A huszonötödik évértékelőjére készül Orbán Viktor, a szakértő szerint új témával is előrukkolhat
Kiszelly Zoltán egy kampányfelvezetés is elképzelhetőnek tart a miniszterelnöktől.
Idehaza és külföldön is erre várnak: szombaton Orbán Viktor kormányfő következik, a szervező Polgári Magyarországért Alapítvány felkérésére. 25. alkalommal.
Gyurcsány Ferenc előtt egy héttel, ám egészen más pozícióból fogja értékelni az elmúlt esztendőt Orbán Viktor. (A huszonötödik évértékelője, ezúttal is a budapesti kabinet első embereként – 1999 óta csupán egyszer maradt el az esemény, 2021-ben, a koronavírus-járvány miatt.)
Az évértékelőket, amelyek főképp a választási években gyakorta átcsúsznak programismertető beszédekké, többféleképpen lehet értékelni.
Elhangzott kifejezések, gondolatok, koherencia, dramaturgia, a politikus megjelenése, a közönség reakciója, nem utolsósorban a rendezvény sajtóvisszhangja. E kereteket használják a szakértők.
Ezt is ajánljuk a témában
Kiszelly Zoltán egy kampányfelvezetés is elképzelhetőnek tart a miniszterelnöktől.
Ugyanakkor egy kizárólag ellenzéki pozícióban lévő pártvezető szónoklatát kommunikációs paradigmán belül lehet és kell elemezni, értelmezni. Diszkurzív stratégiák, kommunikációs lufik, napirend-uralási kísérletek köszönnek vissza a mondandójából, jóval szabadabb és tágabb az eszköztára, mint egy kormányzati pozíciót betöltő politikusnak. Az engedékenyebb közvéleményről nem beszélve.
Nem véletlenül hozom elő most ez a megközelítést.
A hazai ellenzék jelentős része 2010 előtt aktív, kormányzati szerepet töltött be, de a jelenlegi kabinet jobboldali kritikusainak sem ismeretlen az MSZP és az SZDSZ által uralt kormányok döntései, vagyis a fent sorolt eszközök által megjelenített eredményeik. („A társadalmi valóság képlékeny, attól függ, mit érzékelünk belőle, észlelésünk pedig annak függvénye, hogy azt hogyan írják le számunkra. A kormányzás nyilvánosság számára észlelhető valósága ennélfogva többnyire nem más, mint a kommunikáció által tükrözött valóság, így a kormányzás logikája a kommunikáció logikája szerint kerül újraírásra” – írta G. Fodor Gábor és Kitta Gergely közös tanulmányukban.*)
Hogy közérthető legyen: hiába a mostani ellenzék akkori hatalmi pozíciója,
a szocialisták és liberálisok kormányzás helyett szimplán kommunikáltak különböző platformokon, így az évértékelőiken.
Ezzel szemben a Fidesz- és a KDNP-féle kabinetek a politika realista nézőpontját követik. („Meg kell határozni a kormányzás feladatait, ki kell elégíteni és ellent kell mondani bizonyos igényeknek és szükségleteknek, és reprezentatív módon meg is kell jeleníteni a kormányzást a kormányzottak felé” – fogalmaztak a szerzők.) Leegyszerűsítve: előbb érkezik az elsősorban politikai tevékenységnek tartott kormányzati teljesítmény.
S csak ezt követheti az eredmény- és a politikai kommunikáció: az évértékelő.
Orbán Viktor pártelnöki tisztsége mellett kormányzati pozícióból mondja el évértékelő beszédét szombaton, ezáltal nem csak a pártpolitikai programhirdetés, valamint kabinet lépéseinek értékelése hangozhat el február 17-én, hanem a kormányzati célok megjelölése.
Többek között a brüsszeli migrációs paktum kivédése, az orosz-ukrán konfliktusból való távolmaradás, s persze a gazdaság és a demográfia kérdése.
Orbán Viktor korábbi, kormányzati pozícióból elmondott szlogenjei:
– „Három szoba, három gyerek, négy kerék” (2000);
– „A haza olyan, mint egy nagy család” (2001);
– „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat” (2012);
– „A kisbabáknak kedvük támadt megszületni” (2013);
– „Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk” (2016);
– „Magyarországra nemcsak a vírus, de a baloldal is rátámadt” (2022).
Az aktuálpolitikai kérdésekre történő reagálás kizárólagossága nem vonatkozik a miniszterelnökre. Ellenben a pártvezetőknek kötelező érvényű, miután másfajta kérdések merülnek fel a kabinettel szemben, s megint más problémák jönnek elő egy politikai közösségnél. Ez alól a nagyobbik kormánypárt vezetője sem kivétel.
Ezért kerülhet elő majd mások mellett az ellenzék külföldi kampányfinanszírozási botrány, az önkormányzati választások, nem utolsó sorban a kegyelmi ügy.
Orbán Viktor korábbi, pártelnöki pozícióból elhangzott mottók:
– „Jöjjenek el szavazni, mert egy vasárnap délelőtt megér négy évet” (2002);
– „Rendezni végre közös dolgainkat” (2004);
– „Luxuskormány, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat” (2006);
– „Egy az ország, egy a zászló” (2007);
– „Hogy visszajuthassunk oda, ahol 2002-ben voltunk, átlagosan jó kormányzás mellett 16 év szükséges. Kiemelkedően sikeres kormányzás esetén pedig 12 év kell” (2007);
– „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok” (2009).
Ha így nézzük, a Fidesz első emberének két lovat kell megülnie egyszerre.
Azonban számára az évértékelők világa hazai terep, bármennyire is importtermékről van szó. Orbán Viktor 1999. február 4-én értékelte először az amerikai elnökök (az Egyesült Államokban alkotmányos kötelezettség, hogy az ország első embere évről évre beszámoljon a szövetségi kormány eredményeiről, kihívásairól a Kongresszus előtt) vagy az európai bizottsági elnökök helyzetértékelő beszédjeihez hasonlóan a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére az ország állapotát, a kabinet előtt álló jövőbeli kihívásokat. Előtte idehaza senki nem lépte meg ezt.
Szokatlan döntés volt, mert az értékelés nem a Tisztelt Házban történt,
hanem a Pesti Vigadóban, egy külső helyszínen, saját politikai közössége előtt.
Szemére is vetették, hogy már e lépéssel gyengíti a magyar parlamentáris demokráciát. „Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt mondta el beszédét ahelyett, hogy az országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést tett az országgyűlés szerepének csökkentésére, a parlamentáris demokrácia gyengítésére, egyfajta sajátos kancellár-demokrácia kiépítésére” – fogalmazott Hack Péter, az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese. Csakhogy a demokrácia annyira „elgyengült”, hogy ma már szinte az összes politikai mozgalom vezetője tart évértékelő beszédet.
Most szombaton a kormányfő következik, a szervező Polgári Magyarországért Alapítvány felkérésére.
Ezt is ajánljuk a témában
Az első helyzetértékelő beszéd 1999-ben hangzott el. Összeszedtük, mik voltak a legfontosabb szlogenek és témák az elmúlt 24 alkalommal.
*G. Fodor Gábor és Kitta Gergely Kommunikációs paradigma, avagy a kormányzás uralkodó beszédmódja c. tanulmánya 2009-ben jelent meg a Politikatudományi Szemlében. Az írás állítása: a kommunikációs paradigma szemben áll a kormányzás komprehenzív-realista megközelítésével. E két nézet bemutatásra kerül, majd a szerzők jelzik: „A dolgozat nem tesz egyenlőségjelet kormányzás és kormányzati kommunikáció közé, ugyanakkor azt állítja, hogy ma Magyarországon a diszkurzív hatalomgyakorlás a kormányzás alapvető működési területévé, megjelenési formájává, vezérelvévé lépett elő. A dolgozat ráirányítja a figyelmet arra, hogy a kormányzás kommunikációs kompetenciák általi meghatározottsága és annak következményei (például a kormányzás virtualizálódása, relativizálódása, szubjektivizálódása, ökonomizálódása, konszumerizmusa és identitásbeli problémái) számos kockázatot hordoznak a politikai elit problémamegoldó képességére és számonkérhetőségére nézve.” A közérthetőség kedvéért: „Ha egy beteg műtétre vár, és az a kérdés, hogy le kell-e vágni a lábát vagy sem, akkor a tét a láb, nem pedig az, hogy hogyan mondjuk meg neki. Márpedig ma (2009-ben) Magyarországon a tét a láb.” A dolgozat empirikus teszteléssel zárul.