gyerek egészséges pszichoszexuális fejlődéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő apakép”. Itt megjegyzi, hogy azok a folyamatok, amelyeket magunk körül látunk a társadalomban, többek között a nemek eltörlése vagy összekeverése, felveti azt a kérdést, hogy egészséges-e a társadalom pszichoszexuális értelemben.
Az apa férfi, az anya nő. Szülész-nőgyógyászként mást nem is tudnék elképzelni, mert biológiai értelemben semmi más nem értelmezhető”
– szögezi le.
Ezt is ajánljuk a témában
Áttörések címmel megjelent Karikó Katalin önéletrajzi kötete. A Helikon Kiadó gondozta írást ma mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián; a rendkívül derűs és pozitív hangulatú beszélgetésen a családi történetek mellett a tudományos kutatások valódi célja, a stresszkezelés módjai, sőt még Columbo hadnagy is szóba került.
Bálint Balázs felidézi, hogy édesapjával és több kollégájával a Szent Imre Kórházban olyan szülészeti ellátást alakítottak ki, amely igazán családbarát, természetes. „Hajdanán ezt úgy neveztük, hogy otthonszülés a kórházban. Ez lehetőségeket adott a választott testhelyzetben való vajúdásra és szülésre – ülve, állva, guggolva, de akár fekve is, kádban vagy a szárazföldön – mindezekhez pedig hozzá tudtuk adni a kórház nyújtotta biztonságot”.
„Ha valami félrecsúszott vagy komplikáció lépett fel a vajúdás vagy a szülés során, akkor minden eszközünk megvolt arra a császárműtőig bezárólag, hogy azonnal intézkedjünk, és a megfelelő orvosi ellátást biztosítsuk a mamának és a babának. Persze ezt a szolgálatot csak egy válogatott – jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező és ehhez szükséges szemlélettel rendelkező – orvos- és szülésznő csapat látta el.
Így biztosított volt a nyugalom és a megfelelő szakmai háttér egyaránt. Mára ez gyakorlatilag megszűnt, sajnos”
– emlékezik vissza Bálint doktor.
Majd azzal folytatja, hogy bár örömmel fogadta az egészségügyi átalakításokat, azok nem kedveztek a szülészetnek. „Mikor a jogszabály megjelent, akkor ország szakfelügyelő voltam a szülészet-nőgyógyászati területen. Már akkor is jeleztem a kormányzati döntéshozók felé, hogy a tervezett átalakítások komoly gondokat fognak okozni a területemen. Sajnos akkor még nem látták azt, amit ma már mindenki lát, a szülészet nagyon nagy gondban van. Egyrészt jelentős a szakemberhiány, ami az ellátás folyamatosságát nehezíti, esetenként a biztonságát is fenyegeti. Másrészt az anyák nem kapják meg a számukra megfelelő pszichés támogatást, részben a túlterhelt személyzet, részben a személyes kapcsolat hiánya miatt. Magánszinten pedig drága az ellátás, nem tudja mindenki megfizetni”.
„Nemrég Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt nyilatkozta, hogy a terveik között szerepel, hogy visszaállítsák a személyes kísérés – amikor az anya által választott szülészorvos és/vagy szülésznő jelen van a baba érkezésekor – lehetőségét az állami szülészeti ellátásban. Ez nagyon örvendetes. Jómagam erre szöveges javaslatot tettem le már 2021 elején a kormánynak. Ha előkerül valamelyik íróasztal fiókjából és valóban fontolóra veszik a megvalósítást, úgy szívesen állok az illetékesek rendelkezésére, mint a gyakorlatot jól ismerő szülész-nőgyógyász. Jelenleg sajnos lutri, hogy az éppen szolgálatban levő szakembernél lehet-e guggolva szülni vagy kádban vajúdni, ami semmiképpen sem jelent előnyt az anyák számára”.
Engem sosem zavart, ha egy asszonyhoz le kellett térdelnem, úgy kísérni a szülést, mert neki abban a pozícióban volt kényelmes világra hozni a gyermekét, de nem mindenki gondolkodik így”
– szögezi le.
Ezt követően arra tér rá, hogy a sokat emlegetett demográfiai fordulat a szülészet reformja nélkül nem fog bekövetkezni. „Tanulmányok is igazolják, hogyha egy nőnek pozitív a szülésélménye, akkor később akár kétszer annyi gyermeket fog világra hozni, mint az, akinek negatív tapasztalatai vannak. A Családbarát Szülészeti Program keretei között nagy fejlődés indult a szülészetek, szülőszobák felszereltségében, így bekerültek a természetes szülést segítő berendezési tárgyak is – például kád, bordásfal, szülőszék stb. –, ugyanakkor ezeket manapság sem nagyon használják. Annak ellenére sem, hogy akkor képzéseket is tartottunk szakemberek számára, igyekeztünk a családbarát szülészeti szemléletet minél szélesebb körben megismertetni” – emlékeztet a szakorvos.
A férfiak nagyjából az elmúlt 40 évben jelentek meg kísérőként, támaszként a szülőszobákon. Előtte, a régi világban, mikor nagycsaládok éltek együtt, akkor az idősebb női családtagok és a bábák segédkeztek a szülő nők körül. De megváltozott a társadalom. A fiatalok elkerültek messze a családjaiktól városra, és a nők a legszorosabb kapcsolatot a férjükkel, az élettársukkal ápolják. Így érthető, hogy megugrott az apás szülések száma. „A vajúdó nőknek a párjuk, férjük jelenléte ad erőt ezekben az órákban. Viszont a férfiakat fel kell arra készíteni, hogy ilyenkor nem férfiként kell ott lenniük, nem kell megoldást találniuk a problémára, csak jól kell jelen lenni, és türelmesen várakozni akár 8-10 órát”.
„A szüléstől pedig nem kell tartani, mert a természet, a Jó Isten úgy rakta össze a nőket, hogy a gyermekek világra hozatalához szükséges képességet megadta ehhez. A 21. században, az információ századában nehéz elengedni a kontrollt, pedig erre van szükség ahhoz, hogy az ösztönös tudás gördülékenyen működjön, hagyni kell a dolgokat megtörténni. Ha egy anya mentálisan is felkészült, és nyugodt környezetben van – amibe a számára megfelelő, választott kísérők is bele tartoznak –, akkor nagy az esély arra, hogy a szülés a maga ütemében, békésen és biztonságosan történjen meg” – hangoztatta Bálint Balázs.
Ezután arról is beszél, hogy az állami kórházakból az elmúlt években a 40-50 év körüli orvosok eltűntek, és több olyan megyei, illetve budapesti kórház is van, ahol az ügyeleti beosztást nem tudják megoldani. „Emellett a szülések száma is csökken az állami intézményekben. Ez betudható még mindig a Covid-stressznek, a háborúk miatti félelmek, de sajnos annak is, hogy egyre több anya távozik kifejezetten negatív szülésélménnyel, miközben a császármetszések száma hihetetlen magaságokban jár. A magánkórházak bizonyos előnyöket valóban nyújtanak, de ott pedig mélyen zsebbe kell nyúlni, és nagyjából tízszer annyit kell fizetni, mint a paraszolvencia idején” – ismerteti a szülész-nőgyógyász.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay. Belső fotók: Pixabay,
A kedvezmény többek között a munkabért és a vállalkozói kivétet is érinti.
A kormányfő Sátoraljaújhelyen ismertette, hogy a skandináv országban bűnözői hálózatok gyerekeket használnak gyilkosként, tudva, hogy a rendszer nem ítéli el őket.
A pedofilügytől egy elkülönített eljárás is zajlik, melyben az is tisztázódhat, hogy a botrányban van-e bármilyen érintettsége a DK-s vezetésű önkormányzatnak.
És ebben a gondolatnyi csendben, amíg a kivégzőosztag újratölt, érdemes eltöprengeni azon, hogy akarjuk-e ezt.
„Kiváltságosnak érzem magam, hogy itt, ezzel a csapattal élhetem meg.”
A svéd miniszterelnök nem árulta el, hogy kormánya ezt a javaslatot fogja-e követni.
Csalódottak a román politikusok.
Bayer Zsolt nem fogta vissza magát a Harcosok órájában: pszichopatának nevezte Magyar Pétert és Ruszin-Szendi Romuluszt, a lengyeleket pedig azzal vádolta, hogy háborúba akarják rángatni a régiót.
