Hasunknál fogva kapna el minket Brüsszel, ráadásul még az EP-választások előtt
Új géntechnológiák: az ügy, amiben azonos álláspontot képvisel Ausztria, Magyarország és az európai baloldal.
A júniusi európai parlamenti választásokig már biztos nem dönt az Európai Unió az új géntechnológiákkal előállított növények (NGT-k) új szabályozásáról. A tagállamok megosztottak: egy részük a jelen kihívásaira adott innovatív válaszként tekint a technológiára, más országoknak több bizonyítékra lenne szükségük.
Nyitókép: Getty Images
Lekerült az Európai Unió döntéshozatalának napirendjéről az új GMO-szabályozás, amelynek célja, hogy az innovatív géntechnológiai eljárásokkal (NGT-k) módosított növények külön szabályozás alá essenek.
Az unió soros elnökségét ellátó Belgium mezőgazdasági minisztere, David Clarinval a napokban bejelentette: nincs már idő a tárgyalások lezárására a tagállamok és az Európai Parlament között a júniusi uniós választásokig.
A tagállamok nem egységesek, az NGT-kre vonatkozó deregulációs javaslatról megoszlik a tagállamok véleménye. Magyarország, Ausztria és Németország nem támogatja a lazább szabályozást, de több tagállam szerint is nyitott kérdés a génszerkesztéssel előállított növények nyomon követhetősége, szabadalmaztatása és a fogyasztók tájékoztatása.
Az Európai Bizottság tavaly nyáron mutatta be a javaslatát, amelynek célja, hogy a 2001 óta hatályos GMO-szabályozás megtartása mellett külön szabályozza azokat a géntechnológiákat, amelyeket 2001 után fedezett fel a tudomány.
Brüsszel két csoportba sorolná az NGT-ket. Az NGT 1-be kerülnének azok az eljárások, amelyek egyszerű beavatkozással járnak, és a génszerkesztéssel elért eredmény a hagyományos nemesítési technológiákkal is biztonságosan elérhető.
Az NGT 2-be a bonyolultabb géneljárásokkal előállított növények tartoznának. Ezeknek az engedélyeztetése továbbra is kötelező maradna, ám az NGT 1-es fajtákat mindössze nyilvántartásba kellene venni, engedélyeztetési eljárásra ugyanakkor nem lenne szükség.
A tagállamok elsősorban azt tartják aggályosnak, hogy az NGT 1-es csoportba tartozó növényeken, a vetőmagokon és az ezekből készült élelmiszereken nem kellene jelölni a géneljárást, vagyis a fogyasztók nem tudnának róla, hogy az adott növényfaj NGT.
Brüsszel lopakodó jogalkotási szándékát jól jelzi, hogy a jelenlegi szabályozás szerint egy EU-ban engedélyezett génmódosított növény termesztését a tagállamok saját hatáskörben megtilthatják. Az NGT-javaslat ugyanakkor már világosan kimondja, az a növényfajta, amelyik uniós engedélyt kap, nem tiltható nemzeti hatáskörben sem.
Az eljárással kapcsolatos aggályok közül kiemelkedik a nyomon követhetőség kérdése. Nincs rá garancia, és nincs rá vizsgálati módszer sem, hogy az NGT-k előállításakor az eljárást maradéktalanul betartják, jelenleg ezeknek a géneljárásoknak az ellenőrzése lehetetlen kihívás.
A 2001-es GMO-irányelv elavult, mivel nem tartalmazza azokat az azóta feltalált biotechnológiai eljárásokat, amelyekkel olyan mutációkat lehet létrehozni a növényekben, amelyek a természetben is előfordulnak, csak sokkal több idő, mire kialakulnak.
Az NGT-k támogatói szerint a hagyományos nemesítés akár több évtizedig is eltartó folyamatát rövidítik le jelentősen a technológiák, így fel lehet venni az új növényfélékkel a harcot a klímaváltozás jelentette kihívásokkal, mivel sokkal gyorsabban termesztésbe vonhatók az új, időjárással és fertőzésekkel szemben ellenálló fajták.
A GMO-irányelv a génmódosított növényeket engedélyeztetési eljáráshoz köti. Ahhoz, hogy egy így létrehozott új növényfajtát az unióban termeszteni lehessen, a forgalmazónak kérelmet kell benyújtania az Európai Bizottsághoz, amelynek része egy kockázatértékelés is.
A benyújtott dokumentumok alapján az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megvizsgálja a kérelmet, és ha mindent rendben talál, állásfoglalásában javasolja a bizottságnak az engedélyezést.
Mivel az EU-ban tagállami hatáskörbe tartozik a GMO-k engedélyezése, ezért a hatályos irányelv egy olyan kitételt is tartalmaz, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az uniós engedélyek megléte esetén is megtilthassa a GMO-növény termesztését.
Így tesz Magyarország is, hazánk alaptörvénye is tartalmazza a GMO-mentességet. Magyarország határozottan elutasítja a GMO-szabályozás fellazítását.
A francia élelmiszer-biztonsági szakhatóság, az ANSES januárban közölt tanulmányt Brüsszel NGT-javaslatáról. A szakértői jelentésből kiderül, hogy a szabályozás-tervezet a legfontosabb kérdésekben is hiányos, és olyan fogalmak szerepelnek benne, amelyeket pontosítani kell annak érdekében, hogy működőképes legyen a szabályozás.
A tagállamok agrárminiszterei ezért arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen hatástanulmányt az NGT-kről és az egyes géneljárások hatásairól.
Spanyolország, Belgium és Hollandia ugyanakkor kiemelten támogatja az NGT-k mielőbbi elterjedését. Érvelésük szerint csak a géneljárások jelenthetnek megoldást azokra a kihívásokra, amelyekkel a mezőgazdaság szembenéz. Ráadásul arra is felhívták a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Kínában fel sem merül a tilalom, így Európa elveszítheti a globális élelmezésben betöltött vezető szerepét, lemaradva a versenyben.
Frans Timmermans holland baloldali politikus, az azóta kudarcba fulladt Green Deal-ért felelős korábbi bizottsági alelnök azzal érvelt az NGT-k mellett, hogy a génszerkesztett növényfajok ellenállóvá válhatnak a kórokozóknak, a gombáknak és a rovaroknak, így a technológiával 2030-ra felére csökkenthető a vegyszerek használata a növénytermesztésben.
Az EU napirendjéről azóta lekerült a növényvédők használatának drasztikus, kötelező csökkentése 2030-ig, de az NGT-kbe vetett bizalom egyébként sem biztos, hogy kifizetődő lenne.
Karl Bär német zöldpárti politikus határozottan elutasítja az NGT-ket, noha szervezője volt 2019-ben a méhek védelmét és a vegyszerhasználat korlátozását sürgető európai polgári kezdeményezésnek.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg egy olyan NGT-fajta sincs köztermesztésben, amely ellenálló lenne a kártevőknek, ezáltal csökkenthető lenne a növényvédők használata.
Noha vannak ígéretes kutatások, nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a génszerkesztéssel érdemi előnyöket lehetne elérni a vegyi anyagok felhasználásában.
Karl Bär arra is rámutatott, hogy a hagyományos GMO fajták jelentős részét is azért hozták létre, hogy ellenállóbbak legyenek a kártevőknek, éppen ezért képesek olyan vegyi anyagokat kibocsátani, amelyek elpusztítják a kórokozókat. Ennek ellenére mégis nőtt az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb GMO-országában a növényvédő szerhasználat, mivel a kártevők idővel alkalmazkodnak, így egy folyamatos versenyfutást folytatnak a tudósok az evolúcióval.
A német zöldpárti politikus szerint Európában ki kell tartania a szigorú GMO-szabályozása mellett, mivel a nem génmódosított növények megbízhatóbbak és jóval piacképesebbek is, mint a GMO-k.
Magyarország álláspontja régóta világos: szóba sem jöhet a GMO-növények termesztése hazánkban, mivel ahol ilyen növényt vetnek, ott már nem lehet szennyezés mentesen hagyományos növényt termeszteni, ráadásul hazánknak – adottságait tekintve – semmi szüksége a világpiacon kevésbé keresett, csak jóval olcsóbban értékesíthető GMO-fajtákra.
A géntechnológiák célja, hogy az eljárásnak köszönhetően az élőlény új tulajdonságot kapjon, ezzel ellenállóbb, egészségesebb legyen. A növénytermesztésben a legelterjedtebb a technológia, a GMO-növények általában az időjárással vagy a kártevőkkel szemben részben ellenállóbbak. A géneljárások – szemben a hagyományos növénynemesítési eljárásokkal – kevésbé időigényes folyamatok, ám az egészségre gyakorolt hatásuk máig nem tisztázott.
A GMO-technológia az 1990-es években terjedt el, elsőként az Egyesült Államokban. Az eljárás során az élőlény genomját új, más élőlényekből származó DNS szakaszokkal egészítik ki. Ennek köszönhetően a génmódosított élőlény új tulajdonságot kap. Ez a mutáció ugyanakkor a természetben nem fordulhatna elő, így a hagyományos növénynemesítési eljárásokkal nem hozható létre.
Az NGT-k néhány éve jelentek meg, a génszerkesztés, mint technológia a 2010-es évek végén jelent meg, 2020-tól kezdett elterjedni, és jelenleg is inkább innovációnak számít, mint bevett gyakorlatnak. Az eljárás során az élőlény génszakaszait az új precíziós eljárással, a CRISPR-CaS9 eljárással javítják ki, módosítják. A beavatkozás során nem kerül idegen DNS az élőlénybe, mindössze a célzott precíziós génszerkesztési eljárás hatására válik ellenállóbbá az élőlény. Az eljárás – szemben a hagyományos GMO-val – a természetben is létrejöhet, beleértve a klasszikus növénynemesítést.
A hagyományos növénynemesítés során a szakemberek kiválasztják azokat az ugyanazon fajba tartozó élőlényeket, amelyekre a leginkább jellemző a kiválasztott tulajdonság, például a szárazságtűrés. A megfelelően kiválasztott növények szaporításával az új élőlényekben az adott tulajdonság egyre jellemzőbbé válik. Az eljárás ugyanakkor évekig, sőt évtizedekig is eltarthat.
Ezt is ajánljuk a témában
Új géntechnológiák: az ügy, amiben azonos álláspontot képvisel Ausztria, Magyarország és az európai baloldal.