Gyönyörű látni, ahogyan Szájer József közéletbe való visszatérésének hírére beindult a buzizó, pedofilozó poszt+kommentfolyam
Gondolom a homofóbiát vizslató európai jelentéstevők innen merítik az információikat.
Az önjelölt hősök manapság a modernség kitenyésztett individuumai: a narcizmus őrültjei.
Kezdjük néhány idézettel. Vajon nem azért akarnak demokráciát az emberek, mert „telhetetlenül áhítoznak a célul kitűzött jóra: hogy minél gazdagabbak legyenek”? „A gazdagságnak hódolni, s ugyanakkor a józan önmérsékletet kellő mértékben gyakorolni lehetetlen”; „itt a polgárok mind szabadok, s az állam csak úgy duzzad a szabadságtól és a szabad beszédtől, s mindenkinek megvan a joga arra, hogy azt tegyen, amit akar”; „olyan ember, akit halálra vagy számkivetésre ítéltek, ebben az államban minden további nélkül a helyén marad, sőt a nyilvánosság előtt szerepel? S aztán, mintha senki nem figyelne rá, és senki sem látná, úgy járkál fel-alá, mint egy hős”; „a demokrácia […] vezető nélküli és tarkabarka államforma, amely egyenlőknek és egyenlőtleneknek egyaránt egyenlőséget biztosít”.