Az első helyzetértékelő beszéd 1999-ben hangzott el. Összeszedtük, mik voltak a legfontosabb szlogenek és témák az elmúlt 24 alkalommal.
Orbán Viktor február 17-én a Várkert Bazárban tartja majd meg idei évértékelő beszédét. Ez az esemény azért kiemelten fontos, mert a kormányfő ezzel nyitja meg a tavaszi politikai szezont, értékeli az elmúlt esztendőt, és felvázolja a jövőbeni, távlati terveket. Az idei lesz Orbán Viktor 25. évértékelője, ugyanis 1999-ben tartott először helyzetértékelő beszédet.
A miniszterelnök az országértékelő műfajt első kormányzása idején hozta be a magyar politikába.
Az itthon addig szokatlan műfajt első alkalommal ahhoz a szokáshoz hasonlította, mint „amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyerekük növekedését”. Az 1999-es – Vigadóban tartott – összegzőjében részletesen beszélt a kabinet terveiről és intézkedéseiről, és 37 pontban foglalta össze a kormányzati teendőket.
Az ezt követő, 2000-es évértékelőn hangzott el Orbán Viktor beszédeinek egyik legismertebb szlogenje: a „három szoba, három gyerek, négy kerék”. A millennium évében mondott beszéde többek között azért is volt maradandó,
mert Orbán a rendszerváltás utolsó évének nevezte 1999-et.
A következő évben tartott helyzetértékelő beszéd egyik legemlékezetesebb mozzanata az volt, hogy Orbán az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejeként emlegette. Ezt követte a 2002-es összegzés, amely érthetően – lévén, hogy a választás éve volt – eléggé kampányhangulatú volt. Ebben a kormányfő 2001-et az áttörés évének nevezte, és ekkor hangzott el az emlékezetes mondat is, hogy „a haza olyan, mint egy nagy család”. Ezt a beszédét pedig azzal zárta: „Jöjjenek el szavazni, mert egy vasárnap délelőtt megér négy évet”. Érdekesség, hogy ez volt Orbán legrövidebb beszéde mind közül.
A 2003-as éveértékelő azért volt különleges, mert Orbán Viktor ekkor értékelte először ellenzékből az előző évet, és ez meg is határozta a mondanivalóját. Orbán akkor a „sok ellenérv” dacára az uniós tagság mellett foglalt állást,
de bírálta a kormányt, amiért szerinte rossz feltételeket harcolt ki a csatlakozási tárgyalásokon.
A következő évi helyzetértékelőt az ELTE lágymányosi épületében tartották, mottója pedig egy József Attila idézet volt: „Rendezni végre közös dolgainkat”. Ebben a felszólalásban Orbán a kormány gazdaságpolitikáját kritizálta, és megállapította, hogy az akkor elmúlt esztendő a családok zsugorodásának éve volt, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik. 2005-ös beszédben továbbment, és egyenesen a „ráfizetés éveként” emlegette 2004-et, valamint kritizálta a magas államadósságot, a kórházak privatizálásának szándékát, a családi adórendszer hiányát és a magas gyógyszerárakat is. Ezt a beszédet a Körcsarnokban tartották, és más országértékelő beszélgetések előzték meg – négy vidéki városban és a fővárosban.
A 2006-os helyzetértékelő helyszíne ezúttal a SYMA-csarnok volt. Orbán az MSZP–SZDSZ-kormányról azt mondta: „Luxuskormány, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat”. A 2007-es beszéd a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéd és a hazugság témája köré épült, és ekkor hirdette meg Orbán az „egy az ország, egy a zászló” jelszót is.
Hogy visszajuthassunk oda, ahol 2002-ben voltunk, átlagosan jó kormányzás mellett 16 év szükséges. Kiemelkedően sikeres kormányzás esetén pedig 12 év kell”
– fogalmazott ekkor.
Ezt követte a 2008-as beszéd, amely a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás kampánybeszéde volt, „a jövő igennel kezdődik” szlogennel. A Fidesz elnöke ekkor azt mondta: a referendum egy új korszak nyitánya lesz. Azóta pedig bebizonyosodott, ez valóban így is lett.
A következő beszéd már az európai parlamenti választás jegyében telt a Millenárison. „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok” – ez volt az új jelszó. A 2009-es évértékelő azért is volt különleges, mert Orbán a felszólalása végét először zárta a „hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok” felkiáltással.
A 2010-es beszéd már újra a kormányzásról szólt, mivel ekkor már a Fidesz győzelme nem volt kérdés. Orbán az ország gazdaságának talpra állítását, tíz év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért. Azt is megígérte, hogy lesz elszámoltatás, de – mint mondta – nem a bosszú kormánya jön. Az ezt követő 2011-es helyzetértékelőt már újra miniszterelnökként tartotta meg Orbán a Millenárison. Itt ismertette „ötéves tervét” miszerint:
2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.
A 2012-es beszédében a kormányfő az ellenzéken túl már erősen bírálta az európai politikát is, mert szerinte „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat”.
„A kisbabáknak kedvük támadt megszületni” – hangzott el egy évvel később, a 2013-as beszédben, amikor a sikerek és a népesedés kapcsolatát vázolta fel. A 2014-es beszéd már újra a kampány jegyében zajlott, ahol Orbán arról is beszélt, hogy sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem, mert a sok eredmény ellenére messze vagyunk még a biztonságos, kényelmes élettől. „Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap indulunk!” – adta ki a vezényszót ekkor.
A 2015-ös beszédet már nehezebb belpolitikai helyzetben, nem sokkal a kétharmad elvesztése után mondta el a kormányfő. „Fogjuk meg a munka végét, ne finnyáskodjunk” – így szólt az egyik emlékezetes mondata.
A 2016-os beszéd fő témája már a migráció volt.
Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk”
– szögezte le Orbán Viktor ebben a beszédben.
2017-ben pedig már Soros György neve is előkerült, illetve a kormányfő az új nemzetpolitikáról is beszélt.
A kormányfő huszadik, 2018-as évértékelő beszéde nem a kerek évforduló miatt kapott igazán komoly súlyt, hanem a beszédre kissé árnyékot vető, közelgő választások miatt. „Nekünk Magyarország az első!” – így hangzott az akkori szlogen. Ebben a beszédben Orbán hangsúlyozta: a nyugat-európai országok bevándorláspárti politikája megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt. A migráció kapcsán az ENSZ-ről mint új vitatérről is beszélt a kormányfő.
A következő, 2019-es beszédben hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be a miniszterelnök, a 2020-as évértékelő pedig Trianon 100. évfordulója jegyében telt. Így tehát a száz évvel ezelőtti trianoni katasztrófára és a balliberális kormányok okozta tíz évvel korábbi csődből való kilábalására is emlékezett a miniszterelnök.
Újabb választás év következett. 2022-ben Orbán közölte:
ez a voksolás arról szól, hogy Gyurcsány és Bajnai akar visszatérni.
„Magyarországra nemcsak a vírus, de a baloldal is rátámadt” – fogalmazott akkor a helyzetértékelő beszédben. A kormányfő szólt arról is, hogy el kell kerülni a háborút Oroszország és Ukrajna konfliktusában. A beszéd szlogenje az azóta is emlékezetes „előre menjünk, ne hátra” volt, amely azóta sem kopott még ki a közbeszédből.
A legutóbbi, 2023-as évértékelőn a kormányfő arról beszélt, hogy két ellenség, két veszély leselkedik ránk, az egyik a háború, a másik az infláció. Hosszan értekezett az orosz–ukrán háborúról, Magyarország békepárti álláspontjáról, valamint arról is, hogy Brüsszelből segítség helyett eddig csak szankciók jöttek.
*A cikk az Origo vonatkozó cikkei és az évértékelő beszédek alapján készült.
Nyitókép: saját montázs
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
