Az uniós választásokig már nincs idő a GMO-szabályozás fellazítására

Nyitókép: Getty Images

Lekerült az Európai Unió döntéshozatalának napirendjéről az új GMO-szabályozás, amelynek célja, hogy az innovatív géntechnológiai eljárásokkal (NGT-k) módosított növények külön szabályozás alá essenek.

Az unió soros elnökségét ellátó Belgium mezőgazdasági minisztere, David Clarinval a napokban bejelentette: nincs már idő a tárgyalások lezárására a tagállamok és az Európai Parlament között a júniusi uniós választásokig.

Brüsszel titkolózna, megtévesztve a fogyasztókat

A tagállamok nem egységesek, az NGT-kre vonatkozó deregulációs javaslatról megoszlik a tagállamok véleménye. Magyarország, Ausztria és Németország nem támogatja a lazább szabályozást, de több tagállam szerint is nyitott kérdés a génszerkesztéssel előállított növények nyomon követhetősége, szabadalmaztatása és a fogyasztók tájékoztatása.

Az Európai Bizottság tavaly nyáron mutatta be a javaslatát, amelynek célja, hogy a 2001 óta hatályos GMO-szabályozás megtartása mellett külön szabályozza azokat a géntechnológiákat, amelyeket 2001 után fedezett fel a tudomány.

Brüsszel két csoportba sorolná az NGT-ket. Az NGT 1-be kerülnének azok az eljárások, amelyek egyszerű beavatkozással járnak, és a génszerkesztéssel elért eredmény a hagyományos nemesítési technológiákkal is biztonságosan elérhető.

Az NGT 2-be a bonyolultabb géneljárásokkal előállított növények tartoznának. Ezeknek az engedélyeztetése továbbra is kötelező maradna, ám az NGT 1-es fajtákat mindössze nyilvántartásba kellene venni, engedélyeztetési eljárásra ugyanakkor nem lenne szükség.

A tagállamok elsősorban azt tartják aggályosnak, hogy az NGT 1-es csoportba tartozó növényeken, a vetőmagokon és az ezekből készült élelmiszereken nem kellene jelölni a géneljárást, vagyis a fogyasztók nem tudnának róla, hogy az adott növényfaj NGT.

Az eljárással kapcsolatos aggályok közül kiemelkedik a nyomon követhetőség kérdése. Nincs rá garancia, és nincs rá vizsgálati módszer sem, hogy az NGT-k előállításakor az eljárást maradéktalanul betartják, jelenleg ezeknek a géneljárásoknak az ellenőrzése lehetetlen kihívás.

Miért kell új szabályozás?

A 2001-es GMO-irányelv elavult, mivel nem tartalmazza azokat az azóta feltalált biotechnológiai eljárásokat, amelyekkel olyan mutációkat lehet létrehozni a növényekben, amelyek a természetben is előfordulnak, csak sokkal több idő, mire kialakulnak.

Az NGT-k támogatói szerint a hagyományos nemesítés akár több évtizedig is eltartó folyamatát rövidítik le jelentősen a technológiák, így fel lehet venni az új növényfélékkel a harcot a klímaváltozás jelentette kihívásokkal, mivel sokkal gyorsabban termesztésbe vonhatók az új, időjárással és fertőzésekkel szemben ellenálló fajták.

A GMO-irányelv a génmódosított növényeket engedélyeztetési eljáráshoz köti. Ahhoz, hogy egy így létrehozott új növényfajtát az unióban termeszteni lehessen, a forgalmazónak kérelmet kell benyújtania az Európai Bizottsághoz, amelynek része egy kockázatértékelés is.

A benyújtott dokumentumok alapján az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megvizsgálja a kérelmet, és ha mindent rendben talál, állásfoglalásában javasolja a bizottságnak az engedélyezést. 

Így tesz Magyarország is, hazánk alaptörvénye is tartalmazza a GMO-mentességet. Magyarország határozottan elutasítja a GMO-szabályozás fellazítását.

Párizs szerint még vőben akad dolga Brüsszelnek

A francia élelmiszer-biztonsági szakhatóság, az ANSES januárban közölt tanulmányt Brüsszel NGT-javaslatáról. A szakértői jelentésből kiderül, hogy a szabályozás-tervezet a legfontosabb kérdésekben is hiányos, és olyan fogalmak szerepelnek benne, amelyeket pontosítani kell annak érdekében, hogy működőképes legyen a szabályozás.

A tagállamok agrárminiszterei ezért arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen hatástanulmányt az NGT-kről és az egyes géneljárások hatásairól.

Spanyolország, Belgium és Hollandia ugyanakkor kiemelten támogatja az NGT-k mielőbbi elterjedését. Érvelésük szerint csak a géneljárások jelenthetnek megoldást azokra a kihívásokra, amelyekkel a mezőgazdaság szembenéz. Ráadásul arra is felhívták a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Kínában fel sem merül a tilalom, így Európa elveszítheti a globális élelmezésben betöltött vezető szerepét, lemaradva a versenyben.

NGT: a jövő technológiája, vagy a GMO-lobbi új trükkje?

Frans Timmermans holland baloldali politikus, az azóta kudarcba fulladt Green Deal-ért felelős korábbi bizottsági alelnök azzal érvelt az NGT-k mellett, hogy a génszerkesztett növényfajok ellenállóvá válhatnak a kórokozóknak, a gombáknak és a rovaroknak, így a technológiával 2030-ra felére csökkenthető a vegyszerek használata a növénytermesztésben.

Karl Bär német zöldpárti politikus határozottan elutasítja az NGT-ket, noha szervezője volt 2019-ben a méhek védelmét és a vegyszerhasználat korlátozását sürgető európai polgári kezdeményezésnek.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg egy olyan NGT-fajta sincs köztermesztésben, amely ellenálló lenne a kártevőknek, ezáltal csökkenthető lenne a növényvédők használata. 

Karl Bär arra is rámutatott, hogy a hagyományos GMO fajták jelentős részét is azért hozták létre, hogy ellenállóbbak legyenek a kártevőknek, éppen ezért képesek olyan vegyi anyagokat kibocsátani, amelyek elpusztítják a kórokozókat. Ennek ellenére mégis nőtt az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb GMO-országában a növényvédő szerhasználat, mivel a kártevők idővel alkalmazkodnak, így egy folyamatos versenyfutást folytatnak a tudósok az evolúcióval.

A német zöldpárti politikus szerint Európában ki kell tartania a szigorú GMO-szabályozása mellett, mivel a nem génmódosított növények megbízhatóbbak és jóval piacképesebbek is, mint a GMO-k.

Magyarország álláspontja régóta világos: szóba sem jöhet a GMO-növények termesztése hazánkban, mivel ahol ilyen növényt vetnek, ott már nem lehet szennyezés mentesen hagyományos növényt termeszteni, ráadásul hazánknak – adottságait tekintve – semmi szüksége a világpiacon kevésbé keresett, csak jóval olcsóbban értékesíthető GMO-fajtákra.